Bob, gyepsí és egyebek – Visegrád

K i t a l á l j u k ?elniveresen

Visegrád az elmúlt ötven évben nem tartott lépést a világ turizmus-fejlődésével. De – írják a város honlapján – „Ledőlt a politikai tilalomfa, ködbeveszett a vizierőmű mindent béklyóba kötő rémképe” – s valóban, nem kis lendület az, amit itt megcsodálhatunk. A hagyományok teljes kihasználásától a különböző szabadidősportokon át a legmodernebb csapatépítő programokig mindent megtalálhatunk. Van hát honnan tanulni.

 

Visegrád tudta, hogy szárnyakat kaphat attól, ha a táj szép marad, csak élnie kell a lehetőséggel, és úgy tűnik, tud is élni ezzel.

Csak emlékeztetőül, hiszen ez a honlap Veresegyháznak készül.

Veresegyház polgármestere a rendszerváltás után kacérkodott a parlamenti képviselőséggel, és akkor programjai közt szerepeltette a vízlépcső megépítésének támogatását.

Mit gondolnak, hol tartana most Visegrád, ha Pásztor Béla volna ott a polgármester? Igen, jól tippelnek, körülbelül ott, ahol Veresegyház: eladósodottság, átgondolatlan területfejlesztések, értelmetlen presztízsberuházások. Ami Visegrádnak a táj, Veresegyháznak a termálkincse és a tórendszere, de persze az iparterületnek szánt Csonkás fölötti részt is egy sereg mindenre felhasználhatnánk. Csak emiatt vetjük most tekintetünk Visegrádra.

Veresegyháznak nincs reneszánsz múltja, sem vára, sem dunai látképe, de lakosai zömében fizetőképes kereslettel bírnak. Többet utaznak közülünk, mint más városok lakosai, és egyre inkább kamaszodó gyerekekkel vagyunk körülvéve, akik pedig a pénzköltés tehetséges bajnokai. Ami a szülőknek feladat, az egy városnak lehet jó, mert nekünk nem mindegy, hogy itt költik el a pénzt, vagy Budapesten, s talán a fiatalok szülei is jobban örülnek annak, ha gyerekeiket a közelben tudják. Sőt, akár Budapestről is eljönnének ide a fiatalok, ahogy a mogyoródi aquapark is megtelik. Persze ha sok szép üzemünk lesz, a kamaszokat beállíthatjuk dolgozni is, pláne, ha a város mást nem is tud felajánlani a számukra.

A Csonkás fölötti terület üresen árválkodik, A BD-től sikerült megmenteni, és ez olyan siker és szerencse a mi esetünkben, mint Visegrádnak a vizierőműtől való megmenekülés. De még az a testület, és az az ember vezeti a várost, aki és akik a BD-t megszavazták. (Tudvalevő, hogy a BD a képviselők többségének befogadó szavazata ellenére vonult Tatabányára.) Most ugyanezek a „városvédők” azt mondják nekünk a Csonkás fölötti térséggel kapcsolatban, adjunk valami ötletet. Nem mintha egyébként az ötleteinkre kíváncsiak volnának, mert csak a polgármester engedelmes katonáiról van szó, a polgármester meg semmilyen javaslatunkat nem fogadja be, és semmiből sem képes tanulni. Politikai ellenfeleinknek most jobb nem jut az eszébe, mint még olcsóbban felajánlani az ipar számára értékes területeinket. Például a Csonkás feletti területet. De nem nehéz belátni, ha fekete foltokként, mint valami betegség megmérgezik a civil élet tereit, a civil lakosság ingatlanjai is leértékelődnek. Természeti értékeivel büszkélkedhető településünk szomorú véget ér, az ide kiköltöző lakosság jelentős része tovább áll, csak úgy, mint a szerencsésebb őslakosság. A hajdani Veresegyházból semmi sem marad ami szerethető, ha az ipar felé billenünk el. Ilyen szörnyen ronda elrontott településből az agglomerációban látni egyébként már eleget.

Hogyan is kéne nekifogni? Nos, először a törvénytelenül iderakott dombot el kéne tolni a GE-ig, hogy levegőhöz jussunk, meg hatalmas fák kellenének, oda, ami a GE-t eltakarja, vagy valamilyen tetszetősebb sportot befogadó épület. Mert a GE akarata ellenére, de már adott egy nagy pofont a Csonkás fölötti terület értékének.

Aztán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ipari park kell a városnak valahol, ahol az senkit sem zavar, aztán pedig arról se, hogy az iparűzési adó az nem pusztán ipari termelésből adódik. Az iparűzési adó befolyhat éppen a panziós üzletágból is, nem csak a vegyiparból. Az iparűzési adó és a hasonlók a turizmus járulékos iparaiból jöjjön be, amihez viszont a Csonkás feletti térség szórakoztató résszé alakítása mégiscsak jobb stratégiának tűnik, mint ha leértékelt iparterületként parcelláznák fel.

Lehet itt sportcentrumot kialakítani, focipályát, vagy akár stadiont, ha volna erre olyan befektetőnk, mint Akasztón Stadler. Valószínűleg ilyet nem találunk. Működik már nyáron is használható sípálya például Visegrádon, természetesen nem hóval. Lehet olyan játszóteret készíttetni, ahol drótkötélpályán csúszhatnának a gyerekek. (Ezt imádják, és még akkor is izgalmas volna, ha nem olyat építenénk, mint a felnőtteknek szánt visegrádi drótkötél, melyen több mint 3000 Ft egy lecsúszás.) Lehet extrémebb sportok kedvelőinek kialakítani helyeket pl. paintball számára (Ilyet is szerveznek Visegrádon).

Meg lehetne célozni a nemzetközi vizeket, BