20 éves terv I.rész

Veresegyház önkormányzata 20 évre átütemezte a hiteleit és újabb halasztott fizetési hitel-konstrukciókkal a jövő költségvetését terheli le – jelenleg már 6,2 milliárdot meghaladó – adósságállománya visszatörlesztésével. Ezért ésszerű a költségvetését is (benne a fejlesztési, vagyonértékesítési és hiteltörlesztési ütemezett kiadásait) – legalább nagy vonalakban – 20 évre tervezni. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi önkormányzat ezzel nem törődik (se ciklusterv, se koncepció, se a hitelek visszafizetése forrásainak ütemezett finanszírozási terve nincs), ezért mi teszünk erre kísérletet.

Törekedtünk a jelen elemzést úgy megfogalmazni, hogy a lakosság számára épp úgy követhető legyen, mint a szakemberek vagy a képviselők számára.

Egy hosszú távú tervezésben a legalapvetőbb felmérni a rendszeres bevételeket és kiadásokat, amik minden évben hasonló mértékben jelentkeznek, és amelyekről feltehető, hogy nominálisan csak az infláció mértékével és a népesség létszámával arányosan változnak. Az egyszerűség kedvéért a számadatokat 2008-as értéken fejezzük ki, amellyel az infláció előre kiszámíthatatlan hatásával való számítást küszöböljük ki. (Ha a hiteltörlesztésnél is így kalkulálunk, akkor az bizonyos értelemben a devizakockázat fedezetére is kis tartalékot jelenthet, amelyre ennél nagyobbal most nem vetünk számot.) Első megközelítésre a népesség növekedését és az ebből eredő feladatok növekedését elhanyagoljuk, bár itt néhány megjegyezést kell tennünk. Ha Veresegyház több lakóterületet nem is ad el, akkor is növekedik a lakosság száma a folyamatban levő építkezések és a születések miatt. Ez ugyan a normatív támogatási bevételek növekedésével is jár, ám az önkormányzati költségek ennél jobban nőnek, különösen a gyerekekkel összefüggő szükséges kiadások miatt. Egy kellően részletes tervet a lakosság korcsoportos változása alapján meghatározott feladatmutatók szerint kéne felépíteni, de ennek hiányában most először ezt kénytelenek vagyunk mellőzni.

A város életében a legfontosabb a működés fenntartása. Ezért először a működéséhez szükséges pénzügyi paramétereket vesszük szemügyre. Ehhez felhasználjuk a 2008 évi költségvetési tervet és a félévi beszámolót (ennek is leginkább a 80-as űrlapjára koncentrálunk). Azt akarjuk tehát először felmérni, hogy milyen kiadások kellenek minden évben ahhoz, hogy a város a jelenlegi szinten működjön, és ehhez milyen bevételekre számíthatunk. Mindehhez pedig – a fentiek alapján – úgy okoskodunk, mintha nem volna infláció, és a létszám nem változna. (Természetesen a hitelekkel nem itt foglalkozunk.)

A költségvetést szokás működési valamint felhalmozási bevételekre és kiadásokra bontani. Ezen kívül lényeges még, hogy Veresegyház költségvetése a Polgármesteri Hivatalra és a GAMESZ-ra bontva jelenik meg, ahol ez utóbbiban jelennek meg az intézmények (iskola, óvoda, művelődési ház stb.) pénzügyei. A Polgármesteri Hivatal és a GAMESZ kapcsolatát költségvetésileg a kettő között egyik oldalról a támogatás, míg a másikról a finanszírozás köti össze.

Szinten tartó rendszeres kiadások

A működési kiadások alá sorolt tételek nagyjából megfelelnek a szinten tartó működtetéshez szükséges rendszeres kiadásokkal. Eltérés a kamatkiadás, ami működésinek van besorolva, de egy normális gazdálkodásban ez nem szükséges. Továbbá a szinten tartó működtetéshez nyilván szükséges egy bizonyos szintű karbantartás és rendszeres felújítás, amelyből a felújítást felhalmozási kiadásnak sorolja a költségvetési címrend. (Ez a szükséges felújítás a könyvszerinti vagyon évi 2%-a – az állami szervezetekre már érvényes, de önkormányzatokra még nem vonatkozó – törvényi szabályozás szerint, aminek nagyságrendjét – ésszerűen – elfogadjuk.) Ezen kívül nem számolunk a pénzmaradvány és a pénztartalék elemekkel, amik bár az egyes évek költségvetésének tervezésénél célszerű, de jelen logikánkhoz nem tartoznak.

