Nem találtunk 30 embert
A tavak bevizsgálására nem találtunk 30 embert, akinek ez megért volna ezer forintot. Egyetlen forint átutalás sem érkezett. Így az ÉVE a vizsgálatot a meghírdetése alapján következő évre halasztja, a pénzgyűjtést a mai nap lezárja.
Ennyi a hír, amit sokféleképp lehet kommentálni. Engedjék meg, hogy ne kárörvendő módon tegyük. „Mindig is tudni lehetett – legalábbis a választások óta – hogy Veresegyházon nincs 30 igaz ember” vagy ehhez hasonló stílusban. De nem is kívánunk osztozni ellenségeink örömében, akik örvendezésbe kezdhetnének az Egyesület akciójának kudarcán. Miért is örülnénk-e kudarcnak?
Ezek helyet az érzelmileg telített minősítések helyett, inkább tűnődni érdemes azon, mit és hogy kell, kellene tenni, s miért nem működik az a felszólítás, hogy „itt a számlaszám, ha izgat a kérdés fizess be amennyit akarsz.” (Hogy miként is kell bármire pénzt összeszedni, és az embereket mozgósítani, arra itt részletesen nem térnénk ki, de szakirodalomként ajánlhatjuk pl. Pratkanis-Aronson Rábeszélőgép c. könyvét, vagy Cialdini gondolatait a krisnások sikeres pénzgyűjtő technikájáról.)
Nos, a legfőbb ok nem az, hogy Veresegyházon sekit sem érdekel a tavak állapota. Épp elenkezőleg, valószínű mindenki azt gondolja, hogy „ez olyan fontos, hogy bizonyára lesz valaki más, aki áldoz erre helyettem”. Macerás dolog a pénz átutalásos eljuttatása. Vagy: lehet bízni abban, hogy az önkormányzat meg a hatóságok amúgy is szólnának, ha baj volna a víz minőségével. stb.
Ez a történet tehát azzal a tanulsággal szolgál mindannyiunk számára, akik itt élnek, hogy nem igaz, hogy megtörténnek a megfelelő vizsgálatok, s nem igaz, hogy az arctalansággal vagy visszahúzódással, a felelősség áthárításával megoldódnak a dolgok. Nem oldódnak meg, maradunk tudatlanok, nem tudjuk meg mi a fenti és a lenti tó vízminősége közt a különbség. Nem tudjuk, hogy a nagy esőzések bemostak-e szennyeződést a fenti tóba (az oda rakott iszap szikkasztás miatt, mellyel a polgármester önkényesen felülírta a szakértői pályázat során kidlgozott eljárást), ez meg is történhetett.
Nem hisszük, hogy a víz minőségének kérdésében Pásztor Béla hiteles, ezért fel sem merül, hogy e témában az önkormányzattól kérjünk információt, hiszen a polgármester érdekelt abban, hogy eltitkolja, ha a fenti tó minőségét az általa javasolt technológiai eljárás rontotta.
Egy lakossági fórumon a következőt jelentette ki arra az aggályra, hogy esetleg hiába a rengeteg eu-s pénz, a kotrás ésatöbbi, ha a szikkasztást felül végzi, visszamossa a tóba a szennyeződést: „Na és – mondta a városvezető -, legfeljebb ugyan olyan lesza víz, mint volt.”