Mindennapi hőseink 1.

 

Hadházy Ákos

Keresni fogjuk azokat a példákat, ahol valami hősiességet érzékelünk. Minél rosszabbul szervezett ugyanis egy demokrácia, annál több hősre van szüksége.

Hadházy Ákos volt Fideszes képviselő kijelentette, hogy megdöbbentette az az eljárás, ahogy a dohánytermékek árusításához szükséges trafik üzemeltetési jogot szétosztották. Volt-e értelme a hősiességének? – Állítólag igen, mert Miskolcon egy képviselő és rokonai lemondtak nyolc trafikról, és ez lehetővé teszi, hogy ebben a hálózatban kisemberek megtarthassák esetleg korábbi üzleteiket.

Van egy másik mondata is, ami igen nagyra értékelhető, egyfajta vezeklés. Azt mondja, hogy azért szeretne független képviselőként helyi mandátumát még kitölteni, mert a frakciófegyelem miatt több olyan törvényt megszavazott, amellyel nem értett egyet, és ezt a hátralévő időben valamiképp orvosolhatja.

Ez a hozzáállás különösen annak fényében kiemelendő, hogy van aki szerint ezek a képviselők a korábbi szakpolitikai témákban, azokban, amelyekhez ők nem értettek, de megszavazták, a rendszer folyamatos működésének fenntarthatóságát bizonyították, és emiatt erkölcsileg sem elfogadhatók.

Hadházy igen érdekeseket mond a vele készült interjúban arról, hogy mi a véleménye Orbán Viktor reakcióiról, milyen párhuzamot lát „a másoktól elveszem és a sajátjaimnak adom” hozzállásban a kommunista működéssel, arról, hogy a köztévé miként működik stb. Ld. itt.