20 éves terv VII. rész
Veresegyház költségvetésének működtetési eredménye mindig is nagyon szerény volt. A költségvetés bevételeit – benne az ingatlaneladásból származót – mindig túltervezték, amely sosem teljesült, és kiadásait – benne a fejlesztéseket – alultervezték, ám mindig többet költöttek és a hiányzó pénzt hitelekből fedezték.
Ezeket az általános megállapításokat erősíti meg a 2008 nyarán zárult Állami Számvevőszék jelentése is, mely szerint:
-
2005-től a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra;
-
valamennyi évben a tervezett hitelbevételi előirányzatnál lényegesen több hitelt vett fel az önkormányzat.
Veresegyház pénzügyi helyzetét a felhalmozódott hitelek jelentősen rontják. Ezért ezt a lényeges folyamatot mutatjuk be a következő grafikonon, azaz a hitelállományának alakulását.
A hitelállomány évről-évre átlagosan 32,4%-kal nőtt (1990-től az évi hitelállománnyal súlyozott átlagot számítva, ami alapján lett meghatározva a feltüntetett trendvonal). Figyelembe véve, hogy a lakosság száma 1990-ben alig több mint 6 ezer volt, míg ez 2008-ra 15 ezerre nőtt, ami azt jelenti, – a köztes évek népességi adatait is feldolgozva, – hogy évente 5,4%-kal emelkedett (1990-től az évi lakosság számmal súlyozott átlagot számítva). Az egy főre jutó hitelállomány is hasonlóan meredek (31,3%-os) növekedést mutat, amint az a következő grafikonon látható.
2008 évre becslés
Látható, hogy a hitelállomány alakulása 2002-ben megállíthatatlanul megugrott. Legplauzibilisebb magyarázata ennek az, hogy az új iskola 2003-ban készült el, amelynek költsége messze meghaladta az eredetileg tervezett kiadást. Az ezt megelőző 2 éves építkezés ideje alatt kezdtek a hitelek egyre inkább kezelhetetlen mértékűvé válni. Ezt követően pedig az Innovációs Központ építkezése történt, majd bölcsődéé, óvodáé.
Az, hogy 2007-ben a hitelállomány nem nőtt, az a BD fecskendőgyár letelepítési kísérletével függhet össze, mert egyrészről 460 millió nettó bevételt vártak ettől (a nyilvánosan hangoztatott 800 millió helyett, hiszen a 200 millióért visszavásárolt telekrész és a bevállalt munkák értéke ezt csökkentette volna), másrészről pedig a kapcsolatos gondok miatt lehetett, nem volt idő és energia hitelt felvenni és túlköltekezni (bár 800 milliót meghaladó kifizetetlen számla keletkezett). A polgármester meg is betegedett. Ekkor derült fény a vállalkozói kölcsönök létére is.
A vállalkozói – vagy másként magánkölcsönök – státusza erősen vitatható. Itt nem pénzintézeti kölcsönökről van szó, amelyért törvényesen kérhetnének kamatot, és nyilván pályázaton kívül történik a szerződéskötés is. Egyértelműen a város likviditási gondjai miatt lehet erre csak szükség. Feltételezhető, hogy különböző kapcsolatok miatt kerülhet sor a segítő kölcsönadásra, amelyben a kölcsönadóktól láncszerűen pénzt kérő polgármester minden egyes résztvevő számára visszafizeti a pénzt, majd erre a bizalomra alapozva újra megismétli. Ennek bemutatására nézzük a következő táblázatot:
Vállalkozói kölcsönök (ezer Ft-ban)
|
Folyósító |
Nyitó |
Felvétel |
Visszafizetés |
Állomány |
Felvétel |
Visszafizetés |
Állomány |
|
2008.01.01 |
2008.06.30-ig |
2008.06.30-ig |
2008.06.30. |
2008.06.30-09.30 |
2008.06.30-09.30 |
2008.09.30. |
|
|
Összes magánkölcsön |
835 479 |
454 212 |
1 066 259 |
223 432 |
745 000 |
443 432 |
525 000 |
|
Ebből néhány: |
|
|
|
|
|
|
|
|
Euro Development |
15 120 |
25 000 |
|
40 120 |
|
15 120 |
25 000 |
|
Kvaka Ferenc |
|
|
|
|
30 000 |
30 000 |
0 |
|
Kucsa-Ker |
|
5 000 |
5 000 |
|
5 000 |
5 000 |
0 |
|
Tengerpart |
216 358 |
73 312 |
256 358 |
33 312 |
20 000 |
53 312 |
0 |
|
Travill Invest |
400 000 |
250 000 |
500 000 |
150 000 |
690 000 |
340 000 |
500 000 |
Az itt bemutatott időszakban ugyan az állomány csökkent, de ez a kötvénykibocsátás miatti forrás megjelenésével függ össze, ami miatt végül is teljesen meg kellett volna szűnnie az ilyen kölcsönöknek. Láthatóan erre történt is kísérlet az első fél évben, de végül a sajátos veresi működési mechanizmus elsodorta a likviditás helyreállításának kínálkozó lehetőségét, és a régi szokások kerekedtek felül.
Világos, hogy ez is egy piramis-játék: a kölcsönkért pénzt kölcsönökből fizeti vissza a város, csak közben kamatos kamat is jelentkezik. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt vég nélkül ismételni nem lehet.
A helyzetet igen zavarossá teszi egy külső elemző számára az, – a képviselők beszámolóiból vett információ, – hogy pl. Bíró Dániel vállalkozó egyrészről vevő, aki egy megvásárolt telek vételárát nem fizette be teljesen, másrészről EURO DEVELOPMENT-ként kamatmentes kölcsönt ad az önkormányzatnak.
