Ipar helyett rekreáció – Kis-rét

Az ÉVÉ-nek van elképzelése arról, hogy mit kéne tenni és hogyan. Elkészítettük hivatalos véleményezésünket az iparterületi szándékkal kapcsolatban, melyet az alábbiakban közlünk:

Szám: 556-27/2009 Tárgy: Kis-réti gazdasági terület és

lakóterület tervének véleményezése

 

Tisztelt Pásztor Béla polgármester úr!

Helyzetismertetés: A tervek alapján a Garabonciás u. másik oldalára néhány lakóház épülhetne, ezt egy védő erdősáv követné, majd az iparterület. Távlati tervezésben azonban a Budapesti út másik oldalára, szemben a tervezett iparterülettel a turizmus számára vonzerővel rendelkező Csonkás-fürdő készülne. A Csonkás-fürdő és a Csonkás-ipar egymásmellé helyezése tervezési abszurdum, amit honlapunkon már többször kritizáltunk.

Az eredeti rendezési terv módosításai nem lettek a lakosság elé tárva, nem volt egyeztetés, nem voltak tanulmányok, ezért a Kis-réti iparterület tervének módosítása jogtalanul történt, nem is kerülhetett volna a mostani szakaszba. Nem volt szó a korábbi rendezési tervben a terület parcellázásáról, itt a véleményezésre küldött anyagban viszont azt olvashatjuk, hogy kis parcellákként akarják értékesíteni a Kis-rétet. A rendes eljárás lefojtatását a mellékletként csatolt törvények teszik kötelezővé az önkormányzat számára. Egyesületünk kéri a törvényes út betartását 1997. évi LXXXVIII. Tv. 9. § (9) bekezdése szerint a 9. § (1-9) bekezdésekben meghatározott eljárást. Idézünk a törvényből (ld. melléklet)

A 2003. június 17-én a testület által elfogadott településfejlesztési koncepciójának IV.C pontjában, a kistérségi központtá fejlesztése érdekében az Önkormányzat azt a feladatot adta a Pesttervnek, hogy hozzon létre ipari parkot. Nem világos, hogy a Pestterv miért nem az önkormányzati határozat irányában készíti el a módosításait, a Kis-réti terület kis telekparcellái ezzel ellentétes.

A 2008. január 29. képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből is kiderül, hogy tekintettel a Kis-rét utcai iparterületté fejlesztésének lakossági ellenállására, a rendezési terv módosítását az elfogadás után azonnal elindítják, és létrehoznak egy bizottságot. Maga a szöveg csak azért lett elfogadva, hogy legyen a városnak rendezési terve. Bizottsági munka eredményéről nem tudunk, de valószínűleg nem is volt, mert akkor a Kis-rét fejlesztésének nem ezt a variációját kellene észrevételeznünk.

– 20 db ipari, gazdasági célú telek létrehozásáról szól a tervezet, v.mint 160 m széles erdőövezeti véderdőről. Ennek törlését javasoljuk, mert nem alkalmas a Csonkásfürdő és a Medvefarm közti terület összeköttetésére. (Ezt a részt egyébként meglévő erdőterületnek tüntetik fel, amely nem igaz, ugyanis innét a termőföldet elszállították, és inert hulladékot egyengettek le.)

– 40 m magas távközlési antennatorony építését engedélyezi. Ennek törlését javasoljuk.

– Legkisebb telekszélesség 30 m, legkisebb telekmélység 50 m. Legkisebb telekméret 2500 nm. Legnagyobb építménymagasság 25 m. A kis telekértékesítések ipari célra megpecsételnék a terület sorsát, ami hosszú távú politikai és szakmai baklövésnek számítana.

– Érdekes a 7. § (5)-ben az alábbi részmondat: „… kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; továbbá egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek is.” Ennek törlését javasoljuk, mert ez voltaképp nem szabályozás. Kivételes esetekre mindig találhatók indokok.

 

A jelenlegi tervezet szakmailag elhibázott, s ezt 5 pontban foglalhatjuk össze:

1. az adott terület ingatlanjait leértékeli,

2. demográfiailag rossz irányba mozdít,

3. a Csonkás-fürdő fejlesztését gátolja,

4. a lakosok közelébe értelmetlenül ipart telepít,

5. a város fejlődését indokolatlanul lezárja.

