Gazdag kistérség vagyunk

A veresegyházi kistérség az egy főre eső jövedelmek közül az 59. helyen volt 1990-ben, ma pedig a 13. helyen van. Ld. itt. Ezzel a leggyorsabban gazdagodó lakóközösség. Az oka ennek az, hogy itt a helyiek meggazdagodtak, de még inkább az, hogy olyanok költöztek be, akik már eleve az átlag fölötti jövedelemmel rendelkeztek. (A térképen az adatok a 2008-ban egy lakosra jutó jövedelmet mutatja ezer Ft-ban.)

Az ÉVE azt állítja, hogy pontosan ez az a közösség, amely nem engedi, hogy a területet iparterületek szétszórásával elértéktelenítsék. Ez az a gazdasági potenciállal rendelkező lakosság, ami ha látja környezete leromlását, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is megy.

Ezért aztán a feladat az, hogy miképp lehet megteremteni azzal a városvezetéssel az összhangot, amely iparosítani akar, miközben a lakosok életszínvonalukat akarják megvédeni. A probléma annál is inkább jelentős, mert a lakosok nagyrésze nem ismerte fel azt a veszélyt, amit Pásztor Béla újraválasztása jelentett, aki egyfelől programot sem készített, másfelől pedig minden korábbi lépése az iparosítást mutatta.

A lakosság annak a SZOVE nevű egyesületnek a jelöltjeit juttatta be, mely egyesületként nem is létezett, tagjait Pásztor Béla a választásra verbuválta össze. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogyha normális választási rendszerünk lett volna (s nem olyan amilyet a Fidesz kormány alkotott meg), akkor a város lakosságának érdekei árnyaltabban jelennének meg. Így a gazdag lakosság gyakorlatilag alig van képviselve. Gondolunk itt az LMP-s posztmodern és zöld értékeket vallókra, akik számára a fenntartható fejlődés a legfontosabb, a betelepülő középosztály hangján megszólaló ÉVÉ-re (azaz magunkra), vagy a helyi konzervatív jómódú őslakosokra (VJJE), akik mind képviselet nélkül maradtak.