Zsolt Péter elemez – kockás ing
Ennek a cikknek a megírásában sokat segített Pásztor Béla. Olyan vitába botlottam a tanártüntetés kapcsán, ami arról szólt, hogy ahhoz, hogy megjavuljon az oktatás vajon a kormányt kell-e előbb megbuktatni, vagy pedig épp ellenkezőleg, ez egy szakmai kérdés amitől távol kell tartani a hatalmi játszmákat?
Azért tudom megérteni a buktatni akarókat, mert Veresegyházon hasonlóképp joggal az az érzése az embernek, hogy amíg Pásztor Béla a vezér, addig a nem lehet változtatni. (Nézzék csak meg a lehajtott fejű képviselőket az üléseken.) Ugyanakkor a tanult tehetetlenség feltörése mehet a civil nyomásgyakorláson keresztül, mehet azáltal, ha a jogi fenyegetettséget elkezdik érzékelni azok, akik támogatják a törvénytelenségeket, vagy mint a tanárok előtt is kénytelen meghajolni akkor a rendszer, ha a tanárok tényleg a diákok érdekében lépnek fel (nem pedig fizetésemelésért), és ez kellő támogatást kap. Azaz vannak köztes megoldások, mint ahogy Pásztor Béla sem maga a rendszer.
Aztán az ÉVE honlapján egy olyan vita bontakozott ki, ami a diákok eszköz szinten való felhasználásáról szól, és azt ítéli el, nagyon helyesen. A személyes tapasztalatom viszont nem rossz. Két gyerekem közül az egyik megy 29-én iskolába, a másik nem. Mindkét igazgatótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy semmilyen hátrány nem éri a gyerekeket, akár hogy döntenek. Egyik gyerekemnek se mondtam mit csináljon, mindkettő a maga természetességével döntötte el. Ez ugyanis nem rám tartozik. Persze más lenne a helyzet, ha 12 évnél kisebbek volnának.