Csatornadíjak veresi módra

Vízdíj, csatornadíj, és „rákötési díj”, ezek alkotják a befizetendőket. Utóbbit, az úgynevezett lakossági közműfejlesztési hozzájárulási díjat a város vezetősége augusztus 18-án módosította, mégpedig úgy, hogy a csatorna történő új bekötések esetén 150 ezerről 240 ezerre Ft-ra emelt. (Ez nem tartalmazza a kivitelezést!) Indoklásként a hálózat létesítésének magas költségeit nevezték meg.

Persze, hogy magasak a költségek a szennyvíztisztító szerencsétlenül megválasztott elhelyezése miatt, hiszen nem a vízgyűjtőterület legalacsonyabb pontjára helyezték, így átemelőknek kell oda juttatni. Ez a szennyvíz azonban nem teljesen tisztítva belejut a tórendszerünkbe, rontva annak minőségét. Így a tó rehabilitációját (pontosabban annak csak az önrészét) is valakinek fizetnie kell, amely rehabilitációt majd bizonyára sikertörténetként adják elő. (Köszönet illeti az Octopus Búvár Egyesületet áldozatos munkájukért, a kagylómentésért. Ne feledjük, hogy a rehabilitáció szükségességéhez a városvezetés korábbi rossz döntései vezettek.) Fizetnie kell továbbá a büntetéseket, amiért a szennyvíztisztító nem a terveknek megfelelően épült és mégis túlterhelik, valamint Szadának a –Bíróság által megítélt – 200 milliós kártérítést, mert a csatornatársulásban befizetett pénzükért még semmit nem kaptak.

Arra a kérdésre, hogy hogyan jött ki ez a 240 ezer Ft-os érték, arra a polgármester csak azt mondta, hogy ennél magasabb volna, de nem ismertette a számítás módját. Ha ez nem is tudható, nyilvánvaló azonban, hogy a közműfejlesztési költség ellenértékét nem csak a hozzájárulási díjban szedi be a DMRV, illetve az önkormányzat, hanem a csatornadíjban is, és ennek megosztása döntés kérdése, nem pedig egyszerű számításé, amire látszólag hivatkoznak.

A csatornadíjat decemberben emelték drasztikus mértékben, ami addig is az egyik legmagasabb volt az országban. Annak indoklása az volt, hogy a szennyvíztisztító korszerűsítésére kell 800 millió Ft önrész. A korszerűsítésre a legdrágább megoldást választották, de ahhoz viszonyítva is magasabb díjat állapítottak meg. Ugyanis Oroszlányban, – ahol ilyen szennyvíztisztító már megépült – alacsonyabbak a csatornadíjak. Számszerűen, ott 293 Ft/m³ a lakossági fogyasztóknak, míg a nem lakosságiaknak 461, míg nálunk a lakossági 348, a gazdálkodóké pedig 451 Ft/ m³). Hogy van ez? Mintha nem volna arányos a befizetéseinkkel az, amit kapunk érte.

De különben is mi a filozófiája a csatorna-hozzájárulás díjemelésnek, amikor csak az új bekötések esetén szedhető be, ám a lakótelkeket összközművesen értékesíti az önkormányzat és így – a polgármester állítása szerint – ezekre nem vonatkozik. Tehát csak azokra vethető ki, akik eddig nem kötöttek rá a csatornára, hanem a jövőben akarnak. A mi veresi paradox helyzetünkben éppen ők azok, akik nem szennyezték olyan nagymértékben az egyik legnagyobb kincsünket, a tavakat. Ezért az emelés?

A rendeletbe azonban még az alábbi szabályt is most tették be:

„Az önkormányzat által megállapított közműfejlesztési hozzájárulást a polgármester határozattal írja elő az ingatlantulajdonos részére.”

Ez ugye abnormális. Egyesekre majd kivetheti másokra nem? És ha szegény polgármester elfelejti „előírni„, avagy csak betartani a határidőt? Megteheti talán, hogy a számára preferált iparterületek új tulajdonosaira nem írja elő?

A közműfejlesztési hozzájárulás kivetése természetesen a Polgármesteri Hivatal feladata, amiben a Jegyzőt kell nevesíteni. Egyszerűen csak alkalmazni kell a rendeletet, melynek végrehajtásában a Jegyző a felelős. Továbbá a határidőt is illene külön szabályozni, mert a generálisan kötelező 30 napos határidőt gyakran nem tartják be.