Nincs szemét – Usurbil

szentgotthard
Célul kitűzhető és elég jól meg is valósítható a nulla hulladék kibocsátás. A példaváros Usurbil. Ám ne utazzunk képzeletben a baszk kisvárosig, mert itt van hozzánk közelebb Szentgotthárd. Noha e magyar település még nem élharcos a hulladék minimalizálásban, környezetvédelmi szempontból mégis sikertörténet, és valami mégiscsak összeköti őket. Sztoriban is, civilizációs fejlődésben is. Usurbil tulajdonképpen egy szentgotthárdi történet továbbvitele, kiteljesedése.

Először tehát mindenképp a Szentgotthárd-sztorit kell elmesélnünk. Történt, hogy osztrák oldalról a város mellé egy szemétégetőt építettek volna. A határ túloldalán lévő engedélyt megkapó vállalkozás bele is fogott volna a szemétégetőbe, mikor az osztrák környezetvédelmi minisztérium is a magyarok mellé állt. Óriásit küzdöttek ezért a magyarok, ám mindez együtt sem volt elegendő ahhoz, hogy a szemétégető ne kapja meg az engedélyt.

A magyarok összefogása tényleg bámulatos volt. A magyar környezetvédelmi minisztertől – mindegy ki volt -, a nemzetközi zöld szervezetekig egymást támogató, összehangolt akciók zajlottak. Volt még népszavazás is, persze nem ügydöntő, hiszen hogy is mondhattuk volna meg Szentgotthárdról mit csinálhatnak a szomszédban. Pedig nagyon igazságtalan volt a helyzet, hiszen az osztrák lakóterületektől távol, a magyar utcáktól viszont kétszáz méterre akartak építkezni.

S belépett még egy magyar szerv, az ombudsman – mindegy ki volt. Tanulmányt készíttetett, összekötötték a tüdőbetegség és a légszennyezettség adatait. Jöttek tudósok, hogy nem bizonyítható, hogy Szentgotthárd közelében bármelyik erőmű meghaladná a kibocsátási határértéket, és azért ilyen durván magasabbak a halálozási adatok tüdő téren. De azért csak erről van szó, még ha egyetlen hatóság sem adott ki egyetlen hivatalos iratot sem. Több hulladékerőmű, meg a széljárás tette rosszabb minőségűvé a levegőt, ezért sem akartak a szentgotthárdiak még egyet. (Újabb tanulság, a nyugati határszél egészségtelenebb. Ld. még ehhez habzó Rába.)

A nyomásnak engedett a vállalat? – Vagy az van, amit kommunikálnak: profiljukba tartozik a szélerőmű építése is, és a lemenő energiaárak miatt nem volt értelme felépíteniük a hulladékerőművet. Az osztrák energiaszektor megindult Szentgotthárd környékén is a fenntartható fejlődés irányába.

Usurbil mellett is hulladékerőművet akartak építeni. Az ottani lakosokat is hidegen hagyta, hogy a kibocsátás határérték alatt lesz. Valószínűleg tudták, hogy más dolog a határérték, és más dolog harminc éven keresztül kis mennyiségű nehézfémet belélegezni, ami aztán csak feldúsul a szervezetben a határérték fölé. Féltek ők is, mint a szentgotthárdiak. Ám itt nem ért véget a történet az erőmű felépítésének megakadályozásával.

A központ és a kisváros – kb. fele harmada Veresegyháznak – közti diskurzus arról szólt, hogy Usurbil is termel hulladékot, és micsoda erkölcstelenség, hogy azt máshová vitetnék, tehát ha elégetik, akkor miért ne ott égetnék el? Erre aztán Usurbil polgárai beleértve az önkormányzatot is igen bedühödtek, hogy ha csak ez a baj, akkor ők nem fognak hulladékot termelni.

Megvalósították ezt is. Usurbil azóta a nulla hulladék kibocsátás mintavárosa. Nem elégséges azonban a társadalmi összefogás – melyet itt a hőerőmű fenyegetettség hozott létre -, problémák seregét kell megoldani (pl. a használt pelenka szinte lehetetlen feladat elé állította őket, azt külön kellett begyűjteni, gyakrabban összeszedni). Meg aztán minden közösségben vannak dezertálók, vitatkozók, lusták stb., a gyerekek is minden közösségben kicsit barbár hordaként jelennek meg – aztán a jó pedagógusok segítségével már ők tanítják tovább a felnőtteket. Ehhez viszont az oktatást át kellett állítani, a pedagógusokat magukat is képezni kellett. S bizony az önkormányzatnak is plusz pénzébe került a komposztálók ingyenes átadása, a felnőttoktatások, az ismeretterjesztó marketing stb. Az egész történet iskolapéldája a stratégiatervezésnek, amiképp komplex módon kell felépíteni és számos programot egymásba építve kidolgozni valamit, hogy aztán elérjük azt a bizonyos célt.

Jó, mondhatják, ehhez egy gazdag településre van szükség. Lehet. De nagyon sok gazdag település van a világon, és mégis nagyon kevés köztük még az Usurbil. Gazdag település például Veresegyház is.

 

Irodalom:

A miniszter Szentgotthárdon üdvözli a népszavazás eredményét. Ld. itt.

Rába habzás, a felelősöket a magyar hatóság évekig nem találta . Ld. itt.

Graczka Szilvia: Mitől lesz egy település nulla hulladékos?

Szentgotthárd zöld oldala: pronas.hu