Liba ügy

Csődkezelő rovatunkból aligha hiányozhat az új miniszterelnök ügyének felvetése, hiszen Bajnai Gordon csődkezelő és cégfelszámoló szakértőként került a politikába.

Magyarország a rendszerváltás óta végzi a csődeljárási tevékenységet. Általában a károsult a Magyar Állam volt, és az átcsoportosított, átmentett pénzek egy a tűz közelében lévő politikai elitből gazdasági elitet hozott létre. Bal és jobboldalon is találhatók példák a privatizációból származó magántőke felhalmozásra. (Egy történetnek, melyben két állami vállalatot hoztak létre, az egyikbe vitték a kifizetetlen számlákat, majd felszámolták, e sorok írója is tanuja volt. Az az MDF kormány idején volt.)

Amikor a csődvédelmet kérő vállalkozó valóban be is csődöl, akkor a felszámolás során a lánc végén lévők már sosem jutnak a pénzükhöz. 2000-től valószínűleg elfogyott már a privatizálható vagyon, és az újabb áldozat már az állam helyett az egyén lett. Van, aki szerint ez tudatos technika, de az is lehet, hogy véletlen baleset. Előbbi koncepciót sugallja Erdélyi János dokumentumfilmje, utóbbira találtuk egy Bajnai Gordontól származó 2006-os nyilatkozatot:

„Bajnai Gordon kormánybiztos megnyugtató választ adott az üzleti múltjával kapcsolatban felmerült kérdésekre. A képviselőcsoport ülése után Bajnai Gordon azt mondta, nem érzi felelősnek magát a csődbe ment libatenyésztők sorsáért. Úgy vélte, hogy a Hajdú-Bét-ügy legnagyobb vesztese az ő cége volt. – Az utolsó pillanatig megpróbáltuk a helyzetet menteni, a Hajdú-Bétet valahogy talpra állítani. Amikor reménytelenné vált a helyzet, akkor be kellett látnunk, hogy ez nem megy.” 2006 július. Forrás Agroinform.