A szinten tartó rendszeres kiadásokat négy tételre bontottuk:

  • Személyi juttatások és járulékai (ez tartalmazza a városi közalkalmazottak bérét és munkaadói terheit, azaz a 80-as űrlap 4-es, 5-ös és 6-os sorának összege);
  • Dologi és egyéb folyó kiadás (ez tartalmazza a működéshez és karbantartáshoz szükséges vásárlások, szolgáltatások bruttó árát, azaz a 80-as űrlap 7-es, 8-as és 9-es sorának összege);
  • Működési célú támogatás és ellátottak juttatásai (ez tartalmazza a működési támogatásra átadott pénzeket a szociális támogatásokig, azaz a 80-as űrlap 37-es sorának értéke csökkentve a 36-os sorában levővel);
  • Felújítás (ez tartalmazza a szinten tartó felújítás évi bruttó költségét, azaz a 80-as űrlap 41-es sorának értéke és a hozzá tartozó ÁFA).

Nézzük tehát a 2008-as tervnek megfelelő számadatokat, ahol csak a felújítási kiadásokat javítottuk ki – egy szinten tartó – 100 millióra, (30 millió helyett) mely az 5 milliárdra becsült működő vagyon 2%-a. A felújítások igénye csökkenthető a rendszeres karbantartással, (amely feladatot elvileg a GAMESZ végzi és így a kiadásai is ott jelentkeznek), de ezek együttes teljesítményének eredménye a működő vagyon romlásában nyomon követhető, pl. mindennapi tapasztalatként az utak állapotának romlásában.

Szinten tartó rendszeres kiadások (ezer Ft-ban)

 

Polg. Hiv.

GAMESZ

Város

SzeméIyi juttatások és járulékai

397 452

1 198 025

1 595 477

Dologi és egyéb folyó kiadás

659 968

600 700

1 260 668

Működési célú támogatás és ellátottak juttatásai

304 932

 

304 932

Felújítás

100 000

 

100 000

ÖSSZESEN

1 462 352

1 798 725

3 261 077

Mindehhez valószínűleg érdemes még a Misszió éves támogatását is hozzátenni, ami idén 100 millió Ft volt, bár az most felhalmozási kiadásként jelentkezett, de végül is – legalább részben – az egészségügyi alapellátást szolgálja.

Mindenesetre a város szinten tartó rendszeres kiadásai éves szinten kb. 3,3 milliárd Ft (2008-as értéken kifejezve). A továbbiakban érdemes mindig ehhez az összeghez viszonyítani, amit így 100%-nak tekintünk és szinten tartó kiadási főszámnak hívunk. Az arányok érzékeltetése miatt megismételjük az előző számokat a 3,3 milliárd százalékában kifejezve, és ezentúl minden más táblázatnál is ezt tesszük majd:

Szinten tartó rendszeres kiadások %-ban

 

Polg. Hiv.

GAMESZ

Város

Személyi juttatások és járulékai

12,2%

36,7%

48,9%

Dologi és egyéb folyó kiadás

20,2%

18,4%

38,7%

Működési célú támogatás és ellátottak juttatásai

9,4%

 

9,4%

Felújítás

3,1%

 

3,1%

ÖSSZESEN

44,8%

55,2%

100%

Vélhetőleg lehetséges a kiadások hatékonyságának növelése. De vajon meddig lehet csökkenteni a kiadásokat, hogy a város jelenlegi ellátási szintje ne romoljon, azaz hogy az önkormányzat kötelező és vállalt feladatai teljesítésének mennyisége és minősége ne szenvedjen csorbát?

A dolog természeténél fogva a béreket nem lehet visszafogni, mert az alkalmazottak javarészt pedagógusok és köztisztviselők, akiknek jogszabály határozza meg a javadalmazását, valamint a feladatokhoz – viszonylag – egyértelműen lehet meghatározni az önkormányzat és intézményei által foglalkoztatottak számát, szerepköreit és a szükséges képzettséget. Ez a kiadási tétel pedig majdnem a fele (48,9%) a teljes 3,3 milliárd forintnak. A dologi kiadásokon és a karbantartás szintjén sem lehet számot tevő mértékben spórolni a minőség romolása nélkül. Ezek után csak az egyéb működési kiadások 9,4%-nyi értékét lehetne talán legfeljebb 1%-nyival megrövidíteni? A felújítás 3,1%-nyi értékét már így is felnöveltük, – kb. 1%-ról, – mert itt jelenleg is spórolás történik, ami miatt az amortizáció nincs megfékezve.

Nem tartjuk valószínűnek, hogy lehetne a kiadásokon 3%-nál nagyobb mértékben spórolni úgy, hogy a város jelenlegi ellátási szintje ne romoljon. Ám úgy szokott lenni a dolog dinamikájánál fogva, hogy a működési kiadások csökkentése az ellátási színvonal esését eredményezi, míg ezzel szemben igaz, hogy van annyi tartalék a rendszerben, hogy a jelenlegi kiadások megtartása mellett jobb szolgáltatás nyújtható. Tehát helyesebbnek tűnik úgy okoskodni, hogy nem érdemes ezt a szinten tartó kiadási főszámot 3,3 milliárd alá csökkenteni, hanem a hatékonyság javításával, racionalizálással inkább a minőséget kell jobbítani. A gyerekarány növekedése miatt amúgy is emelkedik a kiadási igény.

folytatjuk…..