Kis-réti iparfejlesztés véleményezése – Tavirózsa

1. A kertvárosias lakóterületek kialakítását nem támogatjuk.

Indokolás:

1.1. A Településrendezési Terv korábban elkészített környezeti vizsgálati anyagának adatai szerint a meglévő belterület lakóövezetében elszórtan meglévő beépíthető területeken kialakítható új lakótelkek száma közel 2000 db. (Átlagosan 3 fővel számolva ez potenciálisan plusz 6000 fő letelepedését jelenti.) Ha nem számolunk a Ligetek és a Revetek térségében zajló/tervezett beépítésekkel, abban az esetben is Veresegyház lakónépessége hosszú távon meghaladhatja a 20.000 főt, mely jelentős gépjármű forgalomnövekedést (levegőszennyezést és zajterhelést) fog generálni. Ez ellentétben áll a hatályos Településfejlesztési Koncepció távlati 18.000 fős számával, mely kimondja, hogy: „…a városnak nem érdeke a lakóterületek növelésének gyorsítása.” Az Étv. előírása szerint a Településrendezési Tervet, illetve a Szabályozási Tervet és a Helyi Építési Szabályzatot a Településfejlesztési Koncepcióhoz kell igazítani. Az Egyeztetési dokumentáció 7. oldalán ismertetik a Pest Megyei Földhivatal állásfoglalását, mely szerint „Abban az esetben fogja támogatni a területek más célú hasznosítását, ha az adott funkciójú terület-felhasználására belterületen már nem áll rendelkezésre beépítetlen terület.” Jelenleg Veresegyház számos pontján (pl. Ligetek) rendelkezésre áll művelés alól kivont, kertvárosias lakóövezet kialakítására alkalmas terület, ezért a tervezett művelési ág-váltás ellentétben van a földhivatal álláspontjával.

1.2. Az új lakóterület kialakítása két törvény rendelkezését is sérti:Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 8. § (2) bek. c) pontja alapján „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,…” A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény (a BATT) 5. §-ának (1) bek. alapján „Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott terület-felhasználás számára már nincs lehetőség.” (Paradox módon az Egyeztetési dokumentáció a 12. oldalon idézi is a fenti rendelkezést, mégis ezzel ellentétes az anyag.)

2. Iparterület kialakítása Veresegyház Településfejlesztési Koncepciója ipari park kialakítását tűzi ki célul a Kis-réti Iparterület létrehozása ezzel nem egyezik meg. Indokolás:Az Étv. 2. §-nak 27) pontja szerint a településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó dokumentum, (azaz a koncepcióhoz kell igazítani a településrendezési tervet).

3. A Csonkás-fürdő vonzerejének csökkenése A tervezett Csonkás-fürdő vonzerejét és megvalósításának lehetőségét a párhuzamosan tervezett Kisrét utcai iparterület bővítése rontja. A Kisrét utcai iparterületet nem bővíteni kellene, hanem egy sport és rekreációs célú közparkot javasolunk kialakítani, amelyen keresztül biztosítható volna a kapcsolat a Medve Otthon irányába – újabb funkcionális egységek megjelenésével. Ekkor természetesen a 2102 j. úton keresztül átjárást kell biztosítani a Kisrét utcai park és a Csonkás-fürdő között is, amely átjárásnál az utat körforgalommal meg kell szakítani vagy terelő szigettel a járművek sebességét csökkenésre kényszeríteni. A későbbre tervezett megyei tervben szereplő elkerülő út – M3 és 2/A között – ezt az átjárhatóságot lehetővé teszi, mert ekkor a 2102 j. út szerepe lecsökken és vele együtt a forgalma is.

4. Távközlési torony létesítése Nem támogatjuk távközlési torony létesítésének lehetőségét a magasan fekvő területen. Indokolás:A BATT alapján Veresegyház tájképvédelmi övezetbe tartozik, a távközlési tornyok egészségügyi hatásai pedig a mai napig tisztázatlanok. Utóbbi (illetve a lakóterület közelsége miatt) fontos az elővigyázatosság.

5. Szolgálati lakások Az Egyeztetési dokumentáció 12. oldala:„Az (1) bekezdésben foglaltak úgy érvényesülnek, hogy ezen a területen az Önkormányzat a gazdasági területen dolgozók számára külön kedvezménnyel értékesítendő szolgálati lakásoknak jelölt ki területet. Ilyen célra pedig a településen máshol nincs kijelölt terület, azaz ez a terület-felhasználás egyedi.”  Szolgálati lakások kialakítását a tervezett területen nem javasoljuk, ugyanis erre a célra a Ligeteken, a Csonkáson belül vagy más lakóterületen számos terület áll rendelkezésre.  HÉSZ-módosítás

6. Az alábbi rendelkezés (mondatrész) törlését javasoljuk: 7. § (5) „…kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.”

7. Amennyiben ipari gazdasági területet alakítanak ki, az alábbi kiegészítést és módosításokat javasoljuk: 7.§ (12) Az önkormányzat előnyben részesíti a BAT-technológiát alkalmazó beruházásokat. „34./A §Legnagyobb építménymagasság: 25 m” Javasolt módosítás: 18 m.  TSZT-módosítás

8. ErdőterületekA TSZT-t módosító térképen a tervezett erdőterületeket meglévőként jelölik. Ezt kérjük javítani, ui. a szakhatóságokat is félrevezetheti. Örökségvédelmi hatástanulmány, régészet

9. Régészeti lelőhelyA terület a „KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll.” (4. oldal). Az örökségvédelmi hatástanulmány javaslatot tett a HÉSZ függelékére (10. oldal), de ez nem jelent meg a HÉSZ-ben. Ennek pótlását kérjük  Tisztázandó kérdések

10. Az Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rend. 4.§ (2) bek. alapján a tervezőnek a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleményét is ki kell kérnie a várható környezeti hatás jelentőségének eldöntéséhez. A nemzeti park véleménye ugyanakkor nem jelenik meg a dokumentumokban.

11. A 2008-ban a Településrendezési Terv módosítására létrehozott ad hoc bizottság (elnök: Nemecz Lajos) véleménye sehol nem szerepel a véleményezésre megküldött anyagokban.

 

12. Az Étv. 2.§ a) pontja alapján „az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását,…” Nincs tudomásunk róla, hogy a fenti rendelkezést az önkormányzat teljeskörűen betartotta, azaz a lakosság informálása megtörtént –e.