Kérdezhetünk az ÁSZ-tól
Az Állami Számvevőszéktől kérdezhet Veresegyház jövőjéről, és mostani gazdasági helyzetéről. Időpont:
2012. április 24. (kedd) 10.00 órától 12.00 óráig.
Elérhetőség:Kántor Ilona, E-mail: [email protected],Mobil: 20/9125549
Az ÉVE által feltenni szándékozott kérdések:
1. kérdéskör
Hogyan juthatott az önkormányzat ide?
A 2008-at megelőző években felhalmozott magas kamatozású 4,5 milliárdnyi hitelt sikerült kiváltani 2008-ban alacsony kamatozású – igaz devizás – kötvényre. Ez lehetővé tette volna a város pénzügyi konszolidációját. Ám a jelenlegi helyzetet nem csak az árfolyamveszteség okozza, hanem az is, hogy minden évben további egymilliárdnyi Ft hitelfelvétel történt.
2009-ben a Pénzügyi Bizottság határozatban megállapította, hogy a 2008-as költségvetés végrehajtása során a kitűzött célt – azaz, hogy a hitelállományt ne növeljék és, hogy a drága rövidlejáratú kölcsönöket kiváltsák olcsókra – nem sikerült teljesíteni.
2009. áprilisában a könyvvizsgáló világosan kijelentette, hogy az előző évben az önkormányzati törvény 88. §-a által meghatározott hitelkorlátot túllépte a város, és ha így megy tovább, akkor a továbbiakban is ez fog történni.
Hasonlóan, az önkormányzat könyvvizsgálója 2011. január 27-i rendkívüli ülésre készített könyvszakértői véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy „az önkormányzat (megelőző évekéhez hasonlóan) 2011-ben sem fogja betartani az éves eladósodási határt rögzítő törvényi előírást”.
A költségvetés módosítások, a kötelezettség vállalások és a hitelfelvételek szabályosak voltak-e?
A törvényi előírások szerint a költségvetési előirányzatokat módosítani kell mielőtt a testület egy határozattal újabb kötelezettségvállalást tesz. Az alapszabály az, hogy először a bevételt kell megteremteni, illetve reálisan betervezni a költségvetésbe, majd ehhez kell igazítani a kiadási előirányzatot. Úgy tűnik, ezt szegi meg szinte mindig a polgármester, amikor újabb és újabb – egyébként kívánatos célokat szolgáló – kiadásokról szavaztatja a képviselőket.
Hogy történhetett az, hogy költségvetési előirányzat módosítása nélkül és fedezet hiányában az önkormányzat a következő évekre kötelezettségeket vállalhatott?
Tájékoztatásul összegyűjtöttük az idei év hitelfelvételeit:
2012. január 13-án 90 millió Ft hitelfelvétel a Travill Invest Zrt-től;
2012. február 08-án 100 millió Ft likvidhitel felvétel a Travill Invest Zrt-től;
2012. március 02-án 180 millió Ft folyószámlahitel felvétele OTP Banktól;
2012. március 02-án 50 millió Ft munkabérhitel felvétele OTP Banktól;
2012. április 16-i rendkívüli ülésen 130 m Ft likvid hitel felvétele közbeszerzéssel.
2. kérdés
A 8 milliárd feletti önkormányzati hitel nyilvánvaló következménye a lakosságot terhelő magas kommunális adó, szemétdíj, esetleg telekadó, avagy építményadó. De ehhez a hiteltartozáshoz a veresi lakosság számára még hozzáadandó a DMRV által szennyvíztisztító korszerűsítésre 20 évre felvett 800 millió Ft hitel, amit már a negyedik éve emelt csatornadíjban fizetünk, bár még – a tervek ellenére – a tényleges munkát meg sem kezdték. Márpedig normálisan azért vesz fel az ember kölcsönt, hogy előbb jusson valamihez hozzá, minthogy pénze lenne rá, ám ez esetünkben nem teljesül. Ugyanakkor Oroszlányban, ahol már működik egy olyan szennyvíztisztító, amit Veresegyház még mindig csak tervez, ott 293 Ft/m3 a lakossági fogyasztóknak a díj, míg nálunk 371 Ft.
