Függőleges tengelyű szélerőmű – Felcsút

K i t a l á l j u k ?elniveresen

A Csonkás feletti terület értékesítése Kitaláljuk rovatunk egyik fontos témájává vált, részben azért, mert „ha nem akartok ide BD-t, akkor mondjátok meg mi legyen” kedves képviselői morgolódást komolyan vettük. Mára már tetemes mennyiségű ötlet felhalmozódott, mi lakók ugyanis még egy szoborbarkot télies békákkal is szívesen látunk (van ilyen. ld a képet), elviseljük szükség esetén a nyári szabadtéri színpadot, csak ipar ne legyen.

Felcsút nem büszkélkedhet még a tudományról, és a technikáról, avagy a filozófiáról gondolkodó békaszoborral, s lakosai száma is mindössze 2 ezer fő alatti. Országos hírét Orbán Viktornak köszönheti, aztán a labdarugó iskolájának, és mostantól idekerül a sorba a szélerőmű is.Mi emiatt kezeljük pozitív példaként a települést.

 

Veresegyházon a Budapesti út másik oldalán lévő területfejlesztés valami csodás véletlen folytán a fürdőtelepítés felé mozdult el, ezért mi is egyre inkább a turizmusfejlesztésében láttu a város úttól inenső oldalán is a fejlesztési lehetőségeket. Érvünk az, hogy a Medvéktől a Csonkásfürdőig a város széle egységesen vonzhatná az itt szabadidejét eltöltőt. (Tiltakozó szórólapot készítettünk amiatt, mert ezt a fejlesztési irányt az Önkormányzat tönkre akarta, és jelenleg is tönkre akarja tenni ld. itt.) Mi több napra itt tartanánk a turistát, s ez érdeke a helyi vállalkozóknak is. Úgy véljük, ha egy problémát nem lehet két lépéssel megoldani, mert szakadék előtt állunk, akkor nem szabad megijedni az ugrástól. A területfejlesztési koncepciónk itt tehát egy komoly ugrást javasol a városnak, sőt a város pénzügyi egyensúlyának egyenesbe hozásához is csak az ugrást tudjuk javasolni az átgondolatlan lépegetések helyett.

Sajnos a helyi vezetés a füle botját sem mozdítja az ötleteinkre, s ezen csak úgy tudnánk változtatni, hogy magát a helyi vezetést változtatjuk meg. Úgy tűnik, ez könnyebb, mint szót érteni Pásztor Bélával. De azért az előbbit, a békés szótértést sem adjuk fel, s kompromisszumos javaslatokkal is előállunk. Egy ilyen kompromisszumos irányvonal, amikor valamilyen ipari csoda egyszerre hoz direkten mérhető gazdasági hasznot, és rakható olyan környezetbe, ami turizmuscsalogató is.

Már korábban is gondolkodott egyesületünk a Csonkás fölötti terület olyan hasznosításáról, mely energiával látná el a várost. Azonban a hagyományos szélkerekekről lemondtunk, mert ezekkel bár tele Ausztria, és láthatóan működőképes, Veresegyházon megfelelő helyszínt nem találtunk neki. Ennek oka az is, hogy a szélkerék motorjának jelentős hangja is van. Továbá tisztában vagyunk a hazai engedélyeztetési eljárások bonyolultságával is, melyek csak a nagy lobbicsoportok érdekeit szolgálják.

Ám a világ változik, s néha jó irányba. Egyrészről van egy politikai országos ígéret arra, hogy a következő kormány a közép és hazai vállalkozásoknak igyekszik megteremteni a kedvező jogi környezetet, másrészt pedig a függőleges tengelyű szélkerék hátha nem csap akkora zajt (úgy tudjuk nem). Az biztos, hogy nem zavarja a természetben a madarakat. A találmány a maga természetességével annyira egyszerű, és lenyűgöző, hogy nem is érti az ember miért próbálkozott a világ eddig háromlapátú monstrumokkal. (Illetve érthető, hiszen a gondolkodásunk olyan volt, hogy ha szélenergiára gondoltunk mindig a szélmalmok, ha vízre mindig a turbinák jutottak az eszünkbe, pedig a hatékonyság fordított, a vízben a csavar a jó, a szélnél a turbina.) Viszont egy hazai feltaláló megoldotta ezt a problémát, jobb a hatásfokal üzemel a találmány, nagy szélerősség esetén nem kell leállítani, nem kell a szél felé fordítani a lapátokat, és nem kell akkora alapozás sem, hogy ne boruljon fel.

