Testületi ülés – két titok

Hat órás testületi ülés tiszteletet érdemlő teljesítmény. Mi is ott voltunk, noha nem kötelességünk, noha nem fizetésért unatkoztunk és csodálkoztunk, s vállaltuk a konfliktust. (Hogy nem keressük a balhét mi sem bizonyítja, mint hogy a BD ügy lecsengése óta egyszer sem beszéltünk bele a testület munkájába, csak csöndben ültünk. Kivéve most!)

Lesújtó, hogy mindig mindent óriási többséggel megszavaznak, amit a polgármester akar, Gratulálunk neki! Hiheti valaki, hogy minden jó és törvényes? – Aki így hiszi talán az alábbi gyorsjelentéssel is meggyőzhető, hogy van miért aggódni, van mitől félni.

Rocskai János könyvvizsgáló titka

Rocskai úr a könyvvizsgálója az Önkormányzatnak. Egyik felszólalásában hosszan részletezte hogy egy egyesület levelet írt neki, meg aztán mivel a levélben megadta az elnök a telefonszámát (Milyen érdekes?) ezért fel is hívta stb. A titokzatos egyesület mi vagyunk. Senki sem értette miről beszél rajtunk kívül, és persze a beszélgetés nem is egészen úgy zajlott, de ez itt sem érdekes annyira, hogy leírjuk. Viszont – szigorúan adáson kívül, és nem mikrofonba – nem tudta megállni, hogy ne áruljon el valamit.

Rocskai urat azért lehet sajnálni, mert ő ért valamihez, és bárki, aki itt ért valamihez – s ezt kéne itt tisztelni már végre -, kínlódva hallgatja a történéseket. Valószínűleg ő is kínlódott, hamar el is ment. Igazán csak az amatőrök tudnak szórakozni.

Pásztor Béla polgármester ugyanis azt a butaságot mondta neki, hogy miért bánja azt a Rocskai úr, hogy az önkormányzat nem fizette ki határidőre a Takarékszövetkezetnek az adósságot, hiszen majd emiatt büntető kamatot fizet később, és a Szövetkezet – melynek Rocskai úr véletlen szintén könyvvizsgálója – még jobban jár.

(A probléma itt ugye az, hogy a kötvénykibocsátásból bejött pénzt adósságtörlesztésre kellett volna fordítani, mert ezt szavazta meg a képviselőtestület. Ha a polgármester nem ezt tette – márpedig nem ezt tette, különben nem beszélnénk most erről – akkor hűtlen kezelést követett el. Rocskai úr problémája azonban nem ez volt, hanem hogy miért egyenlíti ki a tartozást előbb a vállalkozók felé, s miért nem előbb a szövetkezetek felé.

Rocskai urat nem érdeklik a vállalkozók, csak a másik munkahelye, ami nem szép dolog, különösen annak fényében, hogy ha becsődől egy önkormányzat a pénzintézetek az elsők, akik a csődeljárásból kárpótolnak, és csak ez után jönnek a vállalkozók, tehát talán nem kéne annyira a Takarékszövetkezet miatt aggódni.

A másik, hogy nagyon szellemes amit Rocskai úrnak mondott a polgármester, csak az a baj, hogy mi is hallottuk, és a mi pénzünkkel, azaz az Önével kedves olvasó tömi a polgármester a Takarékszövetkezetet büntetőkamatokkal.

De Rocskai úr nem ezeket tette szóvá, és talán nem is az a feladata, hogy ilyen demokrata legyen. Ő – és ezt minden irónia nélkül mondjuk – szakértőként reagált.)

Rocskai úr baja az volt, hogy a Polgármester butaságot beszélt. Ugyanis, ha valaki haladékot kér a kifizetéskor, majd a haladék lejártakor sem fizet, nem egyszerűen újabb kamatbüntetéseket kap, de kötelesek úgy számon tartani, mint rossz adóst. A helyes eljárás az – mondta Rocskai úr -, hogy az ember határidőre kifizeti az adósságát, aztán újabb kölcsönt vesz fel. Hát ezt nem akarta Önöknek az éterben elárulni, ez volt az ő titka.

Hadd tegyük ehhez még hozzá a magunk okosságát. Mivel a Takarékszövetkezet helyi vezetőit is ellenőrzik, ezek után nem adhat majd újabb kölcsönt. A rosszul fizető adós nyilvántartásba kerül, és esetleg ezt nyilvánossá is kell tenni, és bármelyik más bank is csúnyán néz ezután ránk, s nem a polgármestere, mert egy banknak mindegy hogy hívják a város polgármesterét. A polgármesterünk még mindig a szocializmusban él, azt hiszi bratyi alapon történnek a dolgok, ehelyett viszont eljátssza a város becsületét. Mert az ő becsülete minket hidegen hagy, de amit hátrahagy… Rocskai úr titka tehát a dolgok lényege, és ez épp hogy mindenkire tartozik.

 

 

Nemecz Lajos alpolgármester titka

Gyakorlatilag mindent elmondtak egy ingatlan megvételi szándékáról. Jó sok pénzt ki akarnak fizetni valamiért, ami vagy megéri vagy nem. Tulajdonképpen Önkormányzati befektetésnek szánják a vásárlást. Az más kérdés, hogy abszolút nincs pénz, hogy láttunk már buta önkormányzati üzletet – ahol olcsón eladtak egy területet majd drágán visszavettek. Nos ezek a múltbeli tapasztalatok igazán azt igénylik, hogy legyen egy civil kontroll ezek fölött a vásárlások fölött. S akkor semmit sem mondtunk a konkrét esetről, csak azt, hogy bárhol jogos a civil kontroll, Veresegyházon éppen úgy ahogy másutt.

Ezután viszont Nemecz alpolgármester, azt kérte a testülettől, hogy legyen zárt ülés, mert jelenlétünk (ketten voltunk a mi egyesületünktől, az MSZP vezetője, meg a Tavirózsa rádió – hű de ismeretlen figurák ezek errefelé) veszélyeztetheti az Önkormányzat érdekeit. Nemecz alpolgármester voltaképpen csak hatalmi pozíciójának arroganciáját gyakorolta. Azt közölte velünk, hogy ő az alpolgármester, mi meg senkik vagyunk, tehát nekünk néha el kell kotródnunk, amikor fontos dolgokról van szó.

A mi álláspontunk politikai tekintetben kicsit más. Szerintünk Nemecz alpolgármester Pásztor Béla polgármester szekerét tolja, mióta a polgármester azt találta ki, hogy belőle alpolgármestert csinál. Viszont szerintünk Pásztor Béla nem követendő, sem módszereiben (játsszuk ki a politikusokat, a lakosságot, mindenben egyedül döntsünk), sem városirányítási koncepciójában (legyünk iparváros), sem pedig civilizálatlanságában (mutassunk mindig fityiszt a hatóságoknak). Így Nemecz alpolgármester, aki mióta alpolgármester elveszítette önálló akaratát nálunk nem támogatandó szereplője a helyi politikának. Nem meglepő állásfoglalás ez a részünkről, ha egyszer a polgármestert nem támogatjuk, ő meg ezt teszi.

Nemez alpolgármester más ügyeivel is problémánk van. Miért nem ő terjesztette elő a polgármesterrel szembeni fegyelmi kérelmet, és miért bízta ezt Tolnai Ildikó frakciótársára? Persze ez már némi politikai bátorságot igényelne, a végén még horribile dictu kegyvesztetté válna. Vagy egy parlagfú-bejelentésben, amiben helyi képviselőként hozzá ment a panaszos sajnos csak ígérte az intézkedést, mert a panasz aztán hetekkel később hozzánk is eljutott és a mi egyesületünknek kellett felkarolni az ügyet.

Szóval Nemezc alpolgármester titka nem más, mint hogy velünk akar szórakozni, mert a tartalmi részletei az ingatlanvásárlásnak már ismert volt, mikor felvetette, hogy távozzunk. S ekkor egy váratlan fordulat következett be. Nem távoztunk!

