A július 7-ei önkormányzati ülésről
A testületi ülés 6 órára volt meghirdetve. A néhány perccel később érkező Zsolt Péter egyesületi elnököt, aki érdeklődőként akarta meghallgatni a tárgyalást, eltessékelték, hivatkozva arra, hogy az önkormányzat üzleti érdeke miatt zárt a városközpont fejlesztéséről szóló első napirendi pont.
Ebből a sietségből arra lehet következtetni, hogy a polgármester a költségvetés pénzügyi állapotáról való beszámolót még mindig elsumákolta, pedig ezt a beszámolót háromhavonta meg kellene tennie, mert ez volt a költségvetés elfogadásának alkufeltétele, amit sosem teljesített, sőt a határozatból is kihagytak. Hasonlóan elmulaszthatta a polgármester Nemecz Lajos főállású alpolgármestere feladat és hatáskörét meghatározni, amit szintén megígért. Így most van egy hatáskör nélküli alpolgármesterünk évi 6 millióért.
Egyrészről a városközpont fejlesztéséről szóló első napirendi ponttal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azt a többszöri módosítások és a körülmények változása miatt az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény értelmében egyeztetni kell az érdekvédelmi szervezetekkel és az érintett lakossággal, továbbá az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény arra kötelezi az önkormányzatot, hogy az előterjesztések a mellékleteivel együtt az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kerüljenek. Ehhez képest a meghívó szerint „az anyag terjedelme miatt” külön e-mailen kell kérni az előterjesztéshez kapcsolódó tartalmi részeket. Véleményünk szerint ez azért nem felel meg teljesen a jogszabályok szellemének.
Másrészről a városközpont fejlesztéséről szóló első napirendi pont zárt tárgyalásával kapcsolatban ismét hangsúlyoznunk kell az adatvédelmi biztos állásfoglalását (ügyszám: 1926/H/2004.), mely szerint zárt ülés tartásának elrendelése az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, csak akkor lehet megalapozott, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot sérti, ha a képviselő-testület az említett feltétel hiányában zárt ülést rendel el.
A vagyonnal történő gazdálkodás, a pályázatok elbírálása során az Ötv-n kívül figyelembe kell venni egyéb törvényeket is.
Az Avtv. 19. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban kimondja, hogy az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (3) bekezdése szerint pedig nem minősül üzleti titoknak az önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az önkormányzati vagyon hasznosításával … kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.
Az adatvédelmi biztos szerint az önkormányzati szervek a vagyonukkal, a közpénzekkel való gazdálkodás kapcsán gyakran kerülnek üzleti titkok birtokába. Ilyenkor a közérdekű adatok nyilvánossága elsőbbséget élvez, mégpedig olyan mértékig, hogy a közpénzek felhasználása és gazdálkodás a nyilvánosság révén átlátható legyen. Az információszabadság alkotmányos jogával szemben a magáncégek üzleti adatainak titokban maradása nem tekinthető méltányolható érdeknek. Minden olyan magán cég, amely az önkormányzattól támogatást, kedvezményt igényel, arra pályázatot nyújt be, vagy amely az önkormányzattal a közpénzeket érintő üzleti kapcsolatba kerül vagy ilyen vagyonnal gazdálkodik, köteles eltűrni az Üzleti titokhoz fűződő jogának korlátozását. Ezt az álláspontot erősíti meg a 2003. évi XXIV. (úgynevezett: üvegzseb) törvény is.
Az adatvédelmi biztos álláspontja az, hogy helytelen az a gyakorlat, hogy az önkormányzat képviselőtestülete zárt ülést rendel el amikor a vagyonát érintő döntést kíván hozni. A jogalkotó szándéka pontosan ennek az ellenkezője: minél nagyobb nyilvánosság biztosítása az ilyen ügyekben. Az információszabadság szelleméből, betűjéből következik, hogy az átlátható pénzügyi viszonyok a demokratikus hatalomgyakorlás, állampolgári kontroll nélkülözhetetlen feltételei a helyi közügyek gyakorlásának. Zárt ülést elrendelni csak igen szűk körben lehetséges. Jogszerű gazdasági érdekre a legritkább esetben lehet hivatkozni pontosan azért, mert az Alkotmány 61. §-ban garantált alkotmányos alapjoggal szemben háttérbe szorulnak a magáncégek magánérdekei.
Nem tudjuk elképzelni, hogy milyen alapos indokkal rendeltek el zárt ülést a városközpont fejlesztésével kapcsolatban, amire a város 800 millió Ft EU-s támogatást kap, és amihez kb. 260 millió Ft önrésszel száll be. Ha azonban lenne is megfelelő méltányolható indoka, akkor is, a témával kapcsolatban számos közérdekű információ hangozhatott el. Ha a városvezetés törekedne a demokratikus működésre, akkor külön bontotta volna a tárgyalást két napirendi pontra: amelyek a nyilvánosságra tartoznak, és amelyeknek a nyilvánosságra hozatala üzleti érdeket sért, és csak ez utóbbi esetben tárgyalták volna zárt ajtók mögött.