Nem biztos, hogy örülnek a táblázatban feltüntetett érintettek, de hát ezek nyilvános adatok.
A veresi városvezetés által történő tervezésére jó példa a régi iskola emeletráépítése, amiről tudták, hogy kell, de mégsem tervezték be a 2008-as költségvetésbe. Így nem csak nem készült el időben, hanem összességében drágább is lesz a magas tervezetlen kamatkiadások miatt.
Az október 28-án megszavazott – akkor hirtelen felmerülő újabb úgynevezett – állami támogatást megelőlegező és önerő céljára történő 921 millió hitelfelvétellel kapcsolatban nyilvánvaló, hogy megtévesztették a döntéshozó képviselőket, ugyanis a pályázati útmutatóból kiderül (lásd az alábbi idézetet), hogy a kölcsönt nem a pályázatok likviditási problémája miatt kell felvenni, mert arra előleget adnak, és csak az utolsó 20%-ot kell időlegesen, rossz esetben 90 napig állni.
„Az előleg és a köztes kifizetés (kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülő tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A kedvezményezettek a támogatási összeg utolsó 20%-át a projekt zárójelentés elfogadását követően kapják meg.”
Ha valóban a pályázati pénzek megelőlegezésére szolgálna a 921 millió Ft hitel felvétele, akkor elég lett volna a 171 millió önrészre az elején, és a 750 millió pályázati rész 20%-ára (150 millióra) hitelt kérni, amikor már a csonkási óvoda és a pályázatban meghatározott 11 út építésének munkái a legvégső fázisban volnának. Az eddig tapasztalt költségvetési fegyelemből erősen gyanítható, hogy ez a 921 millió úgy folyna be a költségvetésbe, hogy abból az önkormányzat a likviditását biztosítva más célokra is költene. Így pedig emiatt a folyó kiadások akár 150 millióval is növekedhetnek.
A hitelekkel foglalkozó fejezetünket az elkövetkező 20 évre fennálló – jelenleg becsülhető – ütemezett törlesztési kötelezettségekkel zárjuk a már megkötött hitelszerződések, a kötvény és a folyamatban levő pályázatok alapján, mégpedig ez utóbbi miatt két változatban.
A számításnál figyelembe vettük, hogy a vállalkozói és likvid hiteleket 2 év alatt fizeti vissza a város 10% kamattal. Ezen kívül figyelembe vettük az említett csonkási óvoda és a pályázatban meghatározott 11 út állami támogatást megelőlegező és önerő céljára történő 921 millió visszafizetését az előterjesztésben foglalt feltételekkel, (2009. január 1-én induló futamidővel). Továbbá – az eddigi folyamatokat extrapolálva – ugyanilyen feltételekkel feltételeztünk 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben évente
A változatban: 1 260 millió
B változatban: 260 millió (csak önerőre történő)
hitel felvételét a folyamatban levő tó-rehabilitáció és a városközpont fejlesztése miatt. Itt tehát a B változat annyiban különbözik az A változattól, hogy állami támogatást megelőlegező hitel felvételére nem kerül sor évi 1 milliárd Ft értékben. (Mindebbe nem számítottuk bele a szennyvíztisztító 4 milliárdos beruházását, továbbá Szada számára elmaradt csatornaépítés bírósággal megállapított 300 milliós tartozását, amit Veresegyházzal szemben érvényesítenek. Ez utóbbiak fedezetét – a hírek szerint – a lakosság fizeti meg a csatornadíj emeléssel, a 4 milliárd hitelt pedig a DMRV veszi fel.) Lássuk tehát ezeknek megfelelően a számítás eredményeként kapott táblázatot.
Törlesztési kötelezettségek (ezer Ft-ban)
|
|
törlesztés |
|
|
év |
A változat |
B változat |
|
2009 |
803 781 |
803 781 |
|
2010 |
964 746 |
1 114 746 |
|
2011 |
636 973 |
786 973 |
|
2012 |
711 212 |
861 212 |
|
2013 |
785 451 |
785 451 |
|
2014 |
715 571 |
715 571 |
|
2015 |
614 857 |
614 857 |
|
2016 |
514 142 |
514 142 |
|
2017 |
413 428 |
413 428 |
|
2018 |
400 190 |
400 190 |
|
2019 |
386 952 |
386 952 |
|
2020 |
373 714 |
373 714 |
|
2021 |
360 476 |
360 476 |
|
2022 |
347 238 |
347 238 |
|
2023 |
334 001 |
334 001 |
|
2024 |
320 763 |
320 763 |
|
2025 |
307 525 |
307 525 |
|
2026 |
294 287 |
294 287 |
|
2027 |
281 049 |
281 049 |
|
2028 |
267 811 |
267 811 |
Természetesen a fenti számsorok nettó fizetési-kötelezettségek, (tehát nem pénzforgalmi adatok), vagyis úgy kell értelmezni, hogy az egy éven belül fizetendő törlesztésből levonjuk az éven belüli hitelfelvételt, – ami csak az A változatban fordul elő állami támogatást megelőlegező hitelként, – és így az éven belül visszafizetett hitelnek csak a kamata van megjelenítve.
Tekintettel arra, hogy ennek az adósságállománynak a mutatott ütemezés szerinti megfizetése csak az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséből képzelhető el, ezért a kapott számsor lényegében a szükséges ingatlanértékesítési bevétel meghatározásához jó, amivel a következő fejezetben foglalkozunk.