10 perces huzavona kezdődött a semmiről. A képviselőtestület ugyan megszavazta a napirendi pont zárt ülését mondván, hogy az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy ha az önkormányzat üzleti érdekeit sértheti a nyilvánosság, akkor azt zárt módon tárgyalja meg. A szavazás végeredményét tehát nekünk tiszteletben kell tartanunk, s csak utólagos jogi elégtételt vehetünk atekintetben, hogy mivel a közösség pénzéről van szó a vásárlás során, ezért nem lehetett volna engedélyezni a zárt tárgylás megszavazását sem. Ez azonban a jegyző úrral való vitánk, más a jogi álláspontunk, és a jogi vitákat megfelelő fórumokon kell lebonyolítani.

Jogi álláspontunk az, ami az adatvédelmi biztosé szokott lenni ilyen helyzetekben, ezért szerintünk nem is bocsáthatta volna szavazásra a zárt ülést, sőt, ha a testület ezt eszi, neki magának kellett volna figyelmeztetnie a problémára:Az adatvédelmi biztos gyakorlatában már többször kifejtette, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás esetén, különösen, ha közfeladatot ellátó szerv közpénzek felhasználásáról vagy elidegenítéséről dönt, nem hivatkozhat üzleti titokra a közérdekű adatok nyilvánosságával szemben. [425/ A11996; 499/K/1998;728/ A11999; 349/K/1999; 140/ A1200 1]

A történetben ott tartottunk, hogy a testület szavazata ellenére mi mégsem akarództunk kimenni, és már erősen foglalkoztatott minket a polgári engedetlenség szándéka. A képviselőtestület gazdálkodásában nem bízunk. (Aki persze Nemecz alpolgármesterben bízik a továbbiakban is, hát lelke rajta.) Mi ezt a bizalmatlanságot, és a testület hirtelen buta szavazását, hogy menjünk ki – hiszen mindent megszavaznak !! – csak engedetlenséggel tudjuk ellensúlyozni. Az ilyen polgári engedetlenség lényege, hogy az ember vállalja a bilincset, meg hogy elvigyék, csak hogy a médiában el tudja mondani mi nem tetszik neki.

Nem tudom Nemecz alpolgármester szívesen látott-e volna minket bilincsben elvezetve, de erre két okból nem került sor. Egyrészt, mert a jegyző nem akart rendőrt – gondolom mert méltánytalannak érezte volna – másrészt mert a polgármester sem akart – lehet mert a békés megoldás híve, de lehet, hogy mert tudja ezzel többet ártana magának.. Ekkor azonban mi is úgy döntöttünk, hogy a konkrét ügy nem ér annyit, hogy ne hagyjuk szavazni a képviselőket, de látszik, hogy a küzdelem kezd megint kiéleződni az ÉVE és a városvezetés között, köszönhetően ez Nemecz alpolgármesternek.

Nemecz alpolgármester titka formailag az Élni Veresegyházon Egyesület megalázása, tartalmilag pedig az, hogy Önök elől el akarja rejteni mire is költené a pénzt a város.

Még csak annyit, hogy a mi kiküldésünk egy 40 milliós vételből azzal az indokkal történt, hogy ha megtudjuk – bár már tudtuk – hogy mit és mennyiért akarnak megvenni, akkor mi felverjük az árat, megvesszük előbb, aztán eladjuk drágábban. Nevetséges! Mi azért dolgozunk az ÉVÉ-ben, hogy Csiki-Bege (helyi pályázatokban csak Kezdő Vállalkozó) úr ne jusson áron alul közösségi vagyonhoz, a város pedig ne vásároljon áron és lehetőségein felül. Mivel azonban ezek az ügyletek valahogy kialakulnak és létrejönnek mégis (Csiki-Bege Automax beruházását most szavazta meg a testület), ezért mi nem bízunk a képviselőtestület munkájában.

Hát ennyi volt a két óriási TITKA a két úrnak.