A február 14-i testületi üléshez

A testületi ülés meghívója és az előkészítő bizottsági ülések időpontja – az SZMSZ-szel és a polgármester ígéretével ellentétben – nem volt meghirdetve az önkormányzat honlapján. (2008. július 1-től nem csak ezt lesz kötelező elektronikusan közzétenni a honlapon a 2005. évi XC. törvény szerint, hanem a jogszabálytervezeteket, azok előkészítő anyagait, valamint a nyilvános ülésekre benyújtott előterjesztéseket, továbbá a szavazati adatokat is.)

A benyújtott költségvetés-tervezet lényeges feltételezése az 5 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás, ezért először ezt ésszerű napirendre tűzni.

 

Kötvénykibocsátás

A döntés és különösen az aláírásra való felhatalmazás csak a szerződés részletes feltételeinek bemutatása alapján lehetséges.

A határozati javaslat az eredeti 5 milliárd helyett csak 4,6 milliárd Ft kötvénykibocsátásról szól. (Ez lényegesen változtatja a költségvetést is.) Az összeg természetesen megfontolás tárgya.

Az ördög a részletekben van.

 

A hitel kiváltása (esedékesség előtti visszafizetése) – normálisan csak – lezárási díj (pl. „adminisztrációs költség” és „forrásfeltörési jutalék” elnevezésű részek összegéből áll) megfizetése esetén lehetséges. Ez a fennálló tartozás 2%-a körül lehet (tehát a 100 milliót is elérhetné). Ennek elengedése szóbeli bejelentés alapján nem igazán hihető el, különösen azért, mert minden hitelezőnk vonatkozásában ezt vizsgálni kell. Azok a hitelezők, akik a kötvénykibocsátásban nem működnek közre, azok ennek elengedésében nem érdekeltek. Azok pedig, akik igen – mint a beterjesztés szerinti K & H és Volksbank, – azok vonatkozásában felmerül a kérdés, hogy miért mondanak le a fennálló hitelszerződésben rögzített marge egy részéről. Ez a Volksbank esetén érthető, mert az általa jegyezni felajánlott 1 milliárd értékű kötvény alacsonyabb marge-ából több nyereség realizálható, mint a jelenlegi 220 milliós hitelállományának 3,05%-os átlagmarge-ából. A K & H esetén azonban ez nem érthető, mert a jelenlegi 2 228 milliós hitelállományának 3,69%-os átlagmarge-ából több nyereség realizálható, mint a 3,6 milliárd kötvényjegyzéséből. Ha arról gondolkodunk, hogy ez mégis miért éri meg a K & H banknak, akkor a következő lehetőségek merülhetnek fel:

  1. nem várja, hogy az önkormányzat képes megfizetni a tartozását, és ezért kevesebbel is beéri;
  2. egyéb – a nyilvánosság számára ismeretlen – előnyök kompenzációja miatt (gyanú ébredhet például, hogy a január 25-én titkosan és törvénytelenül eladott bútoráruház melletti ingatlan ügye kapcsolatban van ezzel);
  3. a kötvénnyel kapcsolatos feltételek banki trükkjeiből realizálható egy nem nyilvánvaló extranyereség.

A banki trükkökből említendő a deviza eladási és vételi ára közötti rés alapulvételéhez tartozó szerződési feltételek ügyes megfogalmazásával, és a deviza refinanszírozási kamatlábváltozása áthárításának szabályozásával, valamint menetközben – az önkormányzat számára nem várt, de a bank részéről kalkulálható változásokkal kapcsolatban – felmerülő díjakkal összefüggően keletkező extranyereség, amit persze végül a város fizet meg. Ezért is, csak a szerződés minden részletének ismeretében lehet – megfelelő előkészítés és szakértők bevonásával – dönteni.

Ha a részleteket ismernénk, akkor lehetséges, hogy arra a következtetésre jutnánk, hogy nem érdemes a K & H hosszúlejáratú hitelének kötvénykibocsátással való kiváltása. Jelenleg azonban ez nem ítélhető meg.

Meg kell jegyezni még, hogy a lezárási díj az „Egyéb kölcsönök” esetén – a Travill Invest Zrt kivételével – szóba sem jöhet, mert nem pénzügyi szolgáltatók.

Költségvetés

A költségvetés elfogadtatására irányuló olyanfajta zsarolás most is várható, amely az alapján érvel, hogy amíg nincs elfogadva, addig az állami támogatásokat nem utalják át, és akkor is csak a visszamenőleges részt a hátralevő időre egyenletesen elosztva kapja meg az önkormányzat. Ez azonban – józan számolás szerint – nem lehet olyan erős érv, hogy egy rossz költségvetést fogadjon el a testület, ha feltételezünk kb. 100 millió Ft tartalékot.

Megjegyzendő, hogy a sürgetés igencsak disszonáns a jogszabály által előírt munkaterv hiányában.

A költségvetés egyébként csak a költségvetési rendelettervezet kifüggesztését követő 30-dik napon fogadható el legkorábban az SZMSZ 17. § (7) bekezdése szerint.

Egy költségvetés megítélése igazából csak egy hosszú távú gazdasági program reflektorfényében értelmezhető. Erről azonban nem beszélhetünk, mert az önkormányzati törvény előírásával szemben nem alkotott a testület még ciklusprogramot sem.

A hosszú távú gazdasági program híján csak a fennálló hitelállomány terheit számba véve becsülhető a jövő. E terhek átütemezésére szolgáló kötvénykibocsátás az elkövetkező 20 évre determinálja az önkormányzatot. Így csak a működési egyenlegből (működési bevételek és kiadások különbségéből) megtakarítható, illetve a vagyon értékesítéséből származó pénzösszegek fordíthatók fejlesztésre, illetve pályázati önrészre. Emiatt lényeges volna tudni, hogy mekkora az önkormányzat tulajdonában levő és tehermentes forgalomképes ingatlanvagyon értéke. Itt a lényeg a tehermentes jelzőn van, mert bár az ingatlanvagyon nagy, de a tehermentesítés költsége is hasonló nagyságrendűnek becsülhető. Ez alapján lehetne egyáltalán a jövő fejlesztési lehetőségeit behatárolni.

A 877 millió Ft értékű áthúzódó számlák visszafizetése hogyan van ütemezve? Ebből a december 31-én már lejárt 236 millió Ft, a januárban lejárt 228 millió Ft, a február 28-án lejáró 220 millió Ft és a március 17-én esedékes 160 millió Ft kifizetése mikorra van ütemezve?

A tervezett kamatkiadások sorában az „Egyéb kölcsönök” esetén a Tengerpart, AlTrade és Baldauf kölcsönadók felé a (10%, 15% illetve 7,5%) kamat kifizetésének jogossága megkérdőjelezhető, mert nem pénzügyi szolgáltatók. Ehhez a szerződéseket kellene látni és a kölcsönök felvételét elrendelő testületi határozatokat.

Ha a költségvetési koncepcióban meghatározottól 719 millióval többet kellett tervezni alig 2 hónappal később a kiadási oldalon, akkor vajon mennyivel fog nőni ehhez képest még az év hátralevő részében?

A költségvetési rendelettervezet megfogalmazásába garanciális szabályozási elemeket kell betenni a betartatására. Tehát például szabályozni a fejlesztések megindításának feltételeit a már ténylegesen befolyt bevételi tételek függvényében, szabályozni az ellenőrzés rendjét stb.