Veresegyház csődje elkerülhetetlennek látszik
2007-ben a Gyurcsány kormány meghirdetett egy eladósodás elleni civil programot. Emlékeznek talán, abban az időben szaporodtak el az uzsorások, és főként a szegényebbek belesodródtak a bűnözők kezébe. Mi az ÉVÉ-vel pályáztunk, bár itt Veresen kicsit másfajta problémák voltak. A pályázati pénzeket aztán visszavonták, a projektet törölték. A Gyurcsány-kormány szétesése ekkoriban már érezhető volt, hiszen szavahihetetlenné vált az állam. Mi sajnáltuk elereszteni az ötleteink, ebből lett a honlapunkon a csődkezelés rovat, mely úgy tűnik megint aktualizálódni fog.
Pedig nagyot koppantunk vele. 2008-ra még úgy számoltuk, egy teljesen más városvezetéssel megfogható az eladósodás. 2009-ben elment a kedvünk, hogy akárcsak képviselőként is részt akarjunk venni a városirányításban, mert addigra elszállt a lehetősége a csőd elkerülésének. 2010-ben jött a konszolidáció, melyben 8 milliárd adósságtól szabadították meg a várost. Pásztor Béla a szemünkbe nevetett. Neki lett igaza, mi csak riogatunk. Kedvenc lemezét többször hallhattuk: „a lakosok nem azt nézik, hogy mekkora az adósságállomány, hanem, hogy mi épült meg. Széchenyi pedig a Hitelben megírta, hogy a hitel jó…”
Kinevetett minket a mindenkori testület is. Tegyük azonban hozzá, ez egy buta nevetés volt. Mi ekkor már arra készültünk, hogy megtudjuk miként is szoktak a csődbiztosok viselkedni, milyen jogszabályok vannak e téren, mely települések mentek tönkre, hogyan viselkedik ott a nép stb. (Pl. tudjuk, hogy a nép az eladósító polgármesterek mellé szokott állni.)
Veresegyházon majd a GE-re lesz fogva, hogy nem jött be onnan a várt pénz (Ld. itt.), mert megváltozott a GE piaci súlya. Pedig nincs az a pénz, amit ne lehetne eltapsolni. Talán nem kéne folyamatosan játszani Gábor Csabákkal (Ld. itt), meg nem kéne háromszoros áron vásárolgatni, meg építtetni, meg nem kéne elüldözni a középvállalkozókat azzal, hogy csak egy kis részükkel üzletelünk.
Egyszóval a jó városvezetéshez csak két dolog kell: tisztesség és szakértelem. Itt épp ez a két dolog hiányzik. Amit végeznek, azt az ÉVE fusizásnak nevezi (Ld. itt), a tisztességtelenséget pedig korrupciónak. (Noha nálunk a túlfizetések mögötti pénzvisszacorgatásra nincs, de a túlköltésekre annál több a bizonyíték. Ld. itt.)
Pásztor Béla egy nagyra nőtt gyerek, aki kicsit többet képzel magáról, mint ami, elnyomja kisajátítja, elrontja a szakértelemmel rendelkezők ötleteit. Morális eszmefuttatásait a köz ámítására szánja, miközben csak az erőből ért. Rendkívüli tehetséggel játssza a felnőttet, sőt ma már bölcs idős embert. Ha csak fele annyira volna jó színész, de kétszer annyira megfontolt, akkor nem kerülne csődbe a település.
A tisztességtelen üzletmenetekben és az infantilizmusban partner a testület. Mégis mi mentheti meg így a várost attól, hogy csődbe jusson?