Csontvázak a szekrényből 2. – A város dinamikusan fejlődik?

Sok tekintetben Pásztor Béla polgármesternek igaza van amikor előszeretettel azt állítja, hogy a város dinamikusan fejlódik. Valóban, néhány mutató tekintetében országosan is egyedülálló növekedést mutatunk. Hogy csak a legszembetűnőbbet említsük: az ország több mint 3000 települése közül Veresegyház a negyedik (!) legnagyobb arányú népességnövekedéssel büszkélkedhetett 1990 és 2011 között. Az előttünk levők azonban mind kistelepülések (1990-ben még bőven 1000 fő alattiak voltak), tehát a mai városok között országos viszonylatban is egyedülálló a lakosság számának növekedése. A rendszerváltáskor kb. 6400-an laktak a településen, 2011-ben több mint 16500-an, azaz 10 ezerrel nőtt a népesség 20 év alatt.

Bár a népességnövekedés a főváros körüli agglomerációs települések mindegyikére jellemző, az ilyen arányú növekedés bizony negatív következményekkel is jár. (A növekedés nem egyenlő fejlődéssel, a hízó ember is növekszik!) A városszerkezet hirtelen megváltozása – új lakónegyedek nőttek ki a földből, korábbi nyaralók lettek állandó otthonok – megváltoztatta a településen belüli mozgásokat, igényeket. Erre a városvezetés már kevésbé gondolt, a bevándorlás ösztönzése mellett háttérbe szorultak azok a fejlesztések, amelyek a megnövekedett lakosságszám infrastrukturális igényeinek kielégítését szolgálták. Bár történtek ilyenek (gondoljunk csak az iskola- és óvodabővítésre), az legtöbbször még mindig nem elegendő: az óvodai és iskolai csoport- ill. osztálylétszámok törvényben szabályozott maximális mértékét évről évre 10-20%-kal túl kell lépni a kötelező ellátás biztosítása érdekében. Nem nehéz belátni, hogy ez nem javítja az oktatás és nevelés színvonalát.

És ha már az oktatásnál tartunk. Évek óta ígérgetik a nappali tagozatos középfokú oktatás megteremtését. Az országban mindössze két olyan település van (Göd és Szigethalom, szintén agglomerációs települések), amely népesebb és nincs nappali oktatást biztosító középiskolája. Erre vajon miért nem jut pénz, miért fontosabb pl. a lakásvásárlás, a különböző magáncégek támogatása, mint a valódi önkormányzati feladatként vállalható középiskola megteremtése?

Érdekes lenne, ha megint valamelyik képviselő benyújtana egy javaslatot nappali tagozatos középiskola létesítésére, avagy felvetnék a kérdést, hogy miért is készíttettek középiskolás tantárgyi hálót 2010-ben, miért kecsegtették ilyen fejlesztéssel a választás előtt a lakosságot, ha aztán annak mára semmi foganatja. A képviselőtestületi szavazásnál kibújhatna a szög a zsákból, mennyire is támogatja ezt a SZOVE többség.

Persze lehet mondani, hogy nincs rá forrása az önkormányzatnak, ami a mai körülmények között sajnos igaz, bár néhány évvel ezelőtt még jóval kedvezőbb volt a helyzet. Azóta polgármester úr néhány képviselő tudatlanságát és/vagy befolyásolhatóságát kihasználva eljátszotta a város pénzét, és kritikus pénzügyi helyzetét tovább fokozta.

