Pénzügyi helyzet

A legutóbbi „rendkívüli” testületi ülésen a Polgármester újra elővette a kötvénykibocsátás ügyét. Az alábbi összefoglalónkban megpróbáljuk -az önkormányzat helyett- érthetően közreadni, hogy milyen is a város gazdasági háttere, mire számíthatunk.

2007. júniusában érvényes hitelszerződések szerinti törlesztési kötelezettségek ütemezése (ezer Ft-ban):

 

tőke-tartozás (időszak végén)

 

tőke-törlesztés

 

kamat-törlesztés

 

törlesztés együtt

 

kamatláb (éves)

 

az időszakban lejáró hitel kamatlába

2007.06.30

4 643 382

 

 

 

 

 

2007 2. félév

3 554 250

1 089 132

297 843

1 386 975

12,8%

30,7%

2008

2 397 378

1 156 872

261 801

1 418 673

7,4%

9,6%

2009

2 226 219

171 159

151 211

322 370

6,3%

7,1%

2010

2 054 852

171 367

139 103

310 470

6,2%

7,1%

2011

1 883 266

171 586

126 978

298 564

6,2%

7,1%

2012

1 711 452

171 814

114 843

286 657

6,1%

7,1%

2013

1 539 398

172 054

102 696

274 750

6,0%

6,1%

2014

1 410 619

128 779

92 202

220 981

6,0%

5,6%

2015

1 294 079

116 540

84 985

201 525

6,0%

6,2%

2016

1 177 265

116 814

77 798

194 612

6,0%

6,2%

2017

1 060 166

117 099

70 597

187 696

6,0%

6,0%

2017 után

 

1 060 166

273 430

1 333 596

 

 

összesen

4 643 382

1 793 487

6 436 869

7,5%

Forrás: Pásztor Béla

önkormányzati kötvénykibocsátáshoz mellékelt táblázata, 2007 novemberében
Az utolsó két oszlopot a megadott adatok alapján mi számítottuk ki.

 

Megjegyzések a táblázathoz:

  • Az egyes sorokban azért szerepelnek különböző értékek, mert több hitelszerződés lett összesítve, melyek különböző összegűek voltak, különböző futamidővel és kamatlábbal.
  • Az utolsó előtti oszlopban az éves kamatlábat az időszakban kifizetendő kamattörlesztés és az időszak elején levő tőketartozás hányadosaként kapjuk. (Ezt 2007 2. félévében 2-vel kell szorozni, hogy egész évre vetítsük.)
  • Az utolsó oszlopban az adott időszakban lejáró/kifizetett (tőketörlesztéssel egyenlő) hitel éves kamatlábát az időszakban kifizetendő kamattörlesztés és a következő időszakra kapott kamatláb szerint az időszak végén levő tőketartozásra számított kamattörlesztés különbsége, valamint az időszakban kiegyenlített tőketörlesztés hányadosaként kapjuk. (Ezt 2007 2. félévében 2-vel kell szorozni, hogy egész évre vetítsük.)
  • A 2007 2. félévére kapott lejáró hitel kamatlába (30,7%) meglepően magas. Ez egy nagyon kedvezőtlen hitel lehetett. Elképzelhető azonban még, hogy az éven belüli rulírozó hitelek – már kalkulálható – kamattörlesztését is tartalmazza a sor kamattörlesztési adata. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a likviditási gondok miatt rulírozó hitelekkel áthidaló hiteltörlesztés nagyon rossz hitelmutatót eredményez az önkormányzat hitel-gazdálkodására, ami a további évekre is hasonlót eredményezhet.
  • Az összesen sorban az éves kamatláb a 2007. júniusában fennálló teljes tartozás – táblázat szerinti – visszafizetési ütemezésére határozza meg a belső megtérülési rátát, feltételezve, hogy 2017-től már csak egy annuitásos hitelszerződése van a városnak, ami 2025 februárjában jár le, és így azonos havi törlesztések vannak addig, mint 2017-ben. Vagyis így egyetlen kamatlábként fejezi ki a hitelállomány árát (mint a szokásos THM – Teljes Hiteldíj Mutató – és lényegében úgy is értelmezhető, feltéve, hogy nem terheli semmilyen díj az ügyleteket).
  • Természetesen a devizában felvett hitelek esetén a közölt táblázat az esetleges (várható) árfolyamváltozásból illetve refinanszírozási kamatlábváltozásból eredő törlesztés változását nem tartalmazza.
  • A 2007 és 2008 évre bevállalt fizetési kötelezettségek – erősen gyaníthatóan – meghaladják a korrigált saját bevételt, ami a saját bevétel 70%-a; lásd pontosabban: Ötv. 88.§ (2-3) bekezdéseket. A könyvvizsgáló és a jegyző ezt hogyan ellenjegyezhette?
  • 2007-re a vállalt törlesztés akkor is irreális, ha a BD kifizette volna az 1,4 milliárd Ft (ÁFÁ-s) vételárat. (Az ingatlan értékesítésből származó bevétel egyébként nem számít a hivatkozott Ötv. szerinti saját bevételbe. A törvényalkotók ugyanis a vagyonfelélést nem szándékoztak támogatni.) A BD-től befolyó nettó vételárból a – BD számára végzendő – szerződéses kötelezettségek terhe levonása után csak 470 millió Ft marad (ahogy azt a polgármester beismerte a sokat hangoztatott 800 millió helyett). Vélhetően azonban a vételárból kifizette volna a törlesztési terheket, de ezt követően újabb hiteleket kellett volna felvennie az ÁFA befizetésére és a – BD számára végzendő – kötelezettségek teljesítéséhez. (És ekkor még a legutóbb bevallott 400 milliós összegű kifizetetlen számlák sorsa nincs megoldva.) Íme így kaphatunk képet arról, hogy hogyan keletkezik az adósságspirál.
  • A jelenlegi adósságállomány fizetési kötelezettsége mindenféleképpen teljesíthetetlen, az átütemezése elkerülhetetlen.