Most férges vagy nem férges?

Tudta Ön, hogy Veresegyházon hogyan fojtják meg a civil kezdeményezéseket? Hogy a jó szándékú társadalmimunkát miként akadályozzák meg? Hogy mindezek tetejében még a polgármester bratyizással is vádol miközben ő maga 1,2 millió Ft közpénzt juttat volt harcostársa, az eltávolított jegyző zsebébe? Ha kíváncsi erre, olvassa el egyesületünk alábbi írását.

A szeptember 16-i testületi ülés végén az „egyebek” napirendi pontban, Tatár Sándor képviselő (Tavirózsa Egyesület) megkérdezte a polgármestert, hogy a környezetvédelmi pályázat nyerteseivel való szerződéskötés miért késlekedik.

A polgármester elmondta, hogy a kötelezettségének – hónapok óta – azért nem tett eleget, mert neki nem tetszettek (??) ezek a pályázatok, ugyanis „bratyizós” ügyletek, mert nem ott, nem azzal foglalkoznak amivel kéne, de – győzködés hatására – az Élni Veresegyházon Egyesületet kivéve alá fogja most már írni. Velünk a problémája, hogy miért egy óvodát akarunk fásítani miért nem mást. Majd ő megmondja, hogy hol és mit kéne, majd azt aláírja.

Dr. Tahon Róbert jegyző véleménye szerint a polgármester ezzel a magatartásával „mulasztásos törvénysértést” követett el, amit majd remélhetőleg pótol. Velünk szemben viszont – megítélésünk szerint – túllép a mulasztásos törvénysértésen is, hiszen egyszerűen szabotálni akarja a feladatát.

Az érvei is felháborítók, mert mi az, hogy mi közünk az óvodához, amikor a gyerekeink odajárnak? Az óvónők, akiket pedig jól ismerünk, nem találnak árnyékot. A földben még az akác is elpusztul, ezt felmérve szakszerű igen alapos és korai trágyázást terveztünk az ültetések előtt. A fafajták elé pedig botanikus kerthez hasonló táblákat akartunk készíteni. A polgármester még azt sem tudja, hogy a pályázat előtt az óvoda vezetőjével is egyeztettünk, hogy milyen elképzelésünkhöz mit szól. Egyesületünk egész véletlenül szülői önszerveződés is egy másik vonatkozásban, ezért aztán inkább nekünk van személyes közünk a területhez, míg a polgármesternek csak hivatali jellegű.

A polgármester korábban a parlagfű-írtáshoz tagadta meg tőlünk a támogató nyilatkozatát, (ami egy fillérjébe nem került volna a városnak), azzal, hogy „ne politizáljunk”, most meg az óvoda fásításához sajnálja tőlünk (vagy inkább az óvodásoktól?) a környezetvédelmi alap 300 ezer Ft-ját, azzal, hogy ez „bratyizás”.

A polgármesternek hivatali kötelessége lett volna az érvényes rendeletek és a bizottsági határozatok szerint határidőre megkötni a szerződéseket. Nem tette ezt meg, és ezzel a pályázóknak kárt okozott – mert időben nem tudták céljaikat a város érdekében megvalósítani. Ez tehát nem egyszerűen mulasztásos törvénysértés, hanem hivatali visszaélés.

Bagoly mondja verébnek… történet ez a javából, hiszen az vádol bratyizással, aki maga teszi ezt. Ennek bizonyításához nem kell messzire menni, elég, ha csak az ugyanezen ülés „Lebek László jegyző munkaügyi peréről tájékoztató” napirendi pontot vesszük alapul. Magánember bérmegállapodásával kapcsolatos titoktartásra nem lehet hivatkozni, hiszen itt köztisztviselő közpénzen való kártérítéséről és bérjellegű juttatásáról van szó, ami az adatvédelmi biztos és a Közigazgatási Hivatal szerint is közérdekű adat, nyilvánosság elől eltitkolni nem lehet. (Legközelebb nem leszünk ilyen következetlenek, hogy ilyen esetben kivonulnánk a zárt tárgyalásról.)

A zárt tárgyalás ellenére az alábbiakban foglalható össze –informátoraink szerint – az ügy: Lebek Lászlót tavaly decemberben felmentette jegyzői tisztségéből az önkormányzat, mert nem volt elégedett a munkájával.

Ezt utólag alátámasztja az Állami Számvevőszék 2008. júliusi jelentése is, amelynek 64. oldalán az olvasható, hogy csak azért nem kezdeményezte az ÁSZ hivatalból a felelősségre vonását, mert megszűnt a munkaviszonya.

A volt jegyző ahelyett azonban, hogy örült volna, hogy fegyelmi nélkül megúszta az itt eltöltött éveket, fogta magát és beperelte az önkormányzatot (!), és kártérítést követelt „felmentés jogellenességének megállapítása” címén. Az idézet egy Pest Megyei Munkaügyi Bíróság nyilvánosan tartott tárgyalásának a jegyzőkönyvében olvasható.  Polgármesterünk azonban gyorsan, peren kívül megegyezett vele, kifizette a felmondási idő több havi bérét neki, az irreális szabadságmegváltáson túl még kéthavi (kb. 1,2 millió Ft) bérnek megfelelő fájdalomdíj is a jegyzőnél landolt.

Lehet, erre valóban nem a legmegfelelőbb szó a „bratyizás”, inkább úgy fogalmazható, hogy régi cinkostársak összejátszása a város megkárosítására. Hol van ez összeg a pályázaton elnyert 300 ezer forinthoz képest, amit az óvoda udvarába „ástunk volna el”?

A szeptember 16-i önkormányzati ülésen minden nagy többséggel meg lett szavazva, semmi gond nincs, minden rendben van – mindannak ellenére, hogy félév alatt több mint félmilliárddal nőtt a tartozásállomány, hogy a kamatfizetés egész évre tervezett összege már az első félévben elfogyott, és hogy az Önkormányzat Könyvvizsgálója szerint az elmúlt 12 évben most van a legrosszabb likviditási helyzetben a város, amit az Állami Számvevőszék megállapítási megerősítenek.

1. 2008-ban a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra.
2. 2005-2007. években a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra.
3. valamennyi évben a tervezett hitelbevételi előirányzatnál lényegesen több hitelt vett fel az önkormányzat.
4. az önkormányzat 2005-2008. évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket nem határozta meg, gazdasági programot nem fogadott el, a fejlesztés irányait szakmai fejlesztési tervek nem alapozták meg
5. az önkormányzat belső szabályozottság tekintetében nem készült fel az uniós források fogadására
6. Az e-közigazgatás keretében történő ügyintézésbe bevont ügykörök körének bővítéséhez személyi és pénzügyi feltételek hiányoznak
7. a polgármesteri hivatal nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, a gazdasági szervezet ügyrenddel, a képviselő-testület nem szabályozta a vezetők és beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét. A jegyző nem szabályozta a szakmai teljesítés igazolásának módját, nem rögzítette pénz- és értékkezelési szabályzatban az utólagos vezetői ellenőrzés gyakoriságát, és dokumentálásának módját. A pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásában nem rögzítették a gazdálkodási és ellenőrzési feladatokhoz kapcsolódó hatásköröket, a pénzkezeléssel és annak ellenőrzésével kapcsolatos, valamint értékelési-ellenőrzési feladatokat