Pedig ha az önkormányzat bevételeit nézzük, rendkívül kedvező helyzetben lehetnénk. A mai önkormányzati finanszírozási rendszerben ugyanis fejlesztésre fordítható források jóformán csak a helyi adóbevételekből származnak, amiben – elsősorban a GE-nek köszönhetően – nagyon jó helyzetben van Veresegyház. A kommunális és egyéb, lakosságot közvetlenül érintő adóbevételek – annak ellenére is, hogy a képviselőtestület szokatlanul magas helyi adókról döntött – eltörpülnek a helyi iparűzési adó (HIPA) bevételei mellett. A HIPA nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy 2010-ben mindössze 21 város könyvelhetett el több iparűzési adót, a bevétel nagyságát tekintve épphogy elmaradtunk a 75 ezres lélekszámú Szolnoktól, de megelőztünk olyan nagyvárosokat, mint Sopron, Eger, Békéscsaba vagy Kaposvár. Szintén szemléletes példa, hogy Veresegyház iparűzési adóbevétele 2010-ben nagyobb volt, mint néhány hasonló nagyságú település (pl. Mezőkövesd, Szigethalom, vagy a közelünkben Pécel) egész éves költségvetése. Bár a HIPA bevétel évről évre változik, 2006-tól minden évben több mint 1 milliárd forintnyi bevétele származott ebből a városnak – ennek nagysága folyamatosan nőtt, 2010-ben megközelítette a 3 milliárd forintot -, amelyet teljes egészében fejlesztésekre lehetett fordítani. Felelős gazdálkodás mellett nem lett volna szükség a kommunális adó kivetésére, és különösen nem a jelenlegi (törvényileg megengedett) maximális mértékre emelésére, továbbá nem lenne szükség kiugróan magas közmű, valamint szemétdíjakra sem.

Mindez lehetővé tette volna városunk stabil gazdálkodásának fenntartását. Pásztor Béla és néhány képviselő azonban olyan hitelfelvételekbe kezdtek, ami napjainkra adósságspirálba juttatta Veresegyházat. Nem elsősorban a kötvénykibocsátással van a probléma, mivel az hosszú távú, többé-kevésbé kiszámítható nagyságú és elviselhető anyagi terhet jelent a költségvetés számára, hanem a különböző sok esetben törvénytelenül (közbeszerzések, képviselőtestületi felhatalmazás, ellenjegyzések megkerülésével, amelyekre már az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet) magánszemélyektől és cégektől rendkívül magas (20-22%) kamatra felvett hitelekkel, melyektől nem tud – és egyre több jel mutat arra, hogy nem is akar! – megszabadulni. Vajon kiknek az érdeke, hogy ezek a 20-22%-os kamatozású hitelek tartósan fennmaradjanak?

Hogy rendkívül súlyos a helyzet, azt az alábbi diagram is bizonyítja:

 

A kötvény- és hitelállomány összege folyamatosan és meredeken emelkedik, jelenleg meghaladja a 9 milliárd forintot. Minden veresi lakosra a csecsemőktől az aggastyánokig 550-600 ezer Ft adósság jut. Ezt nevezi Pásztor Béla polgármester stabil pénzügyi helyzetnek. (?!)

Elgondolkodtató, hogy gondok mutatkoznak a hitelek visszafizetésével is. Egyre több alkalommal kerül sor a visszafizetés átütemezésére, ráadásul ezek mindig a legmagasabb 20-22%-os kamatozású hitelek esetén fordulnak elő, s már a 22%-os – kamatú kölcsönök visszafizetése is tologatódik.

Tanulságos táblázatot készítettek az Önkormányzat dolgozói az idei II. félévi tőke- és kamatfizetési kötelezettségekről: ebből kiderül, hogy mintegy 2,1 milliárd forintot kell(ene) visszafizetni, a bevételek összege pedig 2,68 milliárd Ft, mely tartalmazza a Misszióért fizetendő 524 millió forintot is. Csakhogy ezt a pénzt – bármennyire is hiteget mindenkit a polgármester – a város nem fogja megkapni. De ha meg is kapná, a bevételek nem lesznek elegendők a város működtetéséhez, és nyilvánvalóan újabb hitelfelvételekre illetve átütemezésre kerül sor.

E felelőtlen gazdálkodás láttán óhatatlanul is felmerül Esztergom példája. Ott is egy hasonlóan kedvező gazdasági helyzetben levő önkormányzatnak (javarészt a Suzukinak köszönhetően a város iparűzési adóbevétele 2,4 milliárd Ft volt 2010-ben) sikerült csődbe menni.

Ezen az úton halad Veresegyház is. Egy dilettáns, sógor-koma, avagy haveri alapon működő városvezetés juttatja nehéz helyzetbe az amúgy szerencsés pénzügyi adottságokkal rendelkező településünket. Néhány cég, érdekcsoport felelőtlen, szerintünk gátlástalan és élünk a gyanúperrel, hogy nem is feltétlen törvényes támogatása zajlik, amely nem szolgálja Veresegyház és a veresegyháziak érdekeit.

Következő írásainkban részletesebben szeretnénk foglalkozni ezekkel a kétes tranzakciókkal.