Képviselő-testületi ülés – 2008.01.29
A képviselő-testületi ülés meghívója – az SZMSZ előírásival és a polgármester múltkori ígéretével szemben – most sem lett a város honlapjára feltéve. (Pedig 2008. július 1-től nem csak ezt lesz kötelező elektronikusan közzétenni a honlapon a 2005. évi XC. törvény szerint, hanem a jogszabálytervezeteket, azok előkészítő anyagait, valamint a nyilvános ülésekre benyújtott előterjesztéseket, továbbá a szavazati adatokat is. Hogyan lesz ez teljesítve? Erdőkertesen például ez már működik.) Ebben, a szabályos működést biztosítani hivatott jegyző helyett, – felfüggesztése miatt, – jelenleg az aljegyző a felelős. Szerencsére Tatár Sándor képviselő értesítése miatt még idejében értesültünk az ülés időpontjáról és tervezett napirendi pontjairól.
Örömünkre, a nyilvánosság korlátozására irányuló törekvés elleni harcban sikerre jutott a Tavirózsa Rádió, mely – a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok kivételével – élő egyenes adásban sugározta az elhangzottakat. Reméljük, ezentúl ez rendszeres lesz, és ha idejében megtudhatók a leendő ülések időpontjai, akkor az érdeklődő hallgatók is figyelemmel tudják követni az eseményeket.
Az alábbiakban röviden összefoglalom a történéseket, de nem bírom megállni, hogy néhány szubjektív megjegyzéssel a saját értelmezésemet ne fűzzem hozzá.
A képviselők Szabó Edina kivételével mind jelen voltak, még Eged Sándor is, akit – úgy rémlik – most láttam először.
Első napirendi pontként Veresegyház város Településrendezési tervét és Helyi Építési Szabályzatát fogadták el. Ennek legérzékenyebb pontja az a szabályozás, amely összesen 23 ha új lakó és 46 ha új gazdasági területet (amelyből 43 ha ipar céljára is hasznosítható) jelöl ki, és így a jelenlegi lakóterületek 4%-kal, míg a gazdasági területek 37%-kal nőnek. Ezek hatásának fékezésével próbálkoztak egyes képviselők, de javaslatukat két szavazat híján nem fogadták el. (Az ÉVE várakozásával ellentétben Gáncs Gábor és Nemecz Lajos nem fogadta el.)
A rendezési tervet és az építési szabályzatot a Pestterv kft. készítette el egy általa korábban megfogalmazott és 2003-ban képviselőtestületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció alapján. (Hogy valóban ez alapján-e, az vitatható, hiszen pl. a koncepcióban gyógy-idegenforgalmi központként is definiálják Veresegyházat, megfogalmazzák, hogy a munkahelyi területeket megfelelően szeparálják a lakó és pihenő területektől, és szerepel benne – az ÉVE által is említett – ipari park létrehozása, amelyek nem igazán köszönnek vissza az elkészített szabályozásból.)
A rendezési terv elfogadása az 1997-ben megalkotott épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII törvényhez képest jelentősen csúszott. Ez a helyzet persze jó volt eddig a kézi szabályozáshoz, ami fejlesztési és építészeti szempontból sem a kiszámíthatóságot sem a jogbiztonságot nem szolgálta, és így nem volt kellően vonzó a befektetők számára sem. Ugyanakkor a hatalomhoz való igazodás felé való hatóerőként megfelelő volt ez a „kézből etető” módszer, amivel polgármesterünk több évtizede él. Mára azonban a rendezési terv már elengedhetetlen feltétele az Uniós pályázatoknak, tehát épp az utolsó pillanatig sikerült elhúzni.
Az építési szabályzat elfogadásával legalább lett egy jogszabály, amire lehet hivatkozni. Sajnos azonban hátránya a megnövelt iparterületek meghatározása, amivel elvesztette a városvezetés azt a lehetőséget, hogy egy gyár építését hatékonyan megakadályozhassa. Ugyanis nem túl valószínűtlen lehetőség, hogy a hiteleinket visszafizetni képtelen önkormányzat jelzáloggal terhelt iparterületei bankok tulajdonába kerülnek, amit azok eladnak iparvállalatoknak. (Pl. korábban a BD-nek szánt nagyobbik 16 ha-os telek 1,3 milliárd Ft jelzáloggal terhelt.) Ekkor a szabályozás szerint építhetnek oda akár gumigyárat, akár szemétégetőt – persze „határérték alatt” tervezett kibocsátással. De hát nálunk – úgy tűnik – a fejlődés elsősorban iparosítást jelenti, mint 50 évvel ezelőtt.
Az 1997-es LXXVIII törvény 9. § (2) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során az érintettek tudomására kell hozni az általános célját és várható hatását. Ha a településfejlesztési koncepciót 5 év után még a célok megfogalmazásának tekintjük, akkor az túlságosan általános maradt és azzal – lényeges pontokon – nem is hozható fedésbe. A várható hatásáról pedig semmit nem közöltek, azt találgatni lehet, mint ahogy itt tettem.
A településrendezési tervnek és a fejlesztési koncepciónak az is célja, hogy meghatározza a város jövőképét, és mindenki számára világos legyen az, hogy építészetileg mit lehet. Ez elsősorban azokat a befektetőket vonzza, akik a megfogalmazott céloknak megfelelő fejlesztéseket akarnak megvalósítani. Ennek marketing szerepe is van, amelyet az önkormányzat honlapjára volna érdemes feltenni, de a mi esetünkben inkább ezt ne tegyék. A magántőkének látnia kéne, hogy nincs kiszolgáltatva a helyi pillanatnyi politikai döntéseknek. A városnak olyan tervet kellene készítenie, amely egymást erősítő befektetőket csalogatnak. Az ipari és az idegenforgalmi területek közelsége azonban nem ilyen.
Második napirendi pontként az Oktatási Bizottságból kivált Ifjúsági és Sport Bizottság elnökét és tagjait választották meg zárt ülésen. Erről csak annyi derült ki számomra, hogy Rácz Tivadar lett az elnöke.
Harmadik napirendi pontként – szintén zárt ülésen – alpolgármestert választottak. Amennyire lehet tudni, Gáncs Gábor lemondott alpolgármesteri tisztségéről és helyette Nemecz Lajost választották.
Ezzel, vagy az Ifjúsági és Sport Bizottság tagjainak megválasztásával összefüggésben az Ügyrendi Bizottság belső tagjainak száma kettőre csökkent. Így az Ügyrendi Bizottságból kivált tagot (Nemecz?) pótolni kell, mert a jelenlegi két külsős tag miatt az összetétele nem felel meg annak a jogszabályi előírásnak, hogy a bizottságokban a képviselő-tagok számának meg kell haladnia a nem-képviselőtagok számát.
A zárt ülésekkel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy csak a tárgyaláson elhangzottak titkolhatók el, míg a meghozott határozat nem. Ennek ellenére az önkormányzat honlapján nem szerepelnek a zárt ülésen hozott határozatok.
Egyébként a zárt ülések a megengedhetőnél gyakoribbak. Nem tartható pl. zárt ülés közpénzeket illetve közvagyont érintő kérdésekkel kapcsolatban más gazdasági társaság érdeke miatt, és ugyanezért minden szerződésbe be lehet tekinteni. Így jogszerűtlen volt a nyári zárt tárgyalás kezdeményezése BD ügyben és a szerződés titkosítása, amely utóbbit már a Bíróság kimondta.
Ugyanakkor az államháztartási törvény 108. § (1) bekezdése, és a 2008. évi költségvetési törvény 9. §-a idén már 25 millió Ft értéket meghaladó vagyonértékesítés esetén nyilvános versenytárgyalást ír elő. Ezért január 25-én a sorompó közelében levő bútoráruház melletti ingatlanértékesítés ügyében tartott zárt ülés miatt majd az aljegyző felel. Egyébként Veresegyházon sosem volt nyilvános versenytárgyalás egyetlen eladott önkormányzati ingatlan esetében sem. Az önkormányzat táján a szabad piac fogalma ismeretlen, mindig „hatósági ár”-asdit játszva adtak el mindent.
Negyedik napirendi pontként Integrált városfejlesztési stratégia (KMOP-2007-5.2.1/B) pályázat benyújtásáról döntöttek. Ennek keretében a városközpontot akarják kiépíteni, azaz kistérségi központházát építeni, – bár városházát szeretnének, de az nem támogatható e programból, –, a MOL kút mögötti területen szolgáltató házat építeni, a piacteret átalakítani, a Mogyoródi úton kandelábereket telepíteni, a Postát felújítani, a környék útjait újraaszfaltozni, és ami még belefér. Ehhez másfél milliárd Ft körüli támogatás várható, de 477 millió önerő szükségessége hangzott el.
