20 éves terv VII. rész

Veresegyház költségvetésének működtetési eredménye mindig is nagyon szerény volt. A költségvetés bevételeit – benne az ingatlaneladásból származót – mindig túltervezték, amely sosem teljesült, és kiadásait – benne a fejlesztéseket – alultervezték, ám mindig többet költöttek és a hiányzó pénzt hitelekből fedezték.

Ezeket az általános megállapításokat erősíti meg a 2008 nyarán zárult Állami Számvevőszék jelentése is, mely szerint:

• 2005-től a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra;

• valamennyi évben a tervezett hitelbevételi előirányzatnál lényegesen több hitelt vett fel az önkormányzat.

Veresegyház pénzügyi helyzetét a felhalmozódott hitelek jelentősen rontják. Ezért ezt a lényeges folyamatot mutatjuk be a következő grafikonon, azaz a hitelállományának alakulását.

 

A hitelállomány évről-évre átlagosan 32,4%-kal nőtt (1990-től az évi hitelállománnyal súlyozott átlagot számítva, ami alapján lett meghatározva a feltüntetett trendvonal). Figyelembe véve, hogy a lakosság száma 1990-ben alig több mint 6 ezer volt, míg ez 2008-ra 15 ezerre nőtt, ami azt jelenti, – a köztes évek népességi adatait is feldolgozva, – hogy évente 5,4%-kal emelkedett (1990-től az évi lakosság számmal súlyozott átlagot számítva). Az egy főre jutó hitelállomány is hasonlóan meredek (31,3%-os) növekedést mutat, amint az a következő grafikonon látható.

 

2008 évre becslés

Látható, hogy a hitelállomány alakulása 2002-ben megállíthatatlanul megugrott. Legplauzibilisebb magyarázata ennek az, hogy az új iskola 2003-ban készült el, amelynek költsége messze meghaladta az eredetileg tervezett kiadást. Az ezt megelőző 2 éves építkezés ideje alatt kezdtek a hitelek egyre inkább kezelhetetlen mértékűvé válni. Ezt követően pedig az Innovációs Központ építkezése történt, majd bölcsődéé, óvodáé.

Az, hogy 2007-ben a hitelállomány nem nőtt, az a BD fecskendőgyár letelepítési kísérletével függhet össze, mert egyrészről 460 millió nettó bevételt vártak ettől (a nyilvánosan hangoztatott 800 millió helyett, hiszen a 200 millióért visszavásárolt telekrész és a bevállalt munkák értéke ezt csökkentette volna), másrészről pedig a kapcsolatos gondok miatt lehetett, nem volt idő és energia hitelt felvenni és túlköltekezni (bár 800 milliót meghaladó kifizetetlen számla keletkezett). A polgármester meg is betegedett. Ekkor derült fény a vállalkozói kölcsönök létére is.

A vállalkozói – vagy másként magánkölcsönök – státusza erősen vitatható. Itt nem pénzintézeti kölcsönökről van szó, amelyért törvényesen kérhetnének kamatot, és nyilván pályázaton kívül történik a szerződéskötés is. Egyértelműen a város likviditási gondjai miatt lehet erre csak szükség. Feltételezhető, hogy különböző kapcsolatok miatt kerülhet sor a segítő kölcsönadásra, amelyben a kölcsönadóktól láncszerűen pénzt kérő polgármester minden egyes résztvevő számára visszafizeti a pénzt, majd erre a bizalomra alapozva újra megismétli. Ennek bemutatására nézzük a következő táblázatot:

Vállalkozói kölcsönök                                                                                                                        (ezer Ft-ban)

Folyósító	Nyitó	Felvétel	Visszafizetés	Állomány	Felvétel	Visszafizetés	Állomány
	2008.01.01	2008.06.30-ig	2008.06.30-ig	2008.06.30.	2008.06.30-09.30	2008.06.30-09.30	2008.09.30.
Összes magánkölcsön	835 479	454 212	1 066 259	223 432	745 000	443 432	525 000
Ebből néhány:
Euro Development	15 120	25 000		40 120		15 120	25 000
Kvaka Ferenc					30 000	30 000	0
Kucsa-Ker		5 000	5 000		5 000	5 000	0
Tengerpart	216 358	73 312	256 358	33 312	20 000	53 312	0
Travill Invest	400 000	250 000	500 000	150 000	690 000	340 000	500 000

Az itt bemutatott időszakban ugyan az állomány csökkent, de ez a kötvénykibocsátás miatti forrás megjelenésével függ össze, ami miatt végül is teljesen meg kellett volna szűnnie az ilyen kölcsönöknek. Láthatóan erre történt is kísérlet az első fél évben, de végül a sajátos veresi működési mechanizmus elsodorta a likviditás helyreállításának kínálkozó lehetőségét, és a régi szokások kerekedtek felül.

Világos, hogy ez is egy piramis-játék: a kölcsönkért pénzt kölcsönökből fizeti vissza a város, csak közben kamatos kamat is jelentkezik. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt vég nélkül ismételni nem lehet.

