Testületi ülés április 21.

 

s mégis összecsapott, de legalább a testület visszadobta a napirendi pontok nagy részét.

 

Az önkormányzat honlapján a jogszabályilag előírt határidőhöz képest később (16-án) értesítették a lakosságot a rendes ülés időpontjáról (legkésőbb 14-én kellett volna), és több napirendi ponthoz előterjesztés sem volt csatolva. Ez – úgy látszik, – a képviselőknek sem tetszett, mert végül arra kényszerült a polgármester, hogy több napirendet visszavonjon (ezek: közbeszerzési szabályzat módosítása, főállású alpolgármester választása, belső ellenőri tájékoztató, Helyi Építési Szabályzat módosítása, Kisrét utca szabályozási tervének megrendelése, Plus mögötti terület értékesítése, 2 db 1000 m²-es épület megépítésére pályázat kiírása, valamint városfejlesztési kft. megalapítása). A maradék napirendi pontokkal alig másfél óra alatt végeztek.

A képviselők szóvá tették, hogy rendszeressé váltak a napirendekkel túlzsúfolt rendkívüli testületi ülések – mint a múlt héten is – ám a rendes, munkaterv(?) szerinti ülésekre nem készülnek el az előterjesztések. Tippünk szerint ez azért van így, mert a rendkívüliek esetén könnyebb megkerülni a bizottságokat, hogy részletesen körüljárják a témát, valamint azért, mert így egyes képviselők elfoglaltsága miatt többen hiányoznak, ami az egyszerű többségi elfogadásnak és a kevesebb vitának kedvez.

 

A napirendre került előterjesztések sorrendjében:

• Eltörölték a luxusadóról szóló rendeletet, mert egy alkotmánysértő törvényen alapult.
• Megválasztották Gáncs Gábort a Pénzügyi Bizottság elnökének. Ezzel azonban még ez a fontos – törvényileg kötelező jelleggel működtetendő – ellenőrző szerv nem határozatképes, mert képviselő-tagjainak száma nem haladja meg a külsős szakértői tagok számát. Mint ahogy korábban beszámoltunk Bárczi László volt elnök és Szekszárdiné Bányai Katalin lemondása után nincs kontroll. A polgármester „Soha nem volt még ilyen lelkiismeretes elnöke a Pénzügyi Bizottságnak” szavakkal köszönte meg Bárczi László eddigi munkáját. Ehhez képest a könyvvizsgáló februárban azt mondta, hogy „nem látja el a Pénzügyi Bizottság a feladatát”. Hát bizony mások a szempontok. Gáncs Gábor megválasztásával ismét megszegték azt a demokratikus szervezetekben szokásos íratlan szabályt, hogy a kontrolt az ellenzéknek adják át. (Ugyanis emlékeztetünk arra, hogy éppen Gáncs Gábor kereszténydemokrata politikus volt az, aki a fecskendőgyár kapcsán kiharcolt népszavazásnál számunkra erkölcsileg megbukott. Őt bízta meg azzal a képviselőtestület, hogy az általuk megfogalmazott kérdést képviselje a kérdést megfogalmazó ad-hoc bizottság előtt. Ám ezzel szemben Pásztor Béla csalóka kérdését terjesztette be, és így kényszerültünk a népszavazás bojkottjába. Tehát nyilvánvaló, hogy nem tekinthető ellenzékinek. A kérdést megfogalmazó ad-hoc bizottságról azóta kiderült, hogy törvényellenes volt, a Közigazgatási Hivatal kifogása következtében a népszavazási rendeletet ezen paragrafusát törölni kellett, ez azonban visszamenőleg semmit nem jelent. Így megy ez nálunk.) Ettől persze Gáncs Gábor még végezheti jól a dolgát, de mi már csak kritikus szemmel tudjuk nézni.
• Elfogadták a közbeszerzési tervet (törvényi előírás szerint kell ilyennek lenni) egy bizonyos – számunkra ismeretlen – melléklet szerint, ugyanis a jogi szabályozás ellenére ezt nem tették nyilvánossá az önkormányzat honlapján.
• Eltörölték a vagyonnyilatkozatba való betekintés feltételének szabályozását. Azzal próbálták ugyanis korlátozni ezt a demokratikus jogot, hogy az érdeklődő személyi adatait rögzítik. Ezt – jogszabályi hivatkozással – megkifogásolta a Tavirózsa Egyesület, és ezért kénytelenek voltak elállni ettől.
• Elfogadták az Állami Számvevőszék kifogásainak eredményeként létrejött intézkedési terv teljesítésével kapcsolatos beszámolót. Tavaly nyáron ugyanis az ÁSZ az önkormányzat vizsgálata során számos szabálytalanságot állapított meg, aminek megszűntetésére több mint egy éves tervet készített a jegyző. Ennek a tervnek egy részét már teljesítették, de több elmaradás van a határidők szerint.

 

A napirendi pontok után beszámolt a polgármester, hogy a Termálfürdő bővítése és szállodaépítés érdekében tárgyal befektetővel, és jelezte azt is, hogy a város érdekét szolgáló ilyen fejlesztés áldozatba is kerül az önkormányzatnak. Kérte a képviselőket, hogy ismeretségi körből hozzanak potenciális befektetőket, hogy előnyösebben tudjon tárgyalni. Egyes képviselők ezt a felkérést szemfényvesztésnek tartották, hiszen a polgármester már lepacsizta az ügyet. Szabó Edina felvetette, hogy talán nagy szakmai nyilvánosság elé kellene vinni egy ilyen fejlesztést, és átfogó jövőképet kellene megfogalmazni az érdeklődés felkeltésére, és ne egy adott befektetővel előre egyeztetett feltételekkel kerüljön kiírásra a pályázat. Erre nem volt semmiféle egyetértés, ám érdekes epizód volt az, amit – lényegét tekintve megpróbálunk idézni, – amikor Eged Sándor megkérdezte, hogy „Ki az a befektető, akivel előrehaladott tárgyalást folytatott a Polgármester Úr, ha nem titok?”. Válasz: „Nem titok, majd megmondom, de most nem jut eszembe”. Majd Eged Sándor emlékeztetett arra, hogy tavaly, amikor a Csiki-Begének akarták átjátszani ingyen (Nemecz Lajos előterjesztésében) a területet, akkor hozott befektetőt, aki fizetett is volna, hogy a fejlesztést megvalósíthassa, de mégsem lett annak folytatása a polgármester miatt. Erre azt mondta Pásztor Béla, hogy „Igaza van Sándor, övé az elsőbbség, én majd háttérbe helyezem az eddigi befektetőt”, majd sorolta a feltételeket, mint pl. 30 Ft-ért adjuk a termálvíz köbméterét, ami egyébként 800 Ft. Ezeket a feltételeket azonban nem tárgyalták az illetékes bizottságok, nem történtek gazdasági számítások, valamint minden átfogó és demokratikusan egyeztetett jövőképet nélkülöz.

Így veszti el hitelességét, s válik aztán már a testület számára átlátszóvá, az infomrációval játszó több évtizedes tapasztalattal rendelkező rutinos róka.