Tárgyal a veresi Pénzügyi Bizottság
Szeptember 9-én a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a város féléves beszámolóját, és tárgyalásra alkalmasnak találta azzal a kiegészítéssel, hogy a képviselőtestületi ülésre átfogó elemzést készít a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodavezetője. Kérdem én: e nélkül az elemzés nélkül mit talált tárgyalásra alkalmasnak a Bizottság?!?!?!?!?
Történt ugyanis, hogy a beszámoló ismertetésébe kezdett a Pénzügyi Iroda újonnan kinevezett vezetője. Közkívánatra kiemelten foglalkozott a város adósságának alakulásával. Ennek növekedését szeptember 1-i cikkemben már leírtam. Leírtam azt is, hogy a kamatfizetés egész évre tervezett összege már az első félévben elfogyott. Megtudtuk, hogy a kötvénykibocsátással visszafizetett hitelek költségei sikerültek igen magasra. A kibocsátás előtt sokat foglalkoztunk ezzel a költséggel. Akkor nem kaptunk rendes választ, elbagatellizálták ezt az összeget. Végül is nem kellett többet fizetni 169 millió forintnál.
Az Önkormányzat Könyvvizsgálója is szót kapott, amit kissé meglepetten vett tudomásul. Először is hiányolta az átfogó elemzését a beszámolónak. Gondolom azért kapta meg a szót, hogy ezt ő tegye meg, mégis neki is feladata ezzel foglalkozni. Mondta még, hogy az Önkormányzat az általa vizsgált 12 évben most van a legrosszabb likviditási helyzetben. Ezen a kijelentésen Polgármesterünk felderült, ugyanis ő tudja, amit a könyvvizsgáló nem. Vagyis azt, hogy a Hivatal készpénzállománya háromszorosa a január 1-ei állapotnak (14,7 millió forint, ami nem sok, de mégis háromszoros a növekedés). A képet javítja, hogy több mint 450 millió forinttal, több mint a felével csökkent a város szállítói tartozása. Vajon ezt egy rutinos könyvvizsgáló mért nem tudja. Azért, mert nem nézte meg az időközi mérleget. A mérleg az, ami ezekről az adatokról, vagyis a vagyon helyzetről tájékoztat. Illetve tájékoztatna, ha nem Veresegyház időközi mérlegéről lenne szó. Ugyanis (ahogy szeptember1-én már leírtam) a mérlegben rengeteg vagyonmozgás nem jelenik meg. Ilyen adat a szállítói tartozások, a vevő követelések, az adósok, a rövid lejáratú kölcsönök, az egyéb követelések. A könyvvizsgáló úr ebben az évben, két esetben is pozitívan értékelte a város gazdálkodásával kapcsolatos számviteli, pénzügyi tevékenységet. Tette mindezt úgy, hogy a fél év alatt elkészített időközi mérlegek egyikét sem látta (de, ha legalább a honlapunkat olvasná, már nem esne ilyen hibába). A könyvvizsgálónak egyébként az a feladata, hogy ilyen értékeléseket, nyilatkozatokat tegyen. Arra viszont figyelnie kell, hogy mielőtt ezt megteszi, meggyőződik arról, hogy valóban rendben van a könyvelés, illetve a hibákat kijavíttatja a nyilatkozat megtétele előtt. Ezzel segíthette volna az Ász ellenőrzés (erről is érdemes írni) miatt egyébként is túlterhelt önkormányzati alkalmazottakat, és elkerülhető lett volna, hogy az államháztartás információrendszerébe sok százmillió forintos eltéréssel kerüljenek be az adatok.
A bizottsági ülésen, mivel a könyvvizsgáló ugye nem tette szóvá a mérleg hiányosságait, szót kértem, és én hívtam fel rá a képviselők figyelmét. A pénzügyi irodavezető, és a könyvvizsgáló erre már nagyon megélénkült. Az irodavezetőtől megtudtam, hogy a mérleg nem a féléves beszámoló része, azt csak a Kincstárnak kell megküldeni.
Én ezennel közlöm, hogy az összes államháztartási szervezettől befutó időközi mérlegeket a Kincstár egyesíti, és közzé teszi. Bekerülnek az adatok a nemzetgazdasági mérlegbe, és ezek alapján komoly elemzések, a nemzetgazdaságot érintő döntések születnek kormányzati szinten, de ez a nemzeti bank kamatpolitikáját is befolyásolja.
Én a felszólalásommal csak azt szerettem volna elérni, hogy teljes körűen kapjuk meg a valós adatokat, hogy lássuk végre, hogy milyen helyzetben volt a város 70 nappal ezelőtt. Lassan itt az év vége, és a képviselők rossz tendencia esetén egyre kevésbé tudnak intézkedni annak megfordítása érdekében. Marad az, ami minden évben, hogy mivel túl vagyunk az eseményeken, utólag el lesz fogadva a beszámoló, a további eladósodással.