A szennyvíztisztító korszerűsítése azért is fontos, mert a jelenlegi nem a terveknek megfelelően épült. A túlterhelése következtében létrejövő környezetterhelés miatt az önkormányzatnak fizetnie kell a büntetéseket, valamint a szomszédos Szada számára elmaradt csatornaépítés bírósági ítélettel megállapított 300 milliós tartozásának kiterhelése sem világos.
A szennyvíztisztítóból, annak túlterhelése miatt, a szennyvíz egy része beszivárgott a tórendszerünkbe, s ennek rehabilitációja a városvezetői döntések hibás sorozatának járulékos költsége, nem pedig – ahogy beállítani próbálják – sikertörténet.
Ezzel kapcsolatos legfrissebb információ, hogy a 2012. április 16-i testületi ülésen a „Szennyvíztisztító bővítés, korszerűsítés és csatornaépítés a veresegyházi agglomeráció területén” című projekt folyamatban lévő kiegészítő beruházásainak finanszírozása érdekében 60 millió Ft összegű kamatmentes áthidaló kölcsönt nyújt a Veresegyház és Környéke Szennyvízközmű Társulásnak.
Vizsgálták-e a szennyvíztisztító projekt pénzügyi ésszerűségét?
3. kérdéskör
Az önkormányzati feladatok ellátása és fejlesztése érdekében történt hitelfelvételt és az emiatti eladósodást valamennyire menti a városvezetést. De itt nem csak a város érdekében történtek a dolgok.
Van-e olyan önkormányzati feladat, van-e olyan kiadási rovat az önkormányzatok költségvetésében, amelynek a célja magánvállalkozások hitelhez jutásának segítése, avagy közvetlen hitelezése?
Veresegyház Önkormányzata az Építőcentrum-Thermál Kft-vel és az Építőcentrum-Invest Ingatlanforgalmazó Kft-vel (mindkettő tulajdonosa Gábor Csaba Ferenc) 2006-2007 években összesen 38 db ingatlan megvásárlásáról kötött adásvételi szerződést. Pásztor Béla Veresegyház polgármestere tulajdonbejegyzési hozzájáruló nyilatkozatot adott az Építőcentrum-Thermál Kft-nek, hogy vételár kiegyenlítés nélkül a tulajdonjog bejegyzésre kerüljön. Ezeknek az ingatlanoknak a fedezetével, továbbá azzal az önkormányzati garanciával, amivel Pásztor Béla polgármester – testületi felhatalmazás nélkül – kötelezettséget vállalt arra, hogy az Önkormányzat visszavásárolja az ingatlanokat a szerződéskori áron, hitelt kaptak a nevezett cégek az MKB banktól.
A vételár kiegyenlítés nélkül tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat, és a visszavásárlási kötelezettségvállalás szabályos volt-e?
A beígért beruházásoknak azonban csak egy töredéke kb. 30 lakás építkezése kezdődött meg 2010 júliusáig. Érthetetlen módon, Veresegyház Önkormányzata 40 millió Ft kölcsönt adott egy hónapra ahhoz, hogy ezeket az építkezéseket befejezze a Novusz-Immo Kft. (68/2010. (VII.08.) Kt. számú határozat), pedig a 38 telek után még mindig jelentős részben tartozott.
A Novusz-Immo Kft. ügyvezetője és tulajdonosa ugyanaz a Gábor Csaba, aki 2001-től 14 céget alapított, melyből 9 ellen már végrehajtási eljárás indult (közülük az Építőcentrum-Thermál Kft-nek 100 millió Ft-ot meghaladó adótartozása van).
Szabályos-e, hogy egy vállalkozónak hitelt nyújt az önkormányzat, amely amúgy is tartozik az önkormányzatnak, és tekinthető-e ez a város gazdálkodása biztonságának érdekében hozott döntésnek – annak fényében, hogy ezeknek a tudatában is volt a képviselőtestület?
