Közlekedési koncepció észrevételei

Az önkormányzat kitolta közlekedési koncepciójának véleményezhetőségét, így élve a lehetőséggel mi is tovább finomítottuk észrevételeinket, melyeket a jobbítás szándékával végeztünk, és abban reménykedünk ebből a lakosok javára minél többet meg is fogad az előterjesztő.

Veresegyház közlekedési koncepció tervezete igen komoly munkának tűnik, a hibáinak javítása után megfelelő iránymutatást nyújthat a szóban forgó terület fejlesztésére. Mivel feladatunk a koncepció hibáinak, hiányosságainak feltárása, ezért ezeket sorolom fel az alábbiakban.

 

1.) Az alapvető probléma az, hogy nincs a városnak világos jövőképe, aminek elérését szolgálná a közlekedési koncepció. Így csak a jelenlegi állapot feltárása vonatkozásában értékelhető a tervezet, és talán a kényszerpályán sodródó fejlődés várható hatásaira vonatkozó felvetései lehetnek figyelmeztetők. Milyen célok figyelembevételével készült a koncepció? Milyen – a város funkcionális szerkezetében végbemenő – alapvető spontán vagy tervezett változásokkal szembeni közlekedési problémák kezelésére kell megoldásokat találni? Elgondolkodtató a 72-73. oldalon található becslés a város és a térség várható társadalmi, gazdasági valamint motorizációs változásával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy Veresegyház semely koncepciója (beleértve azt a közlekedésit is) nincs ezekre tekintettel, illetve nincs összhang közöttük. Ez nagyjából csak a spontán változással számol. Azonban, nyilvánvalóan nem ilyennek kéne lennie egy koncepciónak.

2.) A tervezet alapos felméréssel kezdődik, viszont a megállapítások, javaslatok sokszor általánosságokra korlátozódnak, nincsenek meghatározva az egyedi jelleg miatti korlátozások feltételei.. Például van a tempó 30-as övezet, meg az abból kivett gyűjtőút, ahol 50 km/h-val lehet közlekedni. Le van írva, sőt a szerkezeti rajza is megtalálható a települési gyűjtőútnak. Mi van akkor, ha a tervezetben meghatározott szerkezetnek nem feleltethető meg az út. Gondolunk itt az Anonymus és Mogyoródi utcát kereszteződéseit határoló területre, ahol a szabályozási szélesség közel sem éri el a tervezet szerinti értéket? A tervezet korlátozza a jogszabályokban meghatározott egyéb övezeti lehetőségeket (lásd lejjebb „lakó-pihenő” övezet).

3.) A tervezet 10 éves fejlesztési időtartamot határoz meg, ellenben nincsenek meghatározva a még fejlesztés előtti állapotban lévő területek közlekedési feltételei. Itt szintén az Anonymus utcát hoznánk fel példának. A tervezetben T 30-as övezetből kivett települési gyűjtőútként szerepel, viszont nem rendelkezik útpályától elválasztott járdával, ezért annak kiépítéséig javasolt a jelenleg is 40 km/óra sebességkorlátozás fenntartása.

4.) A települési elsőrendű főút esetében nincs meghatározva a kiemelt intézmények környezetében a sebességkorlátozás lehetősége. Ez mindenképpen szükséges ez általános iskolák mellett. Továbbá a teherforgalom korlátozása szükséges lesz az elkerülő út megépítése után.

5.) A települési másodrendű főút, és a települési gyűjtőutak esetén az elsőbbségi viszonyokat a települési elsőrendű főútnak megfelelően kell meghatározni. Azt, hogy „STOP” táblával, vagy „Elsőbbségadás kötelező” táblával védjük a kereszteződést a védett út beláthatósága, és sebességi viszonyai határozzák meg. A települési gyűjtőutak, és lakóutcák között, pedig meg kell maradni a jól bevált alá-fölérendeltséget. Az egyenrangú útkereszteződés balesetveszélyes. A jobbkéz-szabályt a többség nem tartja be a jelenleg ilyen besorolású, aszfaltborítással ellátott kereszteződésekben.

6.) A különböző úttípusokra meghatározott feltételek nem egyértelműek. Például mit jelent a teherforgalom korlátozása? Célforgalom, például építési forgalom, behajthat-e, vagy csak engedéllyel lehet behajtani. Itt példának hozható az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, amelyben a lakó-pihenő övezetben a közlekedés a következők szerint egyértelműen van meghatározva (Jelenleg a város rendelkezik lakó, pihenő övezetekkel. A koncepció szerint ezek megszűnnek, miért?):

39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,

c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

(2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs,

a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,

b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

7.) A fizető parkolási övezetek kiépítését és fenntartását a kommunális adóból, esetleg pályázati pénzek segítségével kell megvalósítani, ezért a helyi lakosok részére, akik Veresegyházra fizetik az említett adót, ingyenesen kell a parkolási lehetőséget biztosítani.

