Veresegyház Önkormányzati Bank

 

Veresegyház egy pénzintézet? – Úgy tűnik igen, a kimeríthetetlen ÁSZ jelentésből idézünk:

„A 2007-2011. év I. félévben rendszeresen (56 kölcsönügyletből hét esetben) kamat fejében történt kölcsönnyújtás ellentétes a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában, a 3. § (3) bekezdésében, a 4. § (2) bekezdésében, valamint 2. számú melléklet III/22. pontjában foglalt előírásokkal, melyek értelmében pénzügyi szolgáltatást (pénzkölcsön üzletszerű nyújtását) kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Az Önkormányzat kölcsön folyósításából származó követelései biztosítása érdekében az 56 kölcsönügyletből két eset kivételével nem gondoskodtak a szerződésben biztosíték, fedezet kikötéséről.”

Az ÁSZ első mondata arról szól, hogy az önkormányzat nem lehet bank, ezért ami történt törvénytelen volt. Na és, mondhatnánk, de ha jót tett vele a városnak, ott egye meg a fene a törvényeket. (Ámbár ilyesmit egy polgár nem mond.) Nézzük a második mondatot: 56 ügyletből kettő mögött volt fedezet. Nevesítsük tehát a problémát. Pásztor Béla úgy ad kölcsönöket, hogyha azt a saját pénzével tenné, már rég hajléktalan lenne, de a közösség lakosainak és közös vagyonunk kontójára hitelképes. Ezt a pénzt adja tovább.

De okosan és jó célra, mondhatják, csak ezt az ÁSZ nem látja. Kérjük tehát tisztelettel Veresegyház lakosait, aki meg tudja magyarázni milyen okos és közösség hasznát szolgáló célra mentek ki a fedezet nélküli pénzek (Gábor Csaba esetén a visszafizetés legkisebb reménye nélkül), kérjük magyarázza le. Ha erre nincs vállalkozó, kénytelenek vagyunk butaságot, városi vezetésre való alkalmatlanságot feltételezni.

A kérdés tehát, hogy a fenti években miért adott kölcsönt úgy a város 56 esetben, hogy a mögött 54-ben biztosíték a pénz visszafizetésére nem volt. A kérdés az, hogy a Veresegyház Önkormányzati Törvénytelenül Működő Bank (VÖTMÜB) milyen hasznot hozott, és kinek?