Az Önkormányzat az MKB banktól 2010 decemberében bruttó 526.052.290 Ft-os vételáron volt kénytelen visszavásárolni a szóban forgó ingatlanokat, aminek egy 100 millió Ft-os részét ismét eladta Gábor Csaba Ferenc legfrissebben alapított Építőcentrum-Ingatlan Kft-jének a 2011.02.25-i testületi döntés alapján.
Az egy hónapra adott 40 milliós kölcsön sorsát illetően pedig a testület 2012. február 9-én meghosszabbította a fizetési határidőt ez év végéig.
Mennyi adóssága keletkezett eddig a városnak a Gábor Csaba Ferenc cégeink támogatása miatt?
Meddig lehet ezt még fokozni?
4. kérdéskör a gazdálkodási hatékonysággal kapcsolatban
Pénzügyi szempontból ésszerű-e a város költségvetéséből lakóházakat építtetni, nem volna olcsóbb vásárolni?
Az L&H Stone Kft. által Veresegyház Csonkás városrésze központjában épített lakásokból 4-et megvásárol az önkormányzat 280e Ft/m2-es áron, amire 2012. február 9-i testületi döntés alapján 5 millió forint előleget fizet.
A hivatalos kommunikáció szerint az L&H Stone Kft. Veresegyház jótevője, amellyel 2011 márciusában együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében a Csonkás és Ligetek városrészben elhelyezkedő önkormányzati ingatlanokból vásárolni kíván és társasházat építeni, valamint kötelezi magát a Kft, hogy a vállalkozásában jelentkező nyereség Kettőmillió forint feletti része 60%-át az Önkormányzatnak adományozza.
Miért ilyen jótékony ez a felsőzsolcai L&H Stone, és miért éppen Veresegyházzal?
Vizsgálható-e, hogy van-e összefüggés az alábbi két tény között?
- Az önkormányzat extra hiteleit legalább 3 éve a TRAVILL INVEST Pénzügyi Szolgáltató Zrt-től szerzi be évi átlagos egymilliárd Ft állománnyal és 20-22%-os kamattal.
- Az L&H Stone Kft-nek ugyanaz a Lenkey Endre az ügyvezetője, aki a TRAVILL INVEST Zrt felügyelőbizottságának a tagja.
2009-ben a legfeljebb 200 férőhelyes csonkási 8 foglalkoztatós óvoda 527 millió Ft-ból épült, melyből 10% az önrész. A 330 férőhelyes erdőkertesi „Ki akarok Nyílni” óvoda új épülete 324 millió Ft-ból létesül (ugyanúgy 10% önrésszel). Így Veresen egy óvodai férőhely 2,6 millióból, míg Erdőkertesen nem egész 1 millióból jön létre.
Veresegyház nem építhetett volna 200 helyett 330 férőhelyes óvodát 324 millió Ft-ból, mint ahogy Erdőkertes, és nem telt volna ki a 203 millió Ft-tal több pénzünkből a konyha, valamint az egyéb helyiségek?
2009. december 1-én döntött a testület a Meseligeti Bölcsőde bővítésről 80 millió Ft megpályázásával. 88 millió Ft-ból (a 10% önrésszel) 20-24 férőhelybővülés jött létre, azaz kb. 4 millió egy új bölcsődésre. Mindez csak két csoportszoba, egy vizesblokk, egy átadó, és közlekedő létesítésére volt elég kb. egymillió Ft/ m2 költséggel.
Nem lehetett volna 88 millióból kétszer ennyit kihozni?
A református iskola építésére maga az önkormányzat vállalkozott, amiért végül is az iskola épülete önkormányzati tulajdonban van, míg a telek nem. A 8 tantermes iskola építését az önkormányzat támogatta 500 millióval. Mennyire reális az 500 millió a 8 tanteremre? Egy tanterem kb. 30 négyzetméteres, így 8 osztály 240 négyzetméter körüli, ami a szükséges folyosókkal és kiegészítő termekkel nem haladhatja meg az 500 négyzetmétert.
Miért van az, hogy – ha helyes a bcslésünk, – egymillió Ft-ért épült egy négyzetméter?