Kellenek-e civilek az önkormányzatokba?

Két egymással homlokegyenes megközelítés. Nem kellenek, a civilek ne politizáljanak. ld. pl. itt. Kellenek, mert ők képviselik igazán a helyi érdekeket. Ld. itt.

Kezdjük az elsővel. A politizáló civilek már nem is civilek. Legyenek önkormányzaton kívül, ellenőrizzék a politikusokat, szervezzék saját tevékenységüket. Ha már önkormányzatban vannak és pláne, ha a mérleg nyelvét képviselik nem képes majd féken tartani őket a mögöttük lévő egyesület, elveiket feladják, nincs pártfegyelem, könnyebben korrumpálhatók. Nyugaton is a civilek nem törekednek helyi hatalmi babérokra.

Kellenek, mert nyugaton a súlyuk sokkal nagyobb, a politikusok tetszeni akarnak a civileknek, nem maguk alá gyűrni, a nyilvánosság élénk, a hatalom kontrollja élesebb, a civilek megtehetik, hogy gazdagabb erőforrásaikkal választott témájuknak éljenek. Az önkormányzatokban nem csak a civilek hagynak fel eredeti céljaikkal, de olykor a pártok tagjai is. A civilek döntéseik meghozatalában a helyi érdekek alapján döntenek, nem befolyásolja őket országos pártfegyelem.

Néhány a veresegyházi tanulságok közül. A Tavirózsa egyesület négy évvel korábban induló képviselőjelöltjei ma LMP színekben indulnak. Ha nem volna mögöttük pártirányítás, valószínűleg nem jelöltek volna polgármestert a jelenlegi szituációban, s nem osztanák meg a Pásztor Bélával szembeni erőket. A pártegyelem tehát helyi szinten politikailag szerencsétlen döntést hozott magával.

A négy évvel korábban sikeresen jelölteket bejuttató VJJE egyesület civil vezetői sokat bosszankodtak azon, hogy képviselőik az önkormányzatban elszabadultak, ezért úgy döntöttek megújulnak. (Ehhez nem volt kellő energiájuk, 2010-ben ugyanazok a jelöltjeik, akikkel ők maguk a legelégedetlenebbek.) Ez igazolni látszik azt a vádat, hogy a civilek „megélhetési politizálás” kategóriája létező probléma. De azt se felejtsük el, hogy a Fideszben épp olyan elégedetlenség támadt saját Fideszes önkormányzati képviselőikkel szemben, amit aztán mint a gordiuszi csomót úgy orvosoltak, hogy a helyi alapszervezetet váltották le.

A civilek képviselőtestületbe jutásának érve az ÉVE részéről az volt, hogy rájöttünk, amennyiben nem szeretnénk, hog a hátunk mögött bármikor gyárépítések kezdődjenek, el kell érnünk, hogy egy ember ott legyen az önkormányzatban, és azonnal értesüljön a tervezett lépésekről. (Szerencsére azonban intenzív odafigeléssel e nélkül is képben lehetünk. Ezt bizonyítja talán az ÉVE honlapja, mely aktuálisabb, mint a hivatalos fórumok.)

A civilek valójában megújuló energiát hoznak a pártok számára, ez az első színtere a közösségi érdekérvényesítésnek, a helyi politizálásnak. A veresegyházi LMP jó példája annak, ahogy a civilekből pártpolitikusok lesznek, s ahogy ezzel jól jár maga a párt is.

Létezik a civil szervezetek alatti kezdeményezés is, ez pedig az, amikor valaki egyénileg indul a képviselő testületi választásokon.

A bejutási esély annak függvénye, ki milyen népszerűségre tud szert tenni a helyi szinten, ez függ attól, ki mekkora szellemi és anyagi erőforrásokkal rendelkezik. Nem kétséges, hogy elvileg a nagy pártok rendelkeznek a legöbb szellemi és anyagi erőforrással, de ez az általános igazság könnyen variálódik.

Az MSZP szétesése például jól mutatja, hogy helyi szinten mind anyagi, mind szellemi vonatkozásban hiába beszélünk országos pártról. Másfelől feltünhetnek jó anyagi körülményekkel rendelkező helyi vállalkozók, akik képesek csapatot szervezni maguk körül.

A civilek sikerének legfontosabb titka a helyi kérdésekbe fektetett munka. Ezért aztán úgy véljük, a vita, hogy kell-e civil az önkormányzatokba úgy válaszolható meg, hogy általában a civil nem érték, de a sok munkát végző, tájékozott és jól képzett civilek bekerüléséből az önkormányzat csak profitál. Ezt a célt szolgálják a választások, ahol pont az dől el, ki méltó a bizalomra.

Sajnos egy kicsit alacsonyan húzták meg a mostani rendszerben a civilek bejutási esélyeit, ezért sok olyan fog kiszorulni, akivel a közösség járt volna jól.

 

Tatár Sándor válasza:

Az LMP pártirányítása merőben különbözik a többi pártétól, elsősorban abban, hogy önállóságot adnak a helyi szervezeteknek/tagoknak. Teszik ezt azért, mert megbíznak helyi jelöltjeik tapasztalatában, értékítéletében. Itt, Veresegyházon sem történt ez másképp: azért döntöttem, döntöttünk helyi szinten az LMP polgármester jelöltség mellett, mert láttuk, hogy az elmúlt 4 évben a Fidesz és a többi jobboldali szervezet (papíron többségben lévő!) képviselői érdemben alig tettek azért valamit, hogy a polgármester sorozatos törvénytelenségeinek gátat szabjanak. Számtalan esetben előfordult, hogy Fideszes képviselők a polgármester táborával együtt szavaztak. Ezért a Fidesz polgármester jelöltjét nem tartjuk igazi alternatívának a jelenlegi polgármesterrel szemben.

Tatár Sándor s.k.az LMP polgármester jelöltje