Döcög a szekér

Ma a Misszióban jártam. Az asztalokon ott hevertek a város hivatalos lapjának példányai. Orvoshoz ugyan nem szórakozni jár az ember, de gondoltam, hogy az augusztusi szám csak jobb kedvre derít, ebben a fakószürke, fullasztó délután. Lazacsuklómozdulattal megragadtam egy példányt és az egyik fotelbe süllyedve kinyitottam.

Persze azon nyomban kihullott a „6Kukák” ingyen terjesztett A4 szórólapja. Egy eredménye már volt az ÉVE színrelépésének, tanulnak a képviselők …..

Tudtam ugyan, hogy mire számíthatok (olvastam ugyanis a város hivatalos honlapján az un. „rádiós” botrányról szóló cikket), de azt nem gondoltam volna, hogy a Jjegyző Úr a honlapon leírtakat az újságban még meg is toldja egy képzeletbeli „ejnye-bejnye” bekezdéssel. Aki nem hiszi, járjon utána, ez itt nem a reklám helye.

Az egészséges reakció erre a Tavirózsa Egyesület -helyreigazítást kérő- levele

Majd jött az újság vége felé az ÉVE elnökének a válaszlevele. Látom lelki szemeimmel azokat a szociológiát tanuló, zsenge ifjúkorukban járó hallgatókat, akik majd tanulatlanul és felkészületlenül ugyan, de csettintenek nyelvükkel a lap FŐszerkesztőjének zseniális mondatszerkesztésén. A FŐszerkesztő bevezetőjében ugyanis azzal nyelvzsonglőrködik, hogy a „Félni Veresegyházon” cikket -micsoda meglepetés!- az Élni Veresegyházon Egyesület magára vette.

Nahát!

Hát, így megyen ez a szekér napjainkban, itt a városunkban, emberek.