Szentgotthárdi halálokok

 

Kicsit leporoljuk erről a hajdani írásról a port, mert mindig aktuális. Ráadásul egy sikerszoiri, mely a civilek és a kormány együttműködésének hatékonyságát mutatja, történetesen itt osztrák érdekekkel szemben.

A területen négyszeres rákosmegbetegedés található. Ezt írtak meg az ombudsmani jelentés, és olvashattuk azt az MTI-s sajtóközleményben anno. Ide akartak hőerőművet építeni?

Az akkori ombudsman (Szabó Máté) épp azért kezdett el vizsgálódni, mert a megépíteni szándékozott erőmű hatásvizsgálatában megjelentek az elrettentő légszennyezettségi adatok. Vagyis ha nincs hőerőmű építési szándék a határszélen, nincs rá civil tiltakozási hullám. Ha nincs civil tiltakozási hullám, nem lép be a magyar állam, hogy segítsen a tiltakozóknak. Ha nem lép be a magyar állam, a beruházó újabb próbálkozás végett talán nem is készít hatástanulmányt, vagy ha készít is, az ott porosodna az osztrák hivatalok polcain. Ha nem kezd vizsgálódni az ombudsman, most azt hinnénk, hogy a magyar oldalon a légszennyezés mérése korrektül történik, és nincs mit javítani rajta, nem is kell rendszeresnek lennie és nyilvánosan elérhetőnek.

Ha nincs ez a drámai egészségügyi adat, most azt hihetnénk, hogy legjobb élni a fejlett osztrák határszélen. Márpedig azt gondolom senki sem kívánkozik olyan területre, ahol négyszeres (!) a valószínűsége annak, hogy rákban meghal, s bizonyítottan azért, mert rossz a levegő.

S nem azért , mert arrafelé tovább élnek, és valamiben egyszer úgy is meg kell halni. A 15-64 közötti nők például 35%-al halnak meg többen daganatos megbetegedéssel itt, mint az országos átlag. Nem öregekről van tehát szó.

Nevezhetjük ezek után a térséget katasztrófa sújtotta övezetnek? – Ez talán túlzás volna, de az se vallana intelligenciára, ha legyintenénk a problémára.

Vegyük sorra a dolgokat, kezdjük talán a médiával. Az egyik kereskedelmi rádióban pontatlanul idézték a jelentést, össze-vissza beszéltek, és a magas halálozást a megépült hőerőművel magyarázzák.(Mi már tudjuk, hogy azzal nem lehet.)

Ám ez mégis kevésbé problémás, mintha nem beszélnének róla sehogy. Kialakul legalább egy közvélemény arról, hogy a szemétégető nem veszélytelen, még az osztrákok tisztaságában se lehet bízni, akkor mi lehet nálunk, a hőerőműveket esetleg nem is szeméttel kellene fűteni, esetleg más módon kéne energiára szert tenni, bízhatunk-e a szűrőberendezésekben, ha technikailag megoldható miképp kéne a törvényi szabályozással és az ellenőrzésekkel garantálni a működést stb. Egy sereg kérdés tehát azonnal felmerül, és az alternatívák megismertetése után akár egy erre megszervezett közönség is el tudja már dönteni mit szeretne. (Ahogy Amerikában az esküdtek is képesek felelős döntést hozni, csak itt a vádlottak padjára most a szemétégetők kerülnének.)

Ha a közvélemény elítéli „a valamiben úgyis meg kell halni” cinizmust (sose felejtem el, ezt mondta az orvos szakértő Veresegyházon amikor a BD megépítése mellett érvelt), akkor mind az egészségügy, mind a politika kicsit jobban oda fog figyelni a lakosság érdekeire.

Hogy hová telepítenének egy gyárat, és hova nem, mindig nagyon sok szociológiai kérdést is felfed.

A szemétégetőt eredetileg Graz mellé szerették volna, de ott azonnali ellenállásba ütköztek. Aztán ha a végső helyszín térképét nézzük meg, szintén egy megdöbbentő kép tárul elénk. A közigazgatásilag Heiligenkreuz-hoz tartozó ipari park Heiligenkreuz-tól elég messze van, de történetesen 100 méterre Szentgotthárd legszélső utcáitól. Vagyis ahol a szennyezőforrásokat elhelyezik, az mindig a szegényebb, a kiszolgáltatottabb.

A szemétégetőt végül is nem építették meg, de a statisztikai adatok azt mutatják, hogy más üzemek igen is működhetnek ott az osztrák félnél. Minél magasabb valahol az életszínvonal, annál többet szennyez, saját szennyezésétől viszont ő maga azért igyekszik megszabadulni.

A szentgotthárdi szemétégető története kitűnő példa arra, hogy egy erőmű haszonélvezője miként lehet egy gazdagabb ország, miközben az összes externáliát (nem kívánt mellékhatást) áttolná a szegényebbre. Még a szél is nekik kedvezett volna.

Bónus: Itt tekinthető meg az a videofelvétel, amelyen a Greenpeace akciózott