Képviselői és jegyzői munkát értékelünk – Veresegyház 2012
Évértékelőnkben bizonyítjuk, hogy 1. általában nincs érdemi munka a képviselő-testületben, de bemutatjuk személyre bontva a jelentős különbségeket is 2. hogy a rendkívüli testületi ülések gyanús módon visszaélnek a demokráciával és a törvényességgel.
2013. február 18-án felkerültek az utolsó tavalyi képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei is, így minden akadály elhárult az elől, hogy összegezzük az elmúlt év tapasztalatait. Ha boldog-boldogtalan házalhat mindenféle országértékelővel, akkor az ÉVE is véleményezheti a Veresegyházon tapasztaltakat, sőt, az ÉVE bíróság által is bejegyzett küldetése szerint, épp ez a feladata.
Legfontosabb tanulságként levonható: a testületi üléseken tovább folytatódott az unalomig ismert séma: polgármester úr előterjeszt, SZOVE képviselő nem kérdez, nem gondolkodik, nem szól, csak megszavaz. „Példás” ez az összetartás, még az „ellenzéki” képviselők időnkénti érvei, törvényességi aggályai sem zökkentik ki őket nyugalmukból. De nem hallgatnának az Állami Számvevőszék intelmeire sem, csak kizárólag akkor, amikor az egy vállalkozónak (Hajdú Épker Kft., akivel majd külön cikkben foglalkozunk) kedvező; amikor viszont hitelfelvételről, közbeszerzés elmaradásáról, képviselő-testület megkerüléséről van szó, akkor továbbra is minden marad a régi szokás szerint. Sajnos jegyző úr is többnyire hallgat ilyenkor.
Mazsolázgatva a veresi honlapról letölthető testületi anyagokból, lehetőség nyílik számokkal, adatokkal is alátámasztani a fenti állítást:
2012-ben Veresegyház Város Önkormányzatának Képviselő.testülete nem kevesebb, mint 40, azaz negyven ülést tartott. Ezzel alighanem magyar csúcstartó, aminek örülni kellene, ha ez a szám az elvégzett munka minőségét tükrözné, valamint nem merülne fel annak alapos gyanúja, hogy ez gyakorlatilag az önkormányzati törvény paragrafusainak semmibe vevése, a polgármester úr által manipulált módszer. 29 rendkívülit tartottak 2012-ben.
A törvény ugyanis ezt mondja:
44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
Ezzel szemben Városunk SZMSZ-e – amúgy hivatkozva a törvényi szabályozásra – a következőket írja:
(11) Rendkívüli ülést a polgármester önkormányzati érdekből bármikor összehívhat. A rendkívüli ülés meghívóját és előterjesztéseit különösen indokolt esetben az ülés előtt 24 órán belül is ki lehet küldeni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, ideértve az elektronikus kapcsolattartást is, és indokolt esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek. A jelen bekezdés szerint összehívott ülésen — kétség vagy vita esetén — a Képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt a rendkívüliség indokoltságáról, az ülés lefolytatásáról.
Senkinek fel nem tűnik, hogy az SZMSZ felülírja a jogszabályt? Illetve dehogynem tűnik fel: azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik egyéb elfoglaltságaik mellett és az előzetes tájékoztatás hiánya miatt nem tudnak részt venni ezeken az üléseken. A nagyrészt ráérő nyugdíjas képviselőkből álló SZOVE többség viszont ilyenkor néhány perc alatt lezavarja a testületi ülést. Pedig tudvalevő, hogy az ilyen sebtében összehívott rendkívüli ülésen nagyon is fontos – de nem sürgős – témák kerülnek sorra, mint egy-egy vállalkozás ilyen-olyan támogatása, áthidaló hitel felvétele, hitelek meghosszabbítása, stb. Ezekről a honlapon is rendszeresen késve jelennek meg a meghívók, nehogy túlzott publicitást kapjon a dolog.
Mindezek tükrében érthető, hogy kik hányszor és milyen aktivitással vettek részt a testületi üléseken.
Íme egy kis összesítés:
Polgármester úr sosem hiányzik a testületikről. A szorgalmasságon túlmenően köztudott, hogy a polgármester ellen mennyi feljelentés született, nem egy igen komoly ügyben, és fennáll a veszély, hogy esetleg más képviselők, tisztségviselők is képbe kerülnek. Ha közülük valakiben feltámad a lelkiismeret, dominó-effektus várható. Sokat kockáztatnak, valószínűleg tudják ezt magukról, és azt is, hogy nem követhetik végtelenségig az ámokfutást, főleg ha éreznek még némi felelősséget Veresegyházért.
Nem meglepő, hogy Pásztor Béla mellett Kosik József (díszpolgár!) alpolgármester úr is részt vett az összes testületi ülésen. Nem tudunk olyan esetet, hogy a polgármester előterjesztése és a többi SZOVE képviselő ellenében szavazott volna, persze ugyanez elmondható a többi SZOVE képviselőről is.
