Zsolt Péter a Rikkancsban

A Rikkancs 4. számában olyanok szólaltak meg, akik visszaléptek a polgármester-jelöltségtől, de nem azért, mert nincsenek elképzeléseik. A lap helyhiány miatt az alábbi szöveg rövidített változatát közölte:

A visszalépésről

Nem örömömben mondtam le a polgármester-jelöltségről. Három éve készülünk, s a buzdításokat is komolyan vettem.

Elkerülhetetlen csődhelyzetben program

Még ebben az esetben is van mozgástér. Egy csődbiztos is engedélyez olyan fejlesztést, ami nem kerül pénzbe. Ilyen a tavak státusának megváltoztatása. Vissza kéne adni az embereknek!

Csődöt megúszva

Nehéz pár szóval elmondani, de a közösség döntéshozatalba való bevonása és ennek fejlesztése, a demokratikus eljárásmenetek beindítása kevésbé pénz kérdés, mint inkább elhatározásé. Ha már van miről gondolkodni, meg lehet és meg is kell próbálni bevonni a helyi lakosokat. Eddig a kiszorítás mesteri fortélyai működtek, ugyanilyen mesteri módon lehet tenni az ellenkezőjét is. (Mindkettőhöz érteni kell, Pásztor Béla az előbbihez, én inkább az utóbbihoz értek.) Az emberek hamar megszokják a korrekt nyilvánosságot, a képviselők az SZMSZ betartását. Kevés pénzből is igen gyorsan lehet közérzetet javító döntési mechanizmust létrehozni.

Vártnál jobb gazdasági helyzetben

Az a szerencse műve, nem szabad ettől elbíznunk magunkat. Ha most jobb lesz a számításainknál a város költségvetése, az csak annak köszönhető, hogy a Sanofi és a GE épp egy jó évet zárt. Tudva azonban azt, hogy az ellenkezője is bármikor megtörténhet, minél előbb több lábra kell állítani a várost. Ipar mellett a turizmus, az oktatás, a kereskedelem szerepel a programunkban. Ld. itt.

A témakörök közül a fiatalság lehetőségeinek kifejtése

Mindegyik egy önálló témakör, de ráadásul úgy gondoltuk végig, hogy egymáshoz is kapcsolódjanak, Vegyük a sokat emlegetett fiatal város témánk. Ha sok fiatalt szeretnénk itt tartani az iskolapadban, akkor jöjjön létre ennek megfelelő intézmény, és legyen cél, hogy vonzzunk még több itt tanulni szándékozó fiatalt. Vagy, ha sok fiatal szeret sportolni, akkor jöjjön ide még több edzőtáborozni, és ha van nálunk egy Misszió épüljön erre rá sportorvosi szolgáltatás, ami miatt még többen jönnének ide edzőtáborozni.

Szakítás az eddigi gyakorlattal

Az egyiket már említettem, s ez a demokratikusság volna. A másik, hogy esetlegességek és kapkodások helyett, azaz az extenzív növekedésből átkapcsolnám Veresegyházat az intenzív fejlesztésbe. Ez is részben mentalitásbeli változást jelent (pl. nem szabad minden pályázati lehetőségre rávetődni), részben azonban távlati gondolkodásképességet. Az ÉVÉ-ben egy nagyon világos jövőkép él a városról, melynek lényege, először csak az volt, hogy NEM IPARVÁROST akarunk. Az eddigi városvezetés iparvárost akart (aztán szavakban már nem, de tettekben továbbra is), ami teljesen szellemtelen városvezetés is egyúttal. A legtöbb agglomerációs település e felé tart. Boldog várost boldogtalan emberekkel viszont nem szeretnék látni.