Csónakázó tó – Lenti

K i t a l á l j u k ?elniveresen

Horgászok, turisták, sportolók közös érdeke, hogy az élővíz élő maradjon. /Ld. ZsoltBlog-ot a személyes tervekről-konfliktusokról/. A közös érdeket csak fokozza, ha a víz felhasználása okosan történik. Persze ipari tevékenységre is fordítható volna, s nyilván van, aki ezt tartaná jobbnak. Mi azonban azt vizsgáljuk, hogy csónakázni például lehetne-e a tavaink valamelyikén.

 

A lehetőség természetesen megvan Veresegyházon a csónakázó tó létrehozására. Bizonyára akadna vállalkozó, aki nyújtana ilyen szolgáltatást, ha már a város turisztikailag látogatott lesz. A horgászokat persze mindenütt zavarják a csónakázók, vitorlázók, szörfösök, mégis, vannak helyek, ahol ezeket a konfliktusokat felvállalják, és talán kezelni is tudják. (Nálunk nagy víz azért nincs, így a kis helyigényű csónakázás jöhet csak szóba.)

Sokfelé működtetnek az országban csónakázó tavakat: Sárvár, Salgótarján, Nagykanizsa, Szombathely, Kőszeg, Tatabánya, Gyula, Debrecen, Miskolc-Lillafüred, Budapest stb. volna itt említhető. Ezek nagy települések, vagy a tavuk nagy, hogy a legnagyobb tavainkról már ne is beszéljünk. (A Tisza tavon például túrázni lehet, noha természetvédelmi terület.) De van olyan is, ahol a tó már nem olyan óriási, mint Miskolcon a tapolcai csónakázó tó, vagy Budapesten a Városligeti. Utóbbiaknál nem kell a horgászokat összeegyeztetni a csónakázókkal, másutt azonban igen.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy bár a fenti felsorolás impozáns, valójában sokkal több tó van, amelyen csónakázás nincs kijelölve, míg a horgászás minden élővíz esetén átgondoltan zajlik az országban. Csónakázás szempontjából Gyömrő, vagy Zalamegye határában Lenti lehetne példaértékű a mi számunkra is. S ha kiválasztjuk Lentit, mint egy hozzánk hasonlóan vízzel bővelkedő települést, ahol az őslakosoknak szintén meg kellett szelídíteni a vizet, és mesterséges tavakat hoztak létre, még egy meglepő párhuzamot találunk. Lenti 8 ezer fős város, és mikor olajfúrásokat végeztek melegvizet találtak. Ám velünk ellentétben Lenti kihasználta adottságait, és modern fürdője van. Hogy is lehetne egy ilyen kis településnek csónakázó tava, ha nem volna túrizmusa? És miért nem csodálkozhatunk azon, hogy termálvizével élni tud?

Történelmével is dicsekedhet, hiszen a török sose vette be a várát, Bánffyak, Nádasdyak, majd az Eszterházyak szervezték itt az életet. Mindezek ellenére Veresegyház szerencsésebb, nálunk óvodákat nem bezárni, hanem építeni kell, tavaink pedig szervesebben illeszkednek a környezetbe.

Amit Lenti mai helyzetében becsülni lehet, hogy okosan kihasználják az összes lehetőséget, amit a környezet kínál a számukra. Túraútvonalak, kisvasút, wellness – és a szolgáltatások külön honlapja – áll az érdeklődők rendelkezésére. Hol vagyunk ettől, és hol vagyunk a csónakázástól? – Bár a betelepülők közül van, akinek eszébe sem jut, hogy nem teheti.

Veresegyház tavain nem rég még komoly meglepetés érhette a turistát. Az országnak nincs még egy olyan szabad strandja, ahol ne lehetne csónakázni, és ez nem is volna értelmes. Veresegyházon előfordult, hogy gumicsónakjával kizavarták a fürdőzőt, miközben a szabad strandolás fölött szemet hunytak. A hozzáállás azért furcsa, mert a természetvédelmi területeket a motorcsónakoktól szokták védeni, esetenként még a fürödni tilos tábla is felkerül, de a csónakázni csak a természetvédelem szempontjából legkényesebb helyeken tilos, bár ezeken is szokott kijelölt útvonal, és időszak lenni. Valójában nálunk nem tiltani kellene a csónakázást, hanem segíteni és támogatni a kialakulását.

Az ÉVE örömmel látta, hogy a sportbizottság (2008 július) felfedezte az itt rejlő lehetőségeket. Valóban, nem csak a túrizmus számára lehetne vállalkozónak kiadni a lehetőséget, de gyerekeket is meg lehetne szerettetni a kajakozást, kenuzást, s itt helyben! Gratulálunk a lehetőség felismerőinek, és reméljük, mihamarabb látunk sportoló gyerekeket is. És persze felnőttet is. (Néhány hete horribile dictu egy ember kajakozott a Pamut tavon.)

Veresegyház tavainak tájszépségével sok nagyobb tó persze tud versengeni, de a hasonlóan kicsik közül kevesen. Ajka ilyen, ám Ajkának is van csónakázó tava:

 

Tapolcán a tavon nincs nagy forgalom, de azért a vállalkozónak megéri fenntartani a szolgáltatást, teljesen hasonlatos a városligeti tóhoz. Gyömrőn pedig, ahol a természet szépsége szintén a miénkkel vetekszik, arról szólt a helyi polémia, hogy nincs elég csónak.

Mégoly kis területet is lehet tagolni, és egymástól eltérő funkcióknak helyet adni. Nekünk ugyan az tetszene a leginkább, ha saját csónakkal mindenfelé szabadon mehetnének, de ha már ennyire túlzsúfolttá váltunk megértjük, ha a természet védelme érdekében korlátozni kell a szabadságot. Egy igazi városban nem lehet csak úgy csónakázni, de egy igazi városban, ahol van tó és lehetőség, érdemes csónakázó felületet kialakítani. Lehetne ez épp az Öreg tó egy része, sportolási célra pedig hosszúsága miatt a felső Pamut tó volna a legalkalmasabb.

Olvasnivaló: