A nehézfémek Gödön és az ETO (etilén-oxid) Tatabányán

Nem volt még ilyen eset, mint a gödi Samsung, ahol az esküjükkel ellentétben az emberekkel szemben a gyár érdekeit szolgálják a politikusok – hallom sok elemzőtől. Nem a fenét nem, épp hogy ez a tipikus. Hadd említsek két példát. Az egyik Veresegyház, a másik az USA.

Sokszor feltettük a kérdést, hogy Pásztor Béla polgármester úr (azóta nyugdíjas), voltaképp kinek az érdekeit nézi, kiért lobbizik, a gyárért, vagy a lakosokért? – Később még súlyosabb dolgok derültek ki, és hogy ha le tud telepedni a gyár, ha netán szivárog belőle a mérgező anyag, hogy miként viselkedett volna, szerencsére nem tudjuk, mert az ellenállásunk sikeres volt. Ennyiben, ha igaz, amit a Telex írt, tényleg nem fordult még nálunk ilyen elő, hogy a mérgező gyár működését támogatta a politika. De igény lehet lett volna rá.  

Miért tipikus a politikus viselkedése, miért fordul szembe az emberek érdekeivel? Számos politikus rendelkezik egy pszichopata karakterrel, vagyis a látszatra gyúr és a lelke legmélyén egyáltalán nem fontos számára az erkölcs és az ember. Papolhat róla, de csak mert tudja, másnál ez bejön, őt a hatalom és a nagyság vonzza. Márpedig egy multival mutyizni igazán grandiózus. A mutyizás néha valódi korrupciót is takar, máskor csak a nagyságot fényezi. Oly annyira fontos néhány politikusnak, hogy egy óriási tőke és piacbirtokos közelébe kerülhessen, hogy már maga a közös fotózkodás szexuális kielégüléssel ér fel a számára. Ha gonosz akarok lenni azt mondanám, akadnak olyan politikusok, akiknek tényleg ez az intimitás csúcsa, mert a többi nem is jön össze.

A multinacionális cég pedig – mint arra ráébredtünk a BD-vel való küzdelem során – addig megy, ameddig az adott társadalom engedi neki. Jön a vízért, a levegőért, az olcsó munkaerőért, és a rendszerváltás óta minden kormányunk azon dolgozik, hogy a munkavállalói érdekeket leépítse, hogy minél jobban vonzza a külföldi tőkét. Az abszurditás csúcsa, hogyha nincs elég fegyelmezhető rabszolga, hát hoznak. Ha nincs elég levegő víz és energia, akkor ráfizetnek az áramra, elveszik a lakosok elől a vizet (na ilyenre is volt élda Veresen, mikor a temálvizífűtést ráerőszakolták a GE-re, és hideg volt az iskolában), tönkreteszik a termőföldet, csakhogy villoghassanak. Ezt anno Pásztor Béla esetében „modern” értékrendnek neveztük, mellyel szembekerült a posztmodern társadalom. Előbbi iparosítani akar, a gyárakat rá akarja rakni a lakóövezetekre (a gyár szép!), utóbbi számára a természet és az egészség a fontos.

Döbbenetes volt a helyi munkásosztállyal való találkozásom. Az emberek nem hülyék, tudják, hogy az egészségüket adják oda, de nincs másuk, ezért haragudtak ránk, posztmodernekre és imádták Béla bácsit. És itt érkeztem el a másik példámhoz. Az önsorsrontás és önkifosztás annál erősebb, minél rosszabbak a lehetőségeink és minél kisebb a tudásunk.

Az Egyesült Államokban a mexikói bevándorlók azok, akik papírok nélkül és illegálisan hajlamosak elvégezni a leg egészségkárosítóbb munkákat. Az USA gazdasága ettől is olyan erős. Meg is fog roppanni, ha az ICE ügynökök milliószámra kitoloncolják ezeket az embereket, másfelől viszont kevesebb lesz a kiszolgáltatott. Mindenki kitalálhatja, hogy vajon Trump a munkavédelmi jogok élharcosa e, vagy csak ámítja a saját országát, hiszen a fehér melósok szavazatával tudott győzni.

Ne nézzük le a melósokat, annál is inkább, mert Gödön magas rangú kormánypolitikus a gyerekeivel, és immár nyugdíjas volt alkotmánybíró is lakik. Még őket se érdekelte a szennyezés, a civilek mozgalmai, a Greenpeace mérései, az Átlátszó folyamatos tényfeltárásai. Szóval a hülyeség nem státushoz kötött.

A mi témánk számára az az érdekes most, hogy akár az USÁ-ban (Ld. Schlosser Megetetett társadalom könyvét), akár másutt a világban, a politikus könnyen belesodródik abba, hogy támogassa a mérgező és veszélyes üzemek működését. Ezért kellenének olyan politikusok, akik eleve zöld szocializációból jönnek, ők immunisak erre a személyiségtorzításra, erre a nagy üzemekhez vonzódó politikai vakságra.

A Fidesz regnálásával csak beköszöntött hozzánk is a vadkapitalizmus, aki megtapasztalta azt, amit a mi közösségünk 2007-ben, annak számára a mérgezések cinikus kezelése nem meglepő. Rengeteg cinizmussal találkoztunk, volt olyan orvos is például, aki egy fórumon azt mondta: miért aggódunk a gyár vegyszerhasználatai miatt, valamiben mindenkinek meg kell halnia? Most egyébként Tatabányán a BD épp bevezetni szándékozik az ETO fertőtlenítéses eljárást. Na, azt vagy ne tegyék, vagy nagyon figyeljenek oda a biztonsági megoldásokra a hatóságok és az önkormányzat, mert az a szer gyorsabban öl, ha kiszivárog, mint a nehézfémek Gödön.