Zsolt Péter elemez – Brókerbotrány

Három szociálpszichológiai szempontot vizsgálok: 1. a csoportkonformitást, 2. a vezető szerepét, 3. a kulturális hátteret (bejelentési hajlandósággal szembeni értékrendszert). Az első kettő jól kutatott, általános, a harmadik saját értelmezés, átkötés a korrupció témájába. Mindhárom konkrétan a hazai brókerbotrányok specialitását kívánja megmagyarázni, azaz azt, hogy miért tudják nálunk olyan sokáig becsapni a brókerek ügyfeleiket és a hatóságot. Ld. itt.

A kulturális háttér lényege, hogy nálunk – szemben minden európai országgal, beleértve a közép-európaiakat is – a korrupciós bejelentési hajlandóság igen alacsony. Írok arról, hogy ennek jórészt a közösségi élet hiánya az oka, az erős individuális világlátás. Ám ahogy hallom csúfolódni-énekelni az ovisokat („Árulkodó Júdás…”) rá kell jöjjek, az ellentétes értékrendszernek más gyökere is van.

Júdás ugye elárulta Jézust, ezzel erkölcstelennek bizonyult. Pénzért és félelemből tette ezt, az idegen és megszálló rómaiaknak.

A magyarok felett majdnem mindig idegen hatalom uralkodott, török, osztrák, orosz, vagy ezek helytartói. A közigazgatásunk is csak a Horthy-rendszerben volt a miénk, a többi időszakban valamiféle kompromisszum, kiegyezés jellemezte. Ezeknek a hivataloknak bármit bejelenteni árulásnak számított. Talán innen is az a távolságtartás, melyben hivataljainkat nem érezzük sajátunknak.

Kíváncsi volnék, hogy vajon más népeknél is megjelenik-e már az óvodás mondókákban az árulkodást elítélő attitűd.

Forás: hír24