Mondja (szürke)marha miért oly bús?
Mi csak azért búslakodunk, mert valami bűzlik a szürkemarhák körül. Az önkormányzat honlapján 2010.augusztus 1-én a következő volt olvasható:
„Eredetileg 22 marhát vásárolt az Önkormányzat, de a természetes szaporulat következtében 41-re nőtt létszámuk. 29 állatot értékesítettek, amiből 2 millió forint bevétele származott a városnak, így a jelenlegi állomány száma 12. A 11 tehénnel és 1 bikával együtt érkezett meg a hozzájuk tartozó 13 borjú is.”
Ehhez képest Nemecz Lajos (akkor még FIDESZ-es) alpolgármester előterjesztésében 2008 októberében az alábbi volt:
„A csorda egy darab bikából áll, két darab ökörből, 14 anyaállatból, 5 darab üszőborjúból, és 7 darab birkaborjúból.”
Ez azonban összesen 29 szürkemarha, szemben a honlap szerinti 22-vel. Talán a 7 birkaborjút nem számolták bele.
Kiderül az is az eredeti előterjesztésből, hogy 4 millió Ft +ÁFA áron vették a szadai Nordenia-tól azt a 29 szürkemarhát, amihez az állatokon kívül kaptak még 2 db rozsdamentes itatót, 2 db nem rozsdamentes itatót, 12 db etetőt, 1 db feljárót, 1 db kalodát és 1 db fa karámot.
Arányos, hogy a szintén 29 eladott állatért csak 2 millió forint bevétele lett a városnak? Vagy talán a rozsdamentes itatótól a fakarámig kapott tartozékok érnek még 2 milliót? (A www.szurkemarha.hu honlapon tájékozódhatunk az árukról.)
Ma reggel Szadán még 5 marhát láttunk. Ezek azok közé tartozhatnak, amelyek már el lettek adva. A Medvefarm mellett valóban látható az áthozott állomány (a Medvefarm megszépült, érdemes megnézni, – és a szürkemarhákat is).
Hogy van az, hogy a gulya vételéről a testület döntött, de a belőlük való – a vételkori létszámmal azonos mennyiségű – eladásról már nem?
Az önkormányzat honlapján még az is olvasható volt, hogy:
„Az állatok legegyszerűbb és legolcsóbb élelmezési lehetőségeként az mutatkozott, ha a város maga termeli meg a takarmányt. E célból az önkormányzat tulajdonában levő, de ki nem használt területeken, 30 ha-t lucernával és zabbal vetettek be. Az első évben gazdag termést arattak le, ezért az állatok takarmányozása hosszú időre megoldott. A látogatók jelenleg is nagy mennyiségű szénabálát láthatnak a telepen.”
Ez a passzus arra reagálhat utólag, hogy februárban a szakhatóság által kirendelt állatorvos szerint az állatok a tél végéhez képest is soványak és kondíciójuk gyenge, melynek következtében egy állat megbetegedett és elpusztult. (Akkor is szóvá tettük a problémát.) Mostanra tehát – a vételtől számítva több mint két év után – az élelmezésük megoldódott.
A szakemberek szerint a szürkemarhák tartása igencsak területigényes. Különösen, ha legelve táplálkoznak, de úgy is, ha a takarmányt megtermelik.
Be kell látnunk, hogy hatalmas hitelállomány miatt jelzálogosított önkormányzati területek egy lehetséges hasznosítási módját ismerték fel. Biztos, hogy így a legjobb?