Nem sokkal maradnak le Szénás Zsoltné/Borgulya Rita és Nagy István képviselők sem, akik 1 kivételével az összes ülésen jelen voltak. Nagy István még aktív is volt, hiszen 33 ülésen hozzá is szólt, igaz, döntő többségében csak az által vezetett bizottság álláspontját ismertette. Hasonlóan aktív volt Tóth Sándor is (38 részvétel, 25 hozzászólás), de Harcos Györgyre sem lehet panasz, már ha csupán a részvételek számát (37), nem pedig a hozzászólásait (0 db!) vizsgáljuk. Bobál Imréné 35 ülésen volt jelen, és talán róla lehet elmondani, hogy hozzászólásaiban (3 ülésen) kiállt a körzete és választói érdekei mellett.
Jóval kevesebb részvétel mellett nagyságrendekkel aktívabbak voltak a nem-SZOVE képviselők: Marik doktor úr 26 ülésen volt jelen, 18-on hozzá is szólt. Gáncs Gábor 21-szer vett részt ülésen, ezek kétharmadán alkotott véleményt. Szalontai Boldizsár 30 ülés közül 25-ön szólalt fel, ez kiemelkedően a legjobb arány, míg Tolnai Ildikó képviselőasszony 13 ülésen vett részt és 10-en szólt hozzá a témákhoz. Nem a hozzászólások száma miatt fontosak ezek a statisztikák, hanem arra mutatnak rá, hogy akadnak még olyan képviselőink, akik önálló gondolkodásra képesek és ki merik fejteni véleményüket a polgármesterrel szemben is. Ez különösen fontos akkor, amikor egyre több törvénysértés kerül napvilágra.
Különösen aggasztó, hogy volt olyan ülés, amelyen egyetlen „ellenzéki” sem volt jelen. Augusztus 16-án a SZOVE le is csapott a magas labdára, és negyed óra alatt lezavart egy (természetesen) rendkívüli ülésen 3 napirendi pontot, köztük egy 72 millió forintos – enyhén szólva is gyanús – lakásvásárlási kötelezettség-vállalást. (Ez egyébként a napokban válik esedékessé, beszámolunk a fejleményekről.)
És hogy milyen fölöslegesen alacsonyítja le a polgármester a rendkívüli testületi ülést mint eljáráslehetőséget, arra álljon itt néhány példa:
· 2012. április 24-én 10 órától 11 óra 20 percig rendes testületi ülés, ugyanaznap délelőtt 11 órától 11.35-ig rendkívüli testületi ülés volt. A jegyzőkönyv szerint – tehát egy időben – több témában párhuzamosan folyt rendes és rendkívüli testületi ülés. Igazi bűvészmutatvány! A rendkívüli ülésen olyan „élet-halálkérdések” kerültek szóba, mint a Váci Mihály Művelődési Ház Alapító Okiratának elfogadása vagy bontásra ítélt vagyontárgyak selejtezése.
· Egy hónappal később, május 24-én szintén sor került egy rendes és egy rendkívüli ülésre. Ezúttal a rendkívüli ülés 2 perccel a rendes után kezdődött, és egyetlen napirendi pontja a Búcsú tér elnevezése volt. És senki nem kérdőjelezte meg a rendkívüli ülés összehívásának szükségességét…
· A 4 napon belül 3 testületi ülés szintén országos rekord lehet, indokolatlan, bár „izgalmas” napirendi pontokkal. A június 19-i rendes ülés után egyetlen nappal napirendre került a Hajdú Épker „kölcsön”, 2 napra rá újabb áthidaló hitel felvétele. Vajon miféle felelős gazdálkodás folyhat, ha két nappal előre nem ismerik a Város pénzügyi helyzetét városvezetőink? Vagy csak kész helyzet elé akartak állítani, hogy csak a Travilltól lehessen kölcsönt felvenni?
· Újabb jogi nonszensz az április 16-i ülésen. A hozott határozat egyik pontjában így fogalmaznak: „Amennyiben a városnak kamatterhe merülne fel a 60 MFt összegű hitel nyújtásával kapcsolatosan, ezt a terhet a 3 település (Erdőkertes, Szada, Veresegyház) közt egyenlő arányban meg kell osztani.” Teljesen nyilvánvaló, hogy más település kontójára, annak hozzájárulása és beleegyezése nélkül nem vállalhat kötelezettséget egyetlen önkormányzat se. Vajon tud-e egyáltalán a másik két érintett önkormányzat arról, hogy Veresegyház anyagi terhet ró rájuk???
Mindez felveti, nemcsak a polgármester és nemcsak az őt szolgaként követő képviselők, de különösképp a jegyző felelősségét is, még ha a jegyző státusa kiszolgáltatottabbá is vált 2012 óta.
Hogy a legutóbbi esetet említsük: a napokban, március 4-én ült össze a képviselő-testület, hogy szavazzon a három nappal korábban már felvett hitel felvételéről. Ez megengedhetetlen mulasztás, még ha valamivel jobb is, mint a 2012-es működés, mikor több esetben nem is volt képviselő-testületi döntés a hitelfelvételekről. A polgármester önhatalmúlag járt el.