 

 

Az, hogy Felcsúton hozták létre a kísérleti szélerőművet lehet akár véletlen is, mert a feltaláló itt él. A Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia kevésbé politikától független, s az sem biztos, hogy a felcsúti polgármester hamarosan nem a szélerőműre lesz büszkébb. De kívánjuk, hogy legyen mindkettő sikeres, és most térjünk vissza Veresegyházra.

Felejtsük el a krematóriumot, az adótornyot, a téglaégetőt, és a veszélyes vegyi anyagokat gyártó multinacionális cégeket, melyeket eddig a polgármester a fejünkre akart tenni, s mindeddig csak a lakossági ellenállás segített. Keressük azokat a megoldásokat, amelyek jók a lakosoknak (helyi áram előállítása), amely gazdaságilag jó a városnak (az áramszolgáltató rendszer számára el is adható az itt termelt áram, de valószínű, hogy mint nyugaton is kettős áramrendszereket fognak üzemeltetni, egy hagyományost, és egy helyiekre alapozottat), s végezetül jó a természetnek (ezek a művek a legutóbbi téglagyárral szemben nem bocsátanak ki káros anyagot a légkörbe).

Mi már beszéltünk olyan kiállítóterületről, amely ipari vásárként ezeket a technológiákat mutatja be, s melynek Veresegyház ad állandó otthont. Ehhez indulásként a termálvízhasznosító projektjét lehet felmutatni a városnak, mely már Pásztor Béla teljesítményeként számolható el. Nem irigyeljük el a városvezetőtől azt, amire büszke lehet, csak a nézőpontját kellene megváltoztatni. Nála a termálvízprojekt csak annyiban megvalósítható, amennyiben az itteni vállalatok ennek megrendelői. Nem képes a gondolkodását átállítani arra, hogy ne az ipar felől közelítsen. Más nézőpontból rögtön megoldhatóvá válnak a számára megoldhatatlannak tűnő problémák. Ezt nevezné az ÉVE a szakadék átugrásának.

A fügőleges tengelyű szélkerés egy olyan mintagazdasági környezetben, melyben állatkert is van, a turistalétesítmények energiaellátása is van, ligetes sétálásra lehetőséget adó park is van, vagy netán a zöld termékek ideiglenes és később állandó kiállítási helye is, már egy ilyen komplex program.

Mivel az ÉVE számára a várost a fenti irányba, vagy a fentiek variációi felé kell kitalálni, talán nem lepődnek meg azon sem, hogy minden visszahúzó látszólagos fejlesztéssel szemben állunk, és a jövő érdekében az iparvárosi konkrét lépéseket a továbbiakban is igyekszünk megakadályozni. A környezetkárosító vagy csak környezetet alaposan kihasználó technológiák helyett a helyi közösség számára munkát adó, a helyi közösség függetlenségét elősegtő, a turizmusfejlesztést támogató megoldásokat keresünk. Történetesen egy ilyen koncepció része lehet a függőleges tengelyű szélerőmű is. Csak érdekesség kedvéért említjük, hogy nem Bicskét nevezzük meg Veresegyház számára példának, ahol az új erőműveket gyártani fogják, s remélhetőleg az egész glóbusz átáll majd erre, és tömeges mennyiséget fognak eladni Bicskét gazdaggá és híressé téva, hanem Felcsútot, ahol a szélkereket kifejlesztették, és bemutatták.

Olvasnivaló:

Györgyi Viktor találmányát számos honlap ismerteti, és csodájára jár. Elég a Google keresőjébe a nevét és a szélerűmű szót beírni. Az egyik találatot, ahol videot is láthatunk ld. itt.

S itt egy kis nemzeti öntudatnövelő reklám a magyar feltalálók egy részéről. Ők is kitalálták.