Japánkert – Veresegyház
A mostani városvezetés még a kis költségigényű értékmegőrzésre is képtelen. Ugyanis Veresegyháznak nem kellene minden téren más településektől átvenni a jó példákat. Tanulhatna akár saját magától is.
A lámpás kereszteződésnél, a régi iskolával szemben, az orvosi rendelő előtt volt egy igazi japánkert.
Ezt a hira-niwa stílusú japánkertet a városunkban élő Mitsui Sen szobrászművész alkotta valamikor a 80-as években, és méltán lehetett büszke a lakosság erre a hangulatos, központi szegletre. Mára azonban – a karbantartás nem megfelelő oka folytán – a fénye megkopott. Pedig minimális gondoskodást feltételezve, a kert az, amelynek az értéke – a legtöbb mesterséges alkotással szemben – a növények növekedésével együtt nő.
Néhányan még biztosan emlékszünk, amikor még a bambuszfolyókából (kakehi) csordogáló víz a kövekből enyhén kanyargósan épített patakmedren keresztül az itt kialakított tavacskát táplálta. Ma már ez nem működik, pedig biztos nem volna költséges a megjavítása, sőt folyamatos karbantartása sem terhelte volna észrevehetően a költségvetést, míg ár-érték aránya kiváló lett volna. Az alkotó szándéka – többek között, ahogy A japánkert titkai című könyvében olvasható – az volt, hogy a „rendelőbe érkező beteg a kert sarkában elhelyezett lapos köveken megpihenve, a rideg rendelői folyosónál kellemesebb környezetben várakozhat”. Valahogy azonban már senki nem él ezzel a hajdan kínálkozó lehetőséggel.
A vízforrás közelében japánjuhar és erdei fenyő voltak a kert vezérfái. Az elültetett aljnövényzet, a mahónia és a fagyal a víz közelében dúsan fejlődhetne, ha volna víz és nem egyszerűen fűkaszával tartanák „rendben”. A kert úgy lett tervezve, hogy az alacsony bokrok, madárbirs, japánbirs, törpefenyő, futóboróka ne zavarják az útkereszteződés áttekinthetőségét. Nem zavarják, mert a legtöbbnek már nyoma sincs, mint ahogy a tulipánfának sem.
A polgármester azonban azt a látszatot igyekszik elhitetni, hogy értékteremtő, hogy számára fontosak az értékek, lásd pl. a zenélő szobrot. Sajnos azonban felmerülhet az erős gyanú, hogy ezt a működési stratégiát folytatva ugyanarra a sorsra jutnak, mint a japánkert
Van itt néhány idevágó kép is az ellenkezőjéről.