6. Nem illeszkedik a Pest megyei útfejlesztési koncepcióhoz.

  1. Az ÉVE célja Veresegyház területeinek fel, nem pedig leértékelése, olyan koncepciókat lát szívesen, melyek értéknövelőek. Az iparterület kiépítése ma már csak ipari park megvalósítása esetén képes területérték növelésre.
  2. Demográfiai célként az önkormányzat által meghatározásra került, hogy maga nem növeli a lakosság számát. Itt az ellenkezője történik, amit csak alapos indoklással javasolhat a tervező. A Garabonciás utca meglévő lakóinak pedig azzal is számolniuk kellene, hogy ha ismert az építkezők számára, hogy egy iparterület mellé jönnek lakni, az befolyásolja a letelepülők szociológiai jellemzőit: anyagi helyzetét, értékrendszerét stb., és koránt sem biztos, hogy a mostani lakók ilyen szomszédról álmodnak, mikor letelepedésükkor ráadásul abban a hitben voltak, hogy a város szélére ők kerülhetnek.
  3. A város nagyobb léptékű ÉVE által is támogatott fejlesztések közé tartozik a Csonkásfürdő. A Csonkásfürdőt nem elvágni kell a medveparktól, hanem összekötni. Nem megmagyarázható, hogy a tervező mért gondolja azt, hogy a két turisztikai területet iparral összeköthet. Ha nem látják az egységessé tevés lehetőségét, kérjük a Pest tervet nézzen a térképre. Iróniánk nem véletlen, felháborítónak tartjuk ugyanis az ilyen munkát.
  4. A Pest terv-et, Pásztor Béla polgármestert, és mindazon képviselőket akik ezt támogatják felszólítjuk, hogy nevezzen meg olyan szakirodalmat, amely a rendszerváltás óta született, és azt javasolja, hogy a lakosok közelébe ipart kell tervezni. Ez az 50-es évek területfejlesztése, nem a 21. századé. Mi két szakirodalmat jelölünk meg, amely az ilyen fejlesztés elhibázottságára, konfliktusosságára hívja fel a figyelmet: Kocsis János Balázs: Társadalom térben, In: S.Nagy Katalin (szerk.): Szociológia közgazdászoknak, Typotex 2007 95-114.o. valamint Bajnai László: Városfejlesztés, Scolar 2007.
  5. A város fejlődésének ezen a területen történő lezárása (a korábbiakhoz hasonlóan) azért káros, mert a város gyakorlatilag ezzel körbezárják minden oldalról iparral, s ezzel megtörténne az utolsó elhibázott lépés, amit ez a városvezetés még megtehet, mindezzel megfosztva a lehetőségtől a következő csapatot. Pedig volnának megoldások.
  6. Elkerülő út a GE ÉNy-i oldalán lesz. Nem logikus tehát a GE-től a lakosok felé a Kis-réten létrehozni az ipart, és nem ott, ahol a fő út épül. A Pest-megyei terv realizálódását elősegíthetné egy olyan ipari lobbi, amelyik ide épülne.

A jelenlegi koncepció lehetséges okai: Egy teljes dilettantizmus. Vagy olyan szűklátókörűség, ami az adott lehetőségeket azonnal szeretné aprópénzre váltani. Jelen pillanatban a Kisrét utcán ott lévő közműcsonkok azok, amik aprópénzre válthatók, ha oda ipari létesítményeket hozunk. Az utca másik oldalán lévő GE miatt alakult ez így. Vagy, és ez sem kizárt, az ezen a területen történő természetrombolás, melyet a polgármester a Környezetvédelmi Hatóság előtt is magára vállalt, egy iparterületi kiépítéssel eltüntetheti a nyomokat.

Az ÉVE szerinti fejlesztési lehetőség: Több fejlesztési elképzelésünk is van a területre, itt csak a legkézenfekvőbbet említjük, ami egy szociológiai előrelátás jegyében is fogant, tekintve a nagy számban tinédzserré váló demográfiai hullámra.

Az adott területre kihozható volna a foci pálya és más sportolási lehetőség volna teremthető igényes megoldással, valamint ligetes park, játszótér lenne kiépíthető, s a másik oldalról is az állatkerti fejlesztésnek megmaradna a terület. (Mindez finanszírozható is volna a város belsejében lévő focipálya területi értékesítéséből.) Így a Csonkás-fürdő és a Medvefarm közötti tér összekötődne, ezt a fejlesztést a GE üdvözölné, a rekreációs rész fejlesztésébe bevonható volna, ha saját területeket akarnának eladni, azok értékesebbé válnának, mintha ipar menne ide, a meglévő közműhálózat kihasználásra kerülne. Amennyiben ipartelepítési igény volna még a továbbiakban is, az a GE utáni területen volna megvalósítható (szintén főként a város tulajdonában van a GE utáni rész!), így a lakosok és az ipar közé nem egy vékony erdősáv, hanem egy közösséget kiszolgáló nagy terület kerülne.

Átjárást kell biztosítani a Kisrét utcai park és a Csonkás-fürdő között, amely átjárásnál az utat körforgalommal meg kell szakítani, vagy terelő szigettel a járművek sebességét csökkenésre kényszeríteni. A jelenlegi tervezett csomópontok kialakításánál ez nem így van, hanem inkább a járművek sebességének megtartását szolgáló egyenes útpálya. A későbbre tervezett megyei tervben szereplő elterelő út – M3 és 2/A között – ezt az átjárhatóságot lehetővé teszi, mert ekkor a 2102 j. összekötőút szerepe lecsökken és vele együtt a forgalma is.

Tisztelettel:

Zsolt Péter

 

 

 


Melléklet a kapcsolatos törvényi hivatkozás:

 

 

(2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során:

a) az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását,

b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket.

(3) A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (főpolgármesternek) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, – amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt.