A glokalizáció felé – tapasztalataink a globális gyárakról
Az Élni Veresegyházon Egyesület sok tapasztalatot szerzett egy szennyező gyár letelepítésével kapcsolatban. Pásztor Béla valódi arcát egy ilyen ügyben ismerhettük meg, addig mi is azt hittük, mint bárki más, hogy egy kedves idős szeretnivaló polgármesterbácsi. A BD-vel szembeni küzdelmeink tapasztalatairól az akkumulátornagyhatalommá válásunk apropóján adtam interjút, ám érdemesnek látszik ezeket írásban is kifejteni:
Személyes tapasztalatom az, hogy a multik menedzsmentje jóval intelligensebb, mint a saját helyzetet át nem látó politikusaink. A politikusainkban van valami kollaboráló hajlam a multikkal (elkábítja őket valami, a beruházás során lecsurgó pénz, az építkezés grandiozicitása, a teremtésvágy, ki tudja mi még), és magasról tesznek az őket megválasztó polgárokra.
A helyzet azonban nem reménytelen, mert a multiknak a CSR kultúrájuk miatt van egy kis odafigyelésük a helyi demokráciára, meg némi világtapasztalatuk is, hogy ha túl nagy a helyi ellenállás, abból nem tudnak jól kijönni.
A távolkeleti multik mivel kevesebb ilyen tapasztalattal rendelkeznek valamivel rosszabbak, mint a nyugatiak, de még ők is sokkal intelligensebbek egy konfliktusban, mint a hazai hatalmi „elit”. Annakidején a BD nyilatkozatai, most meg a CATL mutatja szimpatikus arcát. Kommunikációjukban százszor jobbak az arrogáns és a polgáraikat hülyének néző politikusoknál. A politikusok és a bürokrácia csak a füstölgő és üvöltöző népet látják, és azt mondják ezek nélkül sokkal jobb volna. Érdekes meghasonlás, akár ha az egyetemi oktató diákok nélküli egyemről álmodna, vagy a szakács a vendégeket utálná a legjobban, vagy az eladó vásárlók nélküli üzletről, vagy a…, jó, elég, szóval értik.
A technokrata magyar lobbi, az oligarcháink és a velük összefonódó (nálunk őket samszként kezelő) politikai elitünk, és az őket elvtelenül-érdekből-félelemből-butaságból kiszolgáló kormányzati és KESMA médiánk viszont az egészből semmit sem ért. A BD ügy tanulsága az volt egy jóval tisztességesebb nyilvánosságbeli közegben, hogy bár minden szinten dolgoztunk, egyedül a multi vette komolyan a helyi akaratot. Ajánlanám ezt a gondolatmenetet, empirikus tapasztalatot a szélsőbalon és a szélsőjobbon lévő globalizációban csak rosszat látó barátaimnak.
Semmi jót nem várhatunk a kormánytól, a küzdelmet könnyebb nemzetközi szinten megvívni. A helyi önszerveződéseknek kell összekapcsolódni a globális zöld szervezetekkel, a globális politikában szerepet játszó értelmiségiekkel és gazdasági vezetőkkel (fóbiás barátaink ezt nevezik háttérhatalomnak). A globális és lokális jelenségek összekapcsolása a glokalizáció. (Csakhogy szociológiai szakkifejezése is legyen a gyereknek.)
Tehát nézzük csak meg mit mondanak a globális nemzetközi civil zöld szervezetek, például a WWF vagy a Greenpeace. Nem az akkumulátorgyárak ellen vannak, hanem a koncentrációjukkal szemben fogalmazzák meg kifogásaikat. Van tehát velük kapcsolódási lehetősége a helyieknek, ezt kell megragadniuk. Mindketten rávilágíthatnak arra, hogy a politikai döntések akkor születtek, amikor esély volt Paks II-re meg az olcsó orosz gázra. Rávilágíthatnak arra, hogy ez egy fogolydilemma helyzet, senki sem a háza mellett szeretné a gyárat, hanem a te házad mellett.
Pásztor Béla moralizált ilyenkor úgy, hogy „Ön elvárja, hogy a gyár hasznából részesüljön, de az externáliáiból nem kér”. (Mondjuk ennyire szakmai nyelvezettel sosem fogalmazott.) A morál csűrés-csavarásával szemben viszont a szomorú tény, hogy az externáliák ott jelennek meg, ahol hagyják, tehát a demokrácia szempontból alacsony és szegény vidékeken. Kialakíthatunk egy igazságosabb globális világot, de mire az elérkezik, Magyarország területét tönkre fogják tenni. A veresegyháziak magukat védték meg, a Debreceniek is magukat fogják, s alighanem eljutnak addig, hogy a CATL-al a zöld multiszervezeteket bevonva közösen tárgyaljanak. Debrecen polgármestere azt fogja észrevenni, hogy kikerül a folyamatból.