Intelligens-e a polgármesterünk?

Intelligens-e a polgármesterünk?

Micsoda pimasz kérdés? – De ha jobban belegondolunk, milyen jó kérdés, hiszen egy vezető legyen intelligens. Vagy még mélyebbre ásva a tudomány világában kiderül, hogy a politikus sajátos intelligenciával bír, a “sajátos” jelző pedig nem feltétlen hízelgő. De ott is probléma keletkezik, hogy egyáltalán mi az intelligencia, azt hogyan mérhetjük.

A témát azért vetjük fel, mert készítettem egy interjút két világlátott ám politikailag más beállítottságú emberrel – mely interjú ha pod castként elkészül pótlom itt a szövegben a linkjét -, és mindkét alany egy felvetésre egyértelműen ugyan úgy reagált, ebből pedig a mi polgármesterünk nem jön ki jól. Megpróbálom felidézni az interjú ide vonatkozó rövid részletét.

Riportalany: Van egy életciklusa a civil szervezeteknek. Eleinte csak felismerve egy problémát segítenek. Ilyenkor a politika még örömmel fogadja a segítséget. Aztán igyekeznek beleszólni a törvényalkotásba. Legitimitásukat nem a választásokból, hanem szaktudásukból szerzik. Ez pedig már sokszor nem tetszik a hatalomnak.

Én riporterként: Csak annyiban vitatkoznék, hogy van, amikor már a segítő szándékot is rosszul viseli a hatalom, mert ezzel felhívjuk a figyelmet arra, hogy valamilyen szükségletet nem tud kielégíteni.

Riportalanyok együtt: Igen, van ilyen, de ez már intelligencia kérdése.

Vagyis úgy gondolták, hogy a kicsinyességből, hatalomféltésből vagy bármilyen más okból a segítő tevékenységtől rettegő hatalom voltaképp primitív hatalom.

Az én asszociációm – ezt elárulhatom itt a kedves olvasónak – Pásztor Béla és az ÉVE közti tranzakcióból származik. Faültetés, parlagfűirtás, két olyan projekt, amelyet akadályozott, de csak mert az ÉVE kezdeményezte. Intelligencia probléma volt ez? – Egyfelől, morális oldalról mindenképp, amennyiben azt gondoljuk, hogy a jó ember az intelligens. Hatalomtechnikai oldalról viszont érthető, hiszen Pásztor Béla minden politikai riválissá növekvő csoport lenullázásában érdekelt. Hol lejáratja őket, hol csak nem támogatja. Pontosan érzékeli honnan a veszély. A hatalmát pedig meg akarja tartani. S lám testülete mára egyre homogénabb és horribile dictu egyre inkább leszokik a gondolkodásról, vagyis szakmailag és morálisan is lesüllyedt. Intelligenciájával Pásztor Béla bedarálja a veresegyházi demokráciát. Jó ez nekünk? Tenne ilyet egy igazán intelligens ember?

Pásztor Béla fénykorában arról volt híres, hogy rá tudott hangolódni a vendégek érdeklődésére, habitusára, stílusára. Akivel kellett a művészetről beszélt egy fehér asztalnál, akit pedig kocsmába kellett vinni és tréfás anekdotákat kellett neki mesélni, ott azt tette. Ez a jó helyzetfelismerő képesség, az alkalmazkodni tudás, a jó emberismeret képessége. Ezek pedig  vitathatatlanul az intelligencia jelei. Ki is tudta így hozni mindig mindenből a maximumot, s épp Veresegyház javára tette ezt. A személyes képességei viszont végeredményét tekintve mégsem lettek a legjobban kibontva. A hatalomhoz ragaszkodás veti fel a legtöbb kétséget intelligencia ügyben.

José Mujica, nos igen, ő egy intelligens politikus. Bele is fáradt, a lelkét is beleadta. A bölcsesség és az intelligencia közt kell legyen kapcsolat. Persze nem tudjuk, hogy a lelke mélyén mit tud Pásztor Béla. Nem rég láttam egy filmet egy kínai vállalkozóról, aki Amerikában is megvetette a lábát a Fujao glass cégével. Egyszer csak ez az öreg kínai – miután kiderült a filmből mennyi kegyetlenséget követ el – azt mondja: “voltaképp nem tudom, hogy gazember vagyok-e”. S látszott, hogy nem félrebeszél, már amennyire egy kínai arcán bármi látható. Itt megcsillant az intelligencia, hiszen az intelligencia nem a magabiztosság, mely a politikusok sajátja, hanem a komplex világra való reflexió.

Nem tudom miért, de nekem az az érzésem, van valami súlyos hiányosság Pásztor Béla esetében. Még akkor is, ha fénykorában esetleg fantasztikus IQ teszt eredményei voltak. S most nem a hatalommal együtt járó személyiségtorzulásokra gondolok, hanem a hatalomba jutás és maradás bizonyos korlátolt gondolkodási feltételeire. Nézzék meg kérem a magyar nagypolitika rendszerváltás utáni embereit. Ki mikor vonult ki belőle önként. Ez majdhogynem jobb mérőeszköze az intelligenciának, mint bármilyen teszt. Vagy nézzék meg José Mujica életét.

Van még egy szó, ami ide kívánkozik: bölcsesség. Ahogy Montaigne mondta: nem benne lenni bűn, hanem benne maradni. 50 éven keresztül benne maradni valamiben inkább ügyesség, mint intelligencia.