ÉVE átvilágítás Veresegyházon – 12. rész

ÉVE átvilágítás Veresegyházon – 12. rész

Fejlesztés I.

Veresegyház legnagyobb értékei a tórendszere és a termálforrása. Nem csak kézenfekvő, hogy ilyen irányban történjék, fejlesztés, hanem egyenesen vétek ezt kihasználatlanul hagyni, és kiteljesedésének lehetőségeit csökkenteni.

Veresegyház előtt két lehetőség van:

  1. alvóváros lesz nagymennyiségű iparterülettel, vagy
  2. valami nagyszabásút kezd a termálkincsünkkel, ahol meghatározóbb az egészségturizmus és a szabadidős funkciók kínálata.

Az iparosítás esetén a lakóingatlanok értéke csökken, míg idegenforgalmi fejlesztés estén növekszik, de az egészségesebb környezet, vagy a turizmussal létrejövő – iparosításhoz képest sokkal több – munkahely is lényeges.

Ha nem iparváros akar lenni Veresegyház, akkor a bevételeit jelentős turisztikai, sport rekreációs célú területhasznosítással kell kiegészítenie. Ezt csak szakmai befektetők segítségével tudja megvalósítani a csőd szélén levő város. A befektetőknek pedig nem lesz vonzó iparterülettel szemben egy ilyen fejlesztést végrehajtani – ahogy a jelenlegi fejlesztési elképzelés meghatározza. Ahhoz, hogy sikert lehessen remélni egy rekreációs célú fejlesztéshez, ahhoz kellően nagyszabású jövőképpel és tervekkel kellene rendelkeznie a városnak.

A Csomád felé vezető országút a csonkás-fürdői részt és a várost szétvágja. Javaslatunk szerint a Kisréten nem iparterületet kell létrehozni, hanem sport rekreációs célú területet, amelyen keresztül biztosítható volna a kapcsolat a Csonkás-fürdőtől a Medvefarm irányába – újabb funkcionális egységek megjelenésével. Ekkor természetesen a Budapesti úton keresztül átjárást kell biztosítani a Kisrét és a Csonkás-fürdő között, amely átjárásnál az utat körforgalommal meg kell szakítani, vagy terelő szigettel a járművek sebességét csökkenésre kényszeríteni. A jelenlegi tervezett csomópontok kialakításánál ez nem így van, hanem inkább a járművek sebességének megtartását szolgáló egyenes útpálya. A megyei tervben szereplő – M3 és 2/A közötti – elterelő út ezt az átjárhatóságot lehetővé teszi, mert ekkor a Budapesti út szerepe lecsökken és vele együtt a forgalma is.

Eddig a bölcsődés, óvodás, valamint kisiskolás korúakkal – vagyis az 1-14 évesekkel –kapcsolatos feladatokat kellett volna megoldani a városnak (bár jelentős lépések történtek, de mégis ezeknek a foglalkoztató, csoport, illetve osztálylétszáma 20-25 %-kal haladja meg a törvény által meghatározott korlátot).

A továbbiakban nem csak az 1-14 évesek, hanem már a következő – 15-20 éves – korosztállyal kapcsolatos feladatokat is meg kell oldani. Az ő taníttatásuk, művelődésük, kulturált és számukra megfelelő szórakozási lehetőségek településen belüli megteremtését. Ez is azt kívánja, hogy a Csonkás-fürdőtől a Medvefarmig sport, (beleértve a fiatalok számára kedvelt különböző extrémsportokat is), valamint rekreációs célú terület legyen. Ez a turisztikai fejlesztést kölcsönösen erősítené. Lehetne találni befektetőt, és ráadásul nem nagy költségen volna megvalósítható pl. gördeszka-, BMX kerékpár-, quad-, vagy cross pálya.

Gondolni kell arra, hogy a fiatalok gyakran hangos szórakozási lehetőséget keresnek. Jobb volna ezt a településen belül biztosítani, mert egyébként beutaznak Budapestre és a hazajövetel nem könnyű. Természetesen jobb a városnak, ha az ifjúsága a barátaikkal együtt itt költi el a szórakozásra szánt pénzt. Ám ennek megfelelő – lakóterületektől távoli – szabad terület csak itt volna biztosító. Nem lehet egyébként Veresegyházon egy lagzit sem tartani úgy, hogy senki nyugalmát ne zavarja.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat akkora adósságállományt halmozott fel, hogy ebből minden egyes lakosra több mint 400 ezer Ft jut (országos összehasonlításban az önkormányzati adósság csak kb. 80 ezer Ft/fő), ezért a termálkincsünk hasznosítása csak szakmai befektetők segítségével lehetséges. Ehhez azonban kellően vonzónak és nagyszabásúnak kell lennie a tervnek, mert egyébként eleve kudarcra van ítélve.

A település szerkezetében az utolsó nagyléptékű fejlesztési lehetőségnek – szerintünk – az kínálkozik, hogy a Medvefarmtól a Kisréten keresztül a Csonkás-fürdőig sport, rekreációs, ifjúsági és szabadidős funkciókban gazdag park-együttes legyen. Ezt az átjárhatóságot nyilvánvalóan elrontanák, eldugaszolnák a Kis-réten az ipari létesítmények.

Várostervezési evidencia, hogy az erősíteni kívánt funkciójú területeket össze kell fűzni és nem újabb funkcionális szigettel gyarapítani.

Ha egy területet ipari célra adnak el, akkor a környezetében levő nem ipari célú ingatlanok leértékelődnek, de még a szomszédos iparterület értéke sem nő, ami utóbbi alól csak az ipari park konstrukciója a kivétel, ám ilyen nem épült. Azt állítjuk, hogy az iparosítás pénzügyi szempontból is zsákutca, mert nem serkenti a város gazdasági potenciálját, vagyis a hozadéka csak magával az üzem hozadékával egyenlő.

Érdemes megjegyeznünk, hogy a 4 nagy gyár iparűzési adóbefizetésének jelentős mértékben ki van szolgáltatva az önkormányzat költségvetése bevételi oldala. Örülhetünk, hogy a magyarországi GE – 500 dolgozó elbocsátásával járó – leépítése nem érintette a pénzügyi válság miatt még Veresegyházat.