Zsolt Péter elemez – Ki legyen Veresegyház polgármestere?

 

A kérdés lehet, hogy időszerű. Ha a bíróság úgy dönt, hogy Pásztor Béla Somodyval kötött szerződése során elkövette a hűtlen kezelést, itt vannak a választások. Nem könnyű azonban párbeszédet folytatni ez ügyben Veresegyház népével. Vannak ugyanis akik nagyon elkötelezettek, és voksukat annak adják, akire Pásztor Béla majd rámutat. Vannak pedig azok, akik ezzel szemben igen megosztottak.

A korábbi választáson az lett volna a racionális – egy marslakó alighanem ezt javasolta volna -, hogy a Pásztor Bélát ellenzők olyan valaki mögé álljanak, aki a nyilvánosságban le tudta őt győzni. Ez jelen esetben szerény személyem lett volna, és próbáltam is kérdezgetni már a választások előtt jóval akad-e aspiráns, de nem akadt. Aztán akadt kettő is (Horváth Ernő Fidesz, Tatár Sándor LMP). Ilyen körülmények között nem volt esély, ezért nem is csipkedtem magam, illetve csak annyiban, hogyha már a Fideszben fel sem merült, hogy nem saját jelölttel kell indulni (aki mellesleg a polgármester alkalmazottja, és így aztán nem is tudja őt kritizálni), akkor a háttérből igyekszem segédkezni. Ezért szerveztem meg a polgármesterrel való vitámat, amelyre cserbenhagyásos módon se a Fidesz, se az LMP nem jött el, még csak drukkerként sem. (Maguknak drukkoltak volna, ők voltak az indulók, nem én.)

Tekintve az abszurd helyzetet, igyekeztem lebeszélni Tatár Sándort az indulásról, hiszen a Fidesz volt az esélyesebb, és ő csak Horváth Ernőtől tudott elvenni szavazatokat. Nem sikerült. Tehát immár a második irracionális viselkedéssel találkoztam. Az első az volt, hogy nem engem kerestek meg a pártok, a második az, hogy saját magukat akarták kiütni. A helyi Jobbik rendelkezett azzal az intelligenciával, amivel sajnos a Fidesz és az LMP nem, és nem indított polgármester jelöltet, a veresegyházi MSZP pedig hol azt hitte, hogyha polgármesterjelöltet indítanak egyedül legyőzik Pásztor Bélát, hol meg elfogadták, hogy ezt épp azért nem szabad, hogy ne győzzön, a végén meg azért nem indítottak, mert besorolták magukat Pásztor Béla mögé. (Ezt inkább ne is kommentáljuk.)

Most változik a helyzet. Az én személyem számos okból fel sem merül, és még ha felmerülne se érdekelne, elsősorban azért nem, mert az eladósodottság mértéke, valamint a jövendőbeli testület összetétele esztergomi állapotokat vetít előre, amelyben Tétényi Évával ellentétben én nem szeretnék őrlődni. (Lehet, ha tudta volna mi vár rá, ő se vállalta volna.) Marad jelölt nélkülem is elég. Például Tatár Sándor és Horváth Ernő, nem beszélve a légüres térben még nem is ismerhető új aspiránsokról. Tatár Sándor azért, mert ha valami kis értelme volt a 2010-es szereplésének, akkor az nem más, mint hogy most is rajthoz áll. (Bár nem tudom volt-e legalább ennyi racionalitás az akkori fellépésben.) Horváth Ernő meg azért, mert most már egzisztenciálisan független Pásztor Bélától, no meg bele is jöhetett a veresegyházi vezetésbe, el is tudja képzelni magát ebben a pozícióban. A Jobbik Szalontai Boldizsárja azért, mert jelen pillanatban ő az egyedüli, aki komolyan dolgozik a testületben Pásztor Béla kritikusaként. Az MSZP vezetője meg azért, mert ő kiszámíthatatlan. De ha még Pásztor Béla utódjával szemben csak kétszereplős is volna a térfél, akkor is megoszlanának a szavazatok.

Nem tudom érzik-e, de baj van, legalábbis a Pásztor Béla rezsimjét leváltani szeretnők oldaláról nézve, mert megint ketten vannak. Két egyébként vezetésre alkalmas, elkötelezett, és képzett ember. (Hozzám képest mindenképp.) Erkölcsi szempontból is megfelelők. Túlzásba a dícséretüket nem akarom vinni, mert az, hogy 2010-ben mindketten rajthoz álltak, és nem sikerült szót érteniük egymással, valamit mégiscsak mutat abból, hogy lehetnének jobbak is, és ez a fajta hozzáállás most is épp elegendő ahhoz, hogy ne is érdemelje meg egyik se a győzelmet.

Véleményem szerint most Tatár Sándort kellene támogatni, és Horváth Ernőt felkérni a visszavonulásra. Mégpedig azért, mert Horváth Ernő már tett egy kísérletet. Meglehetősen nehezen tudná elhitetni, hogy most más lesz, hogy most például a helyi fideszvezetők hallgatnak rá, hogy pl. nem ő fogja azt csinálni amit Tolnai Ildikó mond, hanem fordítva stb. Még akkor is kétséges, hogy a Pásztorérától egyszer és mindenkorra megszabadulni akaróknak a Fideszt érdemes támogatni, ha más jelölttel állnak elő. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy a Fidesznek a 20 ezer főnél kisebb településeken csak akkor van esélye, ha a jelöltje önmagában is nyerő. Magyarul a Fidesz hátráltatása ellenére is esélyes. Ilyen lehetne például Marik György doktor, de polgármesterként nem valószínű hogy indulna, hiszen helyi orvosi praxisa ennél többet ér, és bolond lenne azt feladni. Ha viszont Tatár Sándor a támogatandó, és ezúttal nem őt kell megkérni, hogy lépjen vissza, hanem mindenki mást, és mindenki más támogatását és erejét becsatornázni mögé, akkor már csak egy kérdés marad hátra: vajon a választók tudják-e mik a tétek?

A régi hálózat fenntartása mit jelent, lecserélése miért kívánatos, vagy épp miért nem kívánatos? – A pontos választ azaz hogy a választók tudják-e mik is lehetnek majd választásuk következményei nem tudom, noha valószínű sokkal alaposabban foglalkozom itt barátaimmal a lehetséges következményekkel, mint az átlag veresi polgár. Azt azonban már látom – mert erre hívta fel a figyelmem egy helyi vállalkozó is, aki az asztalunkhoz jött, és a napokban azt mondta: „most már értem miért akartatok 2010-ben helyi politikai változást, akkor még nem értettem, mert még csak 3 éve laktam itt” -, szóval azt világosan látom, hogy változást aki még csak 2-4 éve lakik a településen nem akar. Udvariasságból. De aki 4-6 éve sem feltétlenül. Tájékozatlanságból. Márpedig ha a betelepülés szociológiai arányait nézzük aszerint, hogy ki mióta van itt, ha azt nézzük, hogy más betelepültek Pásztor Béla hálózatában vannak már, hogy az őslakosok gyenge identitású része szintén Pásztort támogatja (és láttuk a legutóbbi választásokkor milyen kevesen vannak az identitásukat a szocializmus előtti időkből levezetni tudók, és/vagy milyen kevesen azok, akik a helyi irányítás és felelőtlen költekezés ellen ágálnak), akkor a zászló megint Pásztor Béla utódainak áll. Hacsak össze nem tudnak a másik oldalon fogni. Egy marslakó újfent nem érti majd, hogy mi akadálya az ésszerű gondokodásnak, és egy Tatár Sándor nevű jelölt mögé történő felsorakozásnak.