8.) A nyugati iparterület részénél említett kiszolgáló út (Kisrét utca) nem lehet része a Gödöllő – Vác között tervezett településeket elkerülő útnak. Az elkerülő út a térképszelvényeken helyesen van jelölve, a szövegben sem lehet más értelmezést használni.

9.) Több a szilárd burkolattal ellátott út, mint az azt bemutató térképvázlaton jelölve lett. Például a Béla király utcát keresztező utcák mindegyike már több éve aszfalt burkolattal ellátottak.

10.) A koncepcióban tervrajz, melyen kerékpárút van feltüntetve, csak a települési első és másodrendű utakhoz készültek. A kerékpárutakat bemutató térképszelvényen ellenben gyűjtőút esetében is fel van tüntetve kerékpárút. A gyűjtőutak esetében milyen kerékpárút legyen kiépítve?

11.) A tervrajzokon a kerékpárutak oly módon vannak megtervezve, ahol a járda és a kerékpárút nincs elválasztva egymástól. Ez főúton azt a problémát okozza, hogy a 20 km/órás sebességkorlátozás nem lesz betartva, mert itt nagy távolság miatt nagyobb sebességű közlekedésre van igény. Gyűjtőút esetében, pedig az a probléma, hogy ezek lakott övezetben vannak, ahol kisgyermekek játékmotorral, babakocsival, kisbiciklivel használják a járdát, és átmennek a kerékpárútra is. Általában az így kiépített kerékpárutak esetében nem lehet eldönteni, hogy a pálya melyik fele a kerékpárút, és melyik fele a járda. A tervezet nem használja a kerékpársáv lehetőségét, pedig több út tekintetében ésszerűbb ezt kiépíteni, mint a járdával egybeépített, gyakorlatilag funkciójára nem használható, drágán megépíthető kerékpárutat.

12.) A koncepcióból nem látható az az elv, hogy kerékpárral a városon belül mindenhová, ésszerű távon, biztonságosan el lehessen jutni. Hiába építünk kerékpár utakat, ha azokat nem használja senki. Például a Csonkási óvodából a Mézes-völgyi iskolába csak komoly kerülővel lehet a tervek szerint eljutni. Javaslatunk szerint kerékpárutat kell kiépíteni a Hétvezér-, Anonymus-, Tél- és Pacsirta utca, Mézes-völgyi iskola útvonalon. Át kell tekinteni a koncepciót a leírt elv szerint.

13.) A Garabonciás utca T30 övezetből történő kivétele indokolatlan, mert kis forgalmú út, az átmenő-forgalom ide terelése nem cél.

14.) A Mogyoródi utca és a Hétvezér utca forgalmának elvezetésére nincs kijelölve gyűjtőút. A Budapesti útra, illetve a Patak utcára terelés indokolatlan kerülő, ami a környezetszennyezést fokozza, továbbá a forgalomnak a tavak felé történő terelése elkerülendő. Problémát okoz az is, hogy a Mogyoródi utca – Találkozók utca kereszteződése jelenleg is túlterhelt. Az általunk javasolt gyűjtőút az út szélessége alapján a Tél utca lehet.

15.) Az anyagot koncepciónak nevezzük, de a címe szerint terv, és operatív program, ami a konkrét költségeket is tartalmazza. Viszont a címéhez már nem elég részletes. Nem véleményezhető, hogy például a forgalomlassító elemek megfelelő számban, a megfelelő helyre vannak-e tervezve, ezért a telepítésük előtt újra kell kezdeni az egész eljárást. ami idő és pénz pazarlás egyszerre. Példa az elvárt részletezésre:

A Béla király utcába, annak bejárataihoz, továbbá a Palást és a Szentkorona utca közé 1-1, összesen 3 db T30-as övezeten belüli sebességcsökkentő küszöb kiépítése szükséges. Ezzel megoldódik az átmenő forgalom elterelése a gyűjtőútra úgy, hogy például a bútorszállító teherautók a keresztutcákon zökkenőmentesen tudják az itteni címekre kiszállítani a megrendelt árukat.

Ezek után az összesítőbe le lehet írni, hogy miből mekkora mennyiségre van szükség, és ez mennyibe kerül.

A koncepcióban megjelenített ellenőrizhetetlen számok, számítások okozzák azt az immár általánosnak mondható eredményt, hogy a kivitelezés költségei messze meghaladják a tervezett összeget.

Veresegyház, 2009. november 16.

 

 

Élni Veresegyházon Egyesület