Ítélet egy veresegyházi környezetszennyezésről- felmentés

 

Ez egy abszurd történet, abszurd végeredménnyel. Mindenekelőtt senki ne gondolja azt, hogy a felmentés azért történt, mert a polgármester nem követett el hibát és nem rombolta súlyosan a környezetet. Sem a bíróság sem senki más sem állítja, hogy ezek a cselekmények nem történtek meg. A felmentés azért született, mert elévült. Túl későn indította el az eljárásait a Környezetvédelmi Hatóság.

Röviden felelevenítjük a történetet: Pásztor Béla polgármester szerette volna a BD nevű gyárat Veresegyházon egy olyan helyen letelepíteni, amely hely nem volt előkészítve. A gyár menedzsmentjével úgy hitette el, hogy az előkészítás jól halad, hogy saját maga kezdett tereprendezésbe, mindenféle hatósági engedély vagy területátminősítés nélkül. Ezek közé tartozott a kérdéses területről nem pusztán a termőföld elhordása, hanem a budapesti metróépítésből származó sitt lerakása is. Hiszen egy iparterületen mit számít az, hogy milyen a talaj? Az önkényes eljárások sorozata megbukott a gyár elmenetelével, és hátramaradt a tönkretett környezet, mely évek múltával is kopár, még a parlagfű sem igen tud megtelepedni benne. A polgármester számára a területrombolás balul sült el, s ami veszélybe sodorta, az nem utolsó sorban az az önhittsége, melynek során maga sem tagadta, hogy e városban bármi az engedélye nélkül történhetne, vagyis egy óvatlan pillanatban jegyzőkönyvbe mondta, hogy ő maga rendelte el a tereprendezést.

Az ÉVÉ-ben a következő kérdések merültek fel:

1. Ha egy kft-nek megengedte, hogy a sittet ne szeméttelepre vigyék (mint ahogy a kft-nek a metroberuházó fizetett), akkor a kft milyen előnyökre tett szert az illegális hulladékelhelyezés következtében? Mit kapott ezért a Kft? Mit a polgármester? Volt-e pénzmozgás? Ha nem volt milyen más jellegű ígéretek hangzottak el a polgármester és a Kft vezetője között?

2. Mit kezdjünk azzal a helyzettel, hogy a hulladékot nem is egy elszabadult magánember rak a település szélére, hanem maga a település vezetője? Tartozik-e ezért saját anyagi felelősséggel, különösen abban az esetben, ha magánemberként viselkedik, s nincs mögötte képviselő testületi és/vagy jegyzői legitimitás.

3. Mi a szerepe ebben az önkormányzatnak, a képviselőknek, a jegyzőnek? Mivel utóbb mindannyian azt állították, hogy a polgármester tudtuk és beleegyezésük nélkül vitte végbe a környezetkárosítást, miután a helyzet tudomásukra jutott, etikus volt-e, hogy széttárták a kezüket, és érdemben ne tegyenek semmit? (Feljelentés, kivizsgálás, fegyelmi eljárás, sajtó tájékoztatása, vagy bármi más.) Néhány ejnye-bejnye polgármester úron kívül uganis más nem hangzott el.

A fenti kérdésekre vártuk a válaszokat, 4 évig vártuk, s a bírósági ítélet indoklásából megtudtuk amit amúgy is tudtunk, valamint azt is, hogy sem az önkormányzatnak, sem pedig a polgármesternek fizetni ezért nem kell. Nem tudtuk meg viszont azt, hogy a terület rekultivációjával mi lesz. Íme egy részlet a bírósági ítélet szövegéből:

„A környezetvédelmi felügyelőség a jogellenes tevékenységről 2007 áprlis 4. napján szerzett tudomást olyan módon, hogy a helyszíni szemlén a … Kft-t tetten érte, amikor /…/ feltöltési tevékenységet folytatott. A környezetvédemi felügyelőség hivatalból az eljárást a …Kft ellen indította meg. A bizonyítási eljárás során azonban tudomást szerzett arról, hogy a jogszabálysértést nem csak a …Kft követte el, hanem az ingatlanok tulajdonsa, /az Önkormányzat/ is.”

 A tények tehát ezek voltak az első pillanattól fogva, és ma sem állít erről senki mást. Tettenérés történt, majd kiderül, hogy az egész hátterében nem más, mint Pásztor Béla áll, ennek ellenére a környezetvédelmi hatóság hivatali lépései oly lassúak, hogy a bíróság szerint: „a birság kiszabására  a környezetvédelmi hatóságnak a cselekményről való tuomásszerzésről számított egy éven túl nincs lehetősége”, s ezért az önkörmányzat megnyeri a pert, amit a környezetvédelmi hatóság ellen indított.

Tegyük még hozzá, hogy az ügyben a környezetvédelmi hatóság időtúllépése azért is következett be, mert külöböző átveréseket alkalmaztak a hulladék lerakók (tudjuk kik ők, Pásztor Béla, és a baráti Kft.) A trükkök között olyanok szerepeltek, mint a hulladék elszállításának folyamatáról küldött beszámoló, saját szakértői vélemény elküldése, a rekultiváció beigérése stb. Szóval csupa olyan, amire a környezetvédelmi hatóság jóhiszeműen azt mondhatta, „akkor minden Ok, kiírok egy újabb hatáűridőt, és akkorra már biztosan minden a helyére kerül”. (Ld. pl. itt.) Majd amikor kijött helyszíni szemlére, rájött, hogy voltaképp gátlástalanul átverik. Ekkor bedühödve többszörös büntetést akart kiszabni a korábbiakhoz képest, mad rájött, hogy túllépte a jogszabályi kereteket, és új eljárásba fog, stb. stb., s a végén kifut az időből.

A tanulság ebből nem az, amit gondolnak, hogy szemeteljenek nyugodtan, majd váljanak szélhámosokká, majd forduljanak bírósághoz. Ez azért mindenkinek nem sikerülhet, ehhez Pásztor Béla pozícióban kell lenni. De ha bárki önök közül polgármesteri pozícióba is kerül se tegye ezt. Ezzel ugyanis nem szolgálja a közösséget.