Válogatás az elmúlt két nap legfontosabb médiszerepléseiből

 

Bogár László (ECHO), Róna Péter (ATV) és Hankiss Elemér (Klubrádió) médiaszerepléseinek legfontosabb gondolatait idézzük fel az alábbi cikkben.

Az Echo TV-ben Bayer Zsolt műsorában Bogár László azt javasolja, hogy „ki kell egyezni a birodalommal”. Gyakorlatilag ő az utolsó szakértők (közgazdász) közé tartozik, aki ilyenformán lassan kihátrál a kormány mögül. Szerinte helyes volt forradalmi retorika, és következetesek ehhez a retorikához az intézkedések is, de most meg kell találni a megegyezést. S a legfélelmetesebb – szerinte – ha mi magunkat végezzük ki. Valószínűleg itt a pénzkimenekítésre gondolt, amivel az ország öngyilkosságot követne el.

Nem kommentáljuk Bogár Lászlót, de folytatnánk ezt az ország öngyilkosság témát. Képzeljük el azt a szituációt, hogy országunk áll két táborból. Magyar hazafiakból, akik jobboldaliak, és magyar baloldaliakból, akik individualisták. Még ha így is volna – persze nem így van -, akkor sem lehetne olyan helyzetet előidézni, amelynek során az ország egyik fele úgy dönt, hogy kimenekíti innen az összes megtakarított pénzét, ettől ugyanis összeomlana az ország másik fele is. Vagyis szükségünk van egymásra. Vagyis nem lehet olyan politikát folytatni, amelyben az ország egyik felét kizárják. (Gondolhatunk itt a kokárda kisajátításától kezdve a most hozott számtalan törvényig, melyek közül nem került egyeztetésre egyik sem.)

Orbán Viktor abban is tévedett, hogy a kétharmadról azt hitte az valóban a népesség kétharmadának teljes lojalitását jelenti, és az ki is tart akármeddig. Ha az emberek elkezdenek a pénzükkel is szavazni, rögtön megérthetjük mindannyian, hogy akár még az egyharmadra is égetően szükségünk van.

Most az a feladat, hogy az emberek ne kezdjenek el a pénzükkel szavazni, de ezt már csak a nyugat tudja megállítani. A nyugat döntött úgy is, hogy ebből a rendszerből elege van, ez a magyar különutasság nem kell neki (és persze a magyarok jó része is az Eu-hoz akar tartozni). Hogy miért döntöttek úgy nyugaton, hogy Orbán politikájának véget vetnek, egy elemző számára lehet roppant érdekes, és számos dolgot fel lehet sorolni (olyanokat amelyek a kormány drukkereinek, és olyanokat is, amelyek ellenzőik számára szimpatikusak.) Ez azonban lényegét tekintve nem változtat a helyzeten.

A fegyvert ma már tisztán látható módon fel se kellett volna venni, mert csak bajt bajra halmoztak vele, úgy hogy mégiscsak ellent kell mondanunk Bogár Lászlónak. A forradalmi retorika, és különösen az azt igazoló lépéssorozatok ártalmasak voltak. De ártalmas a birodalom kontra szabadságharcos retorika is, ugyanis az Eu egy demokratikus módon működő közösség, meg lehet jeleníteni az érdekeket az ott elfogadott játékszabályok szerint.

 

Hankiss Elemér egy napokban adott interjújában a következőket mondta: az a demokratikus működési mód és kultúra, melyet Európa mostanra megvalósított lehet, hogy el fog bukni, de ha még így is van, ez a civilizáció és módszerei hosszú évszázadokra példaértékű lesz, akár a görögöké, mely szintén a civilizáció csúcsát képviselte. Hankiss szerint a demokratikus csúcspontok „sokáig sugároznak”.

 

Róna Pétert is idéznénk. Az ő elkeseredését nem az váltotta ki, hogy Orbán Viktor nem reálpolitikus módjára viselkedett, de még az sem, hogy nem ismerte fel, hogy a civilizáció csúcsát nem Kínában vagy az araboknál kell keresni. Őt az szomorította el, hogy a magyarok mind a mai napig támogatják a jelenlegi kormánypolitikát. Ezzel ugyanis felvetődik annak a veszélye, hogy a nyugati világ is ki akarjon minket zárni, és véleménye szerint, ha magunkra hagynak, akkor a harmadik világba süllyedünk.