Arra a kérdésre, hogy honnét lesz önerő az 5 milliárd Ft nagyságrendben eladósodott városnak, Pásztor Béla igen hosszan, de lényegét illetően úgy válaszolt, – amit tartalmilag azt hiszem korrekten és pontosan úgy foglalhatok össze, – hogy „bízni kell benne”.
Baranyai Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy nem igazán helyes, hogy amíg vannak olyan lakóterületek, ahol nincs szilárd burkolatú út és közvilágítás addig a központban aszfaltoznak és kandelábereket telepítenek, ezért más arányokban kellene a fejlesztést végezni. Ez tulajdonképpen le lett söpörve azzal, hogy ez a pályázat erre ad lehetőséget.
Érdekessége ennek a pályázatnak, hogy feltétele az, hogy rendelkezzen a település egy lakossági egyeztetésben kiérlelt jövőképpel. Nos, hát ezért, pusztán kényszerből volt január 30-án egy „Veresegyház jövőképe” konferencia. Csupán az a furcsa, hogy ez a rendezési terv elfogadása után lett megtartva.
Ötödik napirendi pontként a szociális étkezés térítési díját határozták meg a törvényi előírásoknak megfelelően.
Hatodik napirendi pontként a „Zöld Híd Program” ügyében tagönkormányzati kezességet vállaltak. Itt egy hulladékgazdálkodási szövetségről van szó önkormányzatok között, (elnöke Dr. Gémesi György Gödöllő polgármestere), amelynek van egy gazdálkodó szerve, amely kivásárol egy KFT-t. Ehhez vesz fel hitelt a gazdasági társaság, amihez a tulajdonosoknak kezességet kell vállalni. Ebben Veresegyházra kb. 7 millió Ft kezességvállalás jut.
Hetedik napirendi pontként Hagyó Miklós országgyűlési képviselő demokrácia védelmére vonatkozó felhívását tárgyalták, de mozgalmához nem csatlakoztak. A politikai vonatkozások miatt nem részletezem. Talán nem is kellett volna napirendre tűzni, de – úgy tűnik, – a képviselők akartak egy kis országos politizálósdit is játszani.
Nyolcadik napirendi pontként tájékoztató volt a jegyzői munkakör betöltésére vonatkozó pályázati felhívás szövegéről. Itt csak azt érdemes megjegyezni, hogy az aljegyző arra a kérdésre, hogy kíván-e pályázni, (ugyanis a pályázat lebonyolításával kapcsolatos részvétele összeférhetetlenségi kérdéseket is felvethet) – a polgármester javaslata szerint, – úgy válaszolt, hogy e kérdésben nem kíván nyilatkozni.
Kilencedik napirendi pontként egy hitel visszafizetés határidejének meghosszabbításáról döntöttek. Ez azért vált szükségessé, mert csak február közepére várható, hogy a fennálló 5 milliárdos hitelállományt átütemezzék kvázi-kötvénykibocsátás segítségével, addig pedig csak a kifizetetlen számlák szaporítására van lehetőség.
Itt senki nem kérdezte meg, hogy ennek az átütemezésnek mi az ára. Persze nem is számít, nem lehet mást tenni.
Említendő talán még néhány rövid élcelődés a polgármester és Tatár Sándor között.
Ebből az egyikben azt kifogásolta a képviselő, hogy Sándornak hívja mindig, míg másokat a vezetéknevükön. (Ez tipikusan Pásztor Béla eszköztárába tartozhat.) Tatár a rádióközvetítésre hivatkozva kérte a vezetéknév bemondását.
A másik összetűzés szokásosan az volt, hogy Tatár Sándor arról beszélt, hogy mit kellene csinálni Veresegyházon, hogy jobb legyen, amire Pásztor Béla azzal reagált, hogy majd akkor beszéljen ilyenekről, ha majd itt fog lakni. Ez – szerintem – mégiscsak „bagoly mondja verébnek”. De Tatár Sándor erre azzal válaszolt, hogy 30 éve ismeri Veresegyházat, és inkább veresinek érzi magát, mint pestinek, és ennek szellemében védi a várost. Kétségtelen, hogy szakmailag megalapozott értékrendje szerint is inkább vigyáz a környezetre, mint a polgármester, aki a szabálytalan szennyvíziszap elásását, a tószennyezést, a kisréti sitt és törmeléklerakást csak „a cél szentesíti az eszközt” elvvel védheti, ami azonban nem sok jóra vezet. (A hulladékudvar megszüntetése sem egy felelősen gondolkodó városvezetőre vall, mert kiszámíthatóan az, amit eddig odavittek, az ezentúl a környezetet fogja szennyezni.)