Hírhatártól levélözön II.
HÍRHATÁR
logójuk a tulajdonos kérésére törölve
Levélözön érkezett a Hírhatártól, a második a lapcsoport tulajdonosától ld. itt. (A levél elérhetősége a tulajdonos kérésére 2012 febr. 4-én törölve) A levél tulajdonképp felszólítás, és arra oktat ki minket, hogy tegyük azt, amit ő maga nem tett, vagyis hogy közöljük az írásukat. A mi kifogásunk az volt, hogy ők nem közölték lapjukban ezt az írást, amely mellesleg nem a miénk, hanem Szalontai Boldizsáré. Ám mi semmi olyat nem látunk benne ami miatt ne lett volna közölhető, vagy legalább az írásból ismertethető. Egy korrekt szövegismertetés is megtette volna, ha a helyreigazítási felszólítást nem is tartották jogosnak. Az olvasót érdekelhette a pro és kontra érv, s ez be is lett ígérve.
És ha már ilyen jó példát mutatunk e haragos úrnak – nevezetesen, hogy az ő „felszólítását” viszont mi közzé tesszük, még néhány megjegyzés a levéllel kapcsolatban.
– Nem tudjuk mivégre ez a magas lovon ülő stílus. (Bár ezt inkább a telefonbeszélgetésre értjük, nem e levélre, mert hogy fel is hívott minket.)
– Nem tudjuk miért gondolja, hogy a lapcsoportja ellensége volnánk. hiszen kifejezetten örültünk mindig a Veresegyházi Hírhatár cikkeinek, azokat ajánlottuk is, és természetesen a jövőben sincs okunk, hogy ne ajánljuk. Sokkal régebbi is a lapjukkal a kapcsolatunk, mint azt a tulajdonos gondolja, már korábbi szerkesztőivel is jó viszonyt ápoltunk. Egy konkrét tettét kifogásoltuk a lapnak, nem általában van bajunk a portállal. Sokkal inkább elszomorodtunk azon, hogy egy piacorientált és független lap nem tart be egy alapvető médiaetikai szempontot, a másik fél véleményének leközlését, s ha több ilyen nem fordul elő, vagy ezt korrigálják, akkor nem lesz okunk ezt szóvá tenni sem.
– a továbbiakban álljunk el – így a felszólítás – a jogsértő tevékenységtől. Semmilyen jogsértő tevékenység nem történt a részünkről, s ha a Hírhatár betartja az sajtóetikai játékszabályokat a továbbiakban is dicsérni és ajánlani fogjuk az olvasóinak, ahogy eddig is tettük.
– Tisztázzunk valamint az ÉVE honlapjával kapcsolatban, mert a lapcsoport tulajdonosa kifogásolja, hogy honlapunkon nem találta az impresszumot. Most hagyjuk azt, hogy levelet írt, meg aztán fel is hívott, szóval elérhetetlenek nem vagyunk, de az ÉVE honlapja nem hírportál, következésképp nem is újság, és nem is vonatkozik rá az új Médiatörvény. (Eu-s kényszer hatására vették ki a blogokat az egységes szabályozásból.) Jogi értelemben mi blog vagyunk, mert semmilyen reklám amiért pénzt kapna az egyesület nem szerepel rajta. A Hírhatárral szemben ez nem egy üzleti vállalkozás, az ÉVÉ-nek nincs szerkesztősége sem, én sem vagyok „Tisztelt Főszerkesztő”. Ezzel együtt nem esik nehezünkre az újságírói etika játékszabályainak betartása.
Zsolt Péter