Párhuzamok

Orbán Viktornak a maga részéről teljesen igaza van abban, hogy a polgármestereire támaszkodik. A Fideszes polgármesterek által birtokolt hálózat igen mélyre érhet el. Magyar Péter voltaképp a középvállalkozók forradalmának vezére, megfejelve az értelmiség lázadásával és a vidék felszántásával némi populizmussal. De számos KKV-s tulajdonosnak van vesztenivalója. Sokan a Fidesztől való függést egy polipnak látják, és érezhetik azt, hogy nem tudnak szabadulni. Hasonlóképp a tanárok és tudósok, akik szintén rendesen egzisztenciális terror alatt vannak. A rendszer nem is pironkodik már, amikor a lázadóktól demonstratíve szabadul, a hűségeseket jutalmazza.

Amit én a politikáról a legtöbbet tanultam, az Pásztor Béla veresegyházi rendszerének megfigyelése volt. Orbán gyakorlatilag ugyan azt csinálja, mint amit anno a polgármesterek doayenje. Nem egymástól tanultak, ez inkább a hatalom természete, mely rendre, ha sokáig egyvalaki uralja, le tudja pusztítani a demokráciát. Beérve Veresegyházra, a volt polgármester falujába télen több fényt, konkrétan jobb  világítást, nyáron több virágot, konkrétan rendezettebb környezetet tapasztalhatott az átutazó vagy hazaérkező, mint a környékbeli települések, ahol még az aszfaltozott utakból is kevesebb, a térkialakítások is kaotikusabbak. Mégis hogy?

Pásztor Béla a pénzről azt gondolta, hogy az csak egy fikció, papírra írt számok, semmi több, nem kell őket komolyan venni. Ami számít, az az, ami materiálisan megfogható. A térkövet már nem fogják elvinni, mondta. (Egyébként a macikhoz térkővel kirakott járdát az új polgármester felszedette és máshová rakatta le.) Nem tudom mennyire realista ez a hozzáállás, mármint, hogy nincs az a közösségi eladósodottság, ami számít, csak mert volt polgármesterünk nem tudta elképzelni, hogy egy város csődbe mehet, ahogy Orbán Viktor sem tudja elképzelni ugyanezt Magyarországról. A személyes elszegényedés problémáját azért ők is értik, ha a közösségit nem is. Orbán családja a család ingatlanokat, a föld „szeretetét” látjuk.  Csak addig fiktív a pénz, ameddig az a másé. Pásztor Bélát nem gyanusítjuk saját zsebre történő lopással, de hogy a közösség vagyonáért nem érzett soha felelősséget, arról perekről és furcsa barátságokról számoltunk be már ezen a felületen. Nem a saját pénzéből fizette ki sose a városra kirótt büntetéseket, Orbán sem a zsebéből fizeti a kötelességszegési eljárásokból kifizetendő EU-s büntetéseket. (Ld. Elios ügyet, vagy a migráns kvótát.) A számtalan elvesztett sajtópert sem ő fizeti ki, már ha valaki úgy gondolja a KESMA birodalom voltaképp az ő személyes sajtóbirodalma. Én így gondolom. (A veresi médiára is még visszatérek.)

Egy másik párhuzam, hogy Pásztor Bélánál láttam, ahogy a gazdasági zsarolás eszközeit használja. Érdemes volt jóban lenni vele a helyi vállalkozóknak, ha és amennyiben azt akarták, hogy a város fejlesztésében beszállítók lehessenek. Bár mindenkinek nem tudott megrendelést adni, s bármennyire nem szerette azokat akik ilyetén nem függtek tőle, velük vagy a hitegetés technikáját használta, nyájas volt, de akit tudott megfogott, megszorongatott. Ez a fajta technika folyamatosan nyílt, mint az olló, előjogok és mellőzés.

Aztán itt van a tökélyre fejlesztett jogi játszadozás. Az, amire nincs jogszabály, azt lehet, véli ez a magatartás, ami tulajdonképpen bűnözői logika. Sokan úgy gondolják, hogy ez még nem bűnözés, csak ügyesség, de voltaképp az, mert a jog sokszor csak kullog a kiskapukat megtalálók után. De ide tartozik a jog semmibevétele, a bírósági ügyekben a ravaszkodás, vagy Orbán esetében a jog hozzáigazítása a bűnözői viselkedéshez.

Pásztor Béla rendszerében is voltak önkormányzat által tulajdonolt gazdasági tevékenységek, az itt dolgozók egészen a közmunkásokig oly mértékben kiszolgáltatottak és függő viszonyban lévők, hogy a legkisebb megfélemlítés hatására, hogy még ettől is megfosztják őket szavaztak, akire mondták nekik. Ezt én mindig romlottságnak tartottam, mert hatalommal való visszaélés. Páasztor Béla ilyen szempontból romlott volt, de ez is a hatalom természetéből következik. Nehéz nemet mondani a befolyásnak, ha azzal könnyű szavazatot szerezni, nehéz nem kihasználni a bajbajutottat, ha azt utána lekötelezhetjük.

Nagyon sok tudatlan és helyi ügyekkel nem foglalkozó, alternatívákat nem ismerő is adta a szavazatát rá. Ez mondjuk Orbán rendszerére már nehezen átrakható párhuzam, mert Pásztor rendszerének turpisságai nem rúgták be az ajtót, míg Orbán rendszerére nehéz becsületes embernek szavaznia.

A civil tevékenységek, szerveződések hatalommal való kiegyezése is Pásztor Béla alapvető célkitűzései közé tartozott. Az Orbán rendszer is kiépítette – tulajdonképp orosz mintára – a maga civil szervezeti hálózatát. Ezek segítik a kormányzat munkáját, de nagyon fontos, hogy ne csináljanak olyasmit, amire a kormány nem ad engedélyt vagy megbízást. Valódi segélyezést sem csinálhatnak, mert azzal felhívnák a figyelmet a rendszer gyengeségére. Tehát ezek a szervezetek sokszor maguk is meghasonlanak, de képtelenek leválni a hatalom köldökzsinorjáról és propagandistává válnak. Ha azt kérdezik tőlük kire kell szavazni a választásokon, sose mondják, hogy nem a Pásztorról. Tisztelet a kivételnek, pl. Iványi Gábornak. (A vallásos hálózatra is ki kell térnünk a society capture jellegzetes vonásáaként, s Iványi jó példa arra, mire számíthat az, aki nem áll be a sorba.)

Pásztor propagandistává tudta tenni a helyi médiát is. A helyi média feladata az volt, hogy a rendszere eredményeit felmutassa, a hibáit elhallgassa. A konfliktusait torzan tárgyalja és általában is elbutítsa az olvasóit. (Volt Veresegyházon egy tévé is, tulajdonképpen újságírói szempontból amatőrök készítették. Tisztelet minden törekvésüknek, de feladatukként a közvetítést látták és a megélhetésük megteremtésében vergődtek, nem a lakosok tartották el, hanem az önkori függésében voltak, az önkori pedig Pásztor uralma alatt állt.) Orbán rendszer tökélyre fejlesztette a szabad média üldözését, az újságírók lecserélését propagandistákra. Veresegyházon Pásztor után annyi javulás történt, hogy sikerült bevezetni a sajtóombudsmani rendszert. Az országos média még új intézmények nélkül is jobban áll, köszönhetően annak, hogy számos médiumot eltartanak a követői. A reklámpiac visszaengedése a normalitásba már Magyar Péter feladata lesz.

Az a nyájas olvasó, aki eddig követett, most könnyen azt gondolhatja, hogy hát nyilván Pásztor Béla is Fideszes volt, és az ilyen típusú rezsim a Fidesz kultúrájának a sajátja. De nem, Pásztor nem volt Fideszes, ha politikailag kell meghatározni, inkább az óellenzék egy reménysugara volt mindig, aki térdre tudta kényszeríteni a nagy egyházakat, melyek a kormánytól függtek, de Veresegyházon mégis inkább tőle függtek. Ez, és gondolom tanácselnök múltja is roppant tetszhetett a régi baloldalnak, miközben Pásztornak nem volt politikai ideológiája.

A Fidesznek sincs ilyen. Legutoljára azt kellett látnunk, hogy kiderült, még a nemzeti fügefalevél is csak fügefalevél. Pásztor Bélát sem izgatta, hogy ki miben hisz, bár a Jobbikosoknak azt nem hagyta, hogy keresztet állítsanak fel a főtéren. Azért a szimbólumokon keresztüli politikai nyomulást jó hogy nem tűrte. A civilek politikai hatalomra törését sem. bármilyen hatalomra törekvésnél az oszd meg és uralkodj elvet használta, és bármilyen politikai módszert hajlamos volt bevetni egészen a kommunikációs lejáratásig.

Természetesen ezt az Orbán gépezet túltolta, ehhez képest Pásztor Béla ügyelt a tiszteletreméltóság látszatára.

Orbán Viktor azokon a Fideszes polgármestereken keresztül igyekszik megfordítani az egyre reménytelenebbé váló választási küzdelmét, akik alatt valódi hálózatok működnek. Ha történetesen olyan kifinomult rendszert hoztak létre, mint anno Pásztor Béla, hát ez éppenséggel egyáltalán nem reménytelen.

Végezetül mégis mi buktatta meg Pásztor Béla fantasztikusan működő rendszerét, ahol választásról választásra egyre nagyobbat győzött, végül letarolva az összes ellenzékét? – Egy rendszer se tart örökké, részben a biológia segít. (Majd ha kitolódik az életkor 120 évre, megnézhetjük magunkat.) Másrészt Pásztor Béla gazdasági ügyeskedéséből épp a Fidesznek lett elege. (Még akkor is tudott pénzt szerezni, amikor a kölcsönfelvételt már kormányzati engedélyhez kötötték, hogy hogy csinálta, most itt nem térnék ki rá.) Hasonlóképp Orbán Viktornak is az EU beintett. Ha te maradsz hatalmon, Magyarország nem kap EU-s pénzeket, mondja Brüsszel. Ez vezetett oda, hogy Orbán mögül kénytelenek kiállni a tőle függő KKV-sek. Szóval mégiscsak a középosztály és a vállalkozói réteg forradalmát látjuk.