Csődkockázat I.

Valószínűleg mindannyian igen tájékozatlanok vagyunk abban a tekintetben, hogy mi is történik amikor egy település becsődöl. Mi történik az intézményekkel? Mi a lakosokkal? Mi a hitelezőkkel? És egyáltalán kik, mennyien és miért csődölnek be? – Nos ezekre a kérdésekre a magunk tökéletlen módján igyekszünk válaszolni, a tévedés kockázatával természetesen.

A fenti képen egy 2008-as konferenciát látunk, amelyen szintén azt latolgatták, hogy az idei az önkormányzati csődök éve lesz-e. A leghasználhatóbb anyag, ami az interneten találhatóhttp://www.onkormanyzaticsod.hu/cikkek/10, ámbár azóta már vannak újabb tapasztalatok is (pl. Tiszaderzs). Az első, amit érdemes megjegyeznünk, hogy 1996-ban Magyarországon nem akármilyen szabályozást vezettek be. Ezt sikeres hungarikumnak is tartják. Segítségével a csődeljárás alá vont önkormányzatok ugyan el tudják látni a kötelező feladataikat, de az állam nem vállal garanciát az adósság kifizetésére. A folyamatban nyertes senki sem lesz, csak vesztes, és mégis van amikor a csődeljárás ennek ellenére elindul. Nem gondoljuk tehát, hogy érdemes a csodákban reménykedn.

 

Paradox módon nyugaton a gazdaságilag széteső település nagyobb esélyekkel rendelkezik ahhoz, hogy fenntartsák, mint nálunk, egy volt szocialista országban. Veresegyháznak mégis vannak még esélyei, de ahogy mi látjuk Pásztor Béla vezetésével nem sok. A konferencián elhangzottakból pedig csak annyit emelnénk még ki, hogy állítólag, ha az ÁSZ-ra hallgatna egy település, vagy ha a jegyző jól végzi a dolgát, a csőd az esetek többségében elkerülhető. Mi úgy látjuk, hogy az ÁSZ jelentése a falra hányt borsó esetét idézi. Vajon hány képviselő tanulmányozta a jelentést, vagy egyesületünk ÁSZ jelentésből kiemelt részeit?

Folyt köv.