A helyzetet igen zavarossá teszi egy külső elemző számára az, – a képviselők beszámolóiból vett információ, – hogy pl. Bíró Dániel vállalkozó egyrészről vevő, aki egy megvásárolt telek vételárát nem fizette be teljesen, másrészről EURO DEVELOPMENT-ként kamatmentes kölcsönt ad az önkormányzatnak.

Nem biztos, hogy örülnek a táblázatban feltüntetett érintettek, de hát ezek nyilvános adatok.

A veresi városvezetés által történő tervezésére jó példa a régi iskola emeletráépítése, amiről tudták, hogy kell, de mégsem tervezték be a 2008-as költségvetésbe. Így nem csak nem készült el időben, hanem összességében drágább is lesz a magas tervezetlen kamatkiadások miatt.

Az október 28-án megszavazott – akkor hirtelen felmerülő újabb úgynevezett – állami támogatást megelőlegező és önerő céljára történő 921 millió hitelfelvétellel kapcsolatban nyilvánvaló, hogy megtévesztették a döntéshozó képviselőket, ugyanis a pályázati útmutatóból kiderül (lásd az alábbi idézetet), hogy a kölcsönt nem a pályázatok likviditási problémája miatt kell felvenni, mert arra előleget adnak, és csak az utolsó 20%-ot kell időlegesen, rossz esetben 90 napig állni.

„Az előleg és a köztes kifizetés (kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülő tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A kedvezményezettek a támogatási összeg utolsó 20%-át a projekt zárójelentés elfogadását követően kapják meg.”

Ha valóban a pályázati pénzek megelőlegezésére szolgálna a 921 millió Ft hitel felvétele, akkor elég lett volna a 171 millió önrészre az elején, és a 750 millió pályázati rész 20%-ára  (150 millióra) hitelt kérni, amikor már a csonkási óvoda és a pályázatban meghatározott 11 út építésének munkái a legvégső fázisban volnának. Az eddig tapasztalt költségvetési fegyelemből erősen gyanítható, hogy ez a 921 millió úgy folyna be a költségvetésbe, hogy abból az önkormányzat a likviditását biztosítva más célokra is költene. Így pedig emiatt a folyó kiadások akár 150 millióval is növekedhetnek.

A hitelekkel foglalkozó fejezetünket az elkövetkező 20 évre fennálló – jelenleg becsülhető – ütemezett törlesztési kötelezettségekkel zárjuk a már megkötött hitelszerződések, a kötvény és a folyamatban levő pályázatok alapján, mégpedig ez utóbbi miatt két változatban.

A számításnál figyelembe vettük, hogy a vállalkozói és likvid hiteleket 2 év alatt fizeti vissza a város 10% kamattal. Ezen kívül figyelembe vettük az említett csonkási óvoda és a pályázatban meghatározott 11 út állami támogatást megelőlegező és önerő céljára történő 921 millió visszafizetését az előterjesztésben foglalt feltételekkel, (2009. január 1-én induló futamidővel). Továbbá – az eddigi folyamatokat extrapolálva – ugyanilyen feltételekkel feltételeztünk 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben évente

A változatban: 1 260 millió

B változatban:    260 millió (csak önerőre történő)

hitel felvételét a folyamatban levő tó-rehabilitáció és a városközpont fejlesztése miatt. Itt tehát a B változat annyiban különbözik az A változattól, hogy állami támogatást megelőlegező hitel felvételére nem kerül sor évi 1 milliárd Ft értékben. (Mindebbe nem számítottuk bele a szennyvíztisztító 4 milliárdos beruházását, továbbá Szada számára elmaradt csatornaépítés bírósággal megállapított 300 milliós tartozását, amit Veresegyházzal szemben érvényesítenek. Ez utóbbiak fedezetét – a hírek szerint – a lakosság fizeti meg a csatornadíj emeléssel, a 4 milliárd hitelt pedig a DMRV veszi fel.) Lássuk tehát ezeknek megfelelően a számítás eredményeként kapott táblázatot.

Törlesztési kötelezettségek (ezer Ft-ban)

	törlesztés
év	A változat	B változat
2009	803 781	803 781
2010	964 746	1 114 746
2011	636 973	786 973
2012	711 212	861 212
2013	785 451	785 451
2014	715 571	715 571
2015	614 857	614 857
2016	514 142	514 142
2017	413 428	413 428
2018	400 190	400 190
2019	386 952	386 952
2020	373 714	373 714
2021	360 476	360 476
2022	347 238	347 238
2023	334 001	334 001
2024	320 763	320 763
2025	307 525	307 525
2026	294 287	294 287
2027	281 049	281 049
2028	267 811	267 811

 

Természetesen a fenti számsorok nettó fizetési-kötelezettségek, (tehát nem pénzforgalmi adatok), vagyis úgy kell értelmezni, hogy az egy éven belül fizetendő törlesztésből levonjuk az éven belüli hitelfelvételt, – ami csak az A változatban fordul elő állami támogatást megelőlegező hitelként, – és így az éven belül visszafizetett hitelnek csak a kamata van megjelenítve.

Tekintettel arra, hogy ennek az adósságállománynak a mutatott ütemezés szerinti megfizetése csak az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséből képzelhető el, ezért a kapott számsor lényegében a szükséges ingatlanértékesítési bevétel meghatározásához jó, amivel a következő fejezetben foglalkozunk.