Víziszínpad – Szarvas

 

 

Irigylésre méltóan sokat szerepelt júliusban a televíziós csatornákon Szarvas. Nem botrányai, hanem egy marketingötlete miatt, amelyben meghirdették a turisztikai élmény-ellenőr állást, amit nem átallottak az ország legjobb állásának titulálni. Nem alaptalanul, mert 500e Ft bruttót kap valaki amellett, hogy folyamatosan kényeztetik. Mégsem ezt hoznánk példaként, ez ugyanis csak egy nagyon magabiztos, gazdaságilag stabil településnek ajánlható, amely ugyanakkor úgy érzi nem irányul rá akkora figyelem, melyet megérdemelne. Hogy Szarvas megfelel-e mindhárom feltételnek, nem tudjuk, de hogy valódi városról van szó, az is biztos. Volt már város korábban is (a kiegyezéskor vették el a rangját), s volt az ország földrajzi középpontja is. Ld. itt.

 

Még csak valódi város jellegének utolérését sem forszírozzuk, s nem csak mert történetünk erre nem predesztinál, attól még a jövőnk lehetne ilyen, hanem mert az agglomerációs településfejlődés logikája más, mint a térségi központok fejlődése. Mivel az agglomeráció gyakorlatilag összenőtt településgyűrű, és a gyűrűn autóval vagy tömegközlekedéssel elvileg könnyen lehet közlekedni, ezért itt az a feladat, hogy egymás szolgáltatásait kiegészítő intézmények legyenek. (Hogyha pl. egy biciklivel elindulunk, lássunk ezt is, azt is, csöppenjünk ilyen kulturális rendezvénybe meg olyanba is.) Egy agglomerációs gyűrű összehangolás esetén kulturálisan is, látványban is, intézményi szolgáltatásaiban is egymást segíti, egy térségi központ viszont maga mutat fel mindent amit csak tud. (Igen negatív példa a látvány-változatosság hiányára az egymás mellé épített veresegyházi két szökőkút.)

 

 

 

Szarvas arborétumáról híres. Tessedik Sámuel lelkész megtanította a környező embereket, hogy a szikes talajt hogyan kell feljavítani, iskolát is létrehozott, a helyi gróf (Bolza) pedig ligetet épített. Elit nélkül nem ment akkor sem, ma sem. De nem gondoljuk, hogy Szarvast le kéne utánoznunk az arborétum építésében, ami nem azt jelenti, hogy kellemes parkokra ne volna szükség. Arborétum ugyanis van a mi közelünkben, és épp ez az a példa, ami mutatja, hogy az agglomeráció miben más. Gyakorlatilag nekünk is van kiváló arborétumunk, Vácrátót is a miénk, ahogy a vácrátótiaké is Veresegyház.

 

 

Szarvas lakosainak száma nagyjából annyi, mint a miénk. Van termálvize, strandja, piaca, felújított városközpontja. Az igazat megvallva ott is úgy tűnik, először a városközpontba fektették az energiát – ami nem annyira reprezentatív mint a miénk -, s talán ők is később kapcsoltak, hogy az odalátogató turista akármit is fejlesztenek a város magjában, azt unalmasnak fogja találni. Nincs itt semmi rendkívüli, semmi olyan, ami felizgatná az ember fantáziáját. A turisták többsége számára a Körös partja a vonzó. Ezt felismerve alakították ki a víziszínpadot, amely koncerteknek és színházi eseményeknek – arra jártunkkor épp egy operettnek – adtak otthont. (A Csárdáskirálynő egyébiránt hátulról, hajóval érkezett, kihasználva a környezetet, de a háttérben a fák a víz és a fák is színpad vizuális erejét fokozták.) Közvetlen a színpad mellé egy fahíd is épült. (Le ne utánozzuk a kivitelezésébe csúszott hibákat. Most épp korhad néhány gerenda, mert rossz volt a faanyag előkezelése Ld. itt.) De az esti koncerten a vízen tükröződő kivilágított fahíd szintén páratlna. Mindezek nagysága nem grandiózus, de nem is kicsi. S hogy miként tudják megtölteni élettel, ahhoz érdemes megnézni az egyik fúvószenekari koncertet reklámozó klipjüket. A lány igazán aranyos ahogy kiabál, noha elnyomják hangját a fúvósok, akikiket a háttérben lufival imitálnak, és a végén egy kis geg is van. Ahol van program, van helyszín, van fiatalság, ott előbb utóbb élet is lesz. A szarvasi viziszínház nyaranként teltházzal játszik. Csak gratulálhatunk ehhez a környezethez, és a szervezéshez.

 

Ha az ember elgondolkodik azon, hogy Veresegyház mely részén lehetne hasonló koncerteknek helyt adni, akkor már abba a problémába kerül, hogy a városfejlesztés ilyen szempontból nem került átgondolásra, ma már a lakók zavarása nélkül nehezen elképzelhető ilyen fejlesztés. Ötletként az ÉVÉ-ben felmerült, hogy a Kisréti területen lehetne felduzzasztani a patakot, és kifejezetten ide telepíteni a szórakoztató centrumot, köztük a vízi színpadot. A vendéglátóegységek valószínűleg jobban örülnének, ha egy ilyen létesítmény a Malomtónál volna. Nos, az ilyen kérdések eldöntése igényel társadalmi párbeszédet, de hogy van mit Szarvastól tanulnunk, ahhoz kétség sem férhet.

  

 Olvasnivaló:

A város honlapján az ország legjobb állásának meghirdetését ld: http://www.szarvas.hu/content/view/1322/129/

A vízi színház honlapja: http://viziszinhaz.hu/

Arborétum honlapja: http://www.pepikert.hu/index.phtml

Miért éppen Szarva blog http://mierteppenszarvas.blog.hu/

Szeretem Szarvas blog, Városimázsfilmje a you tube-n és számos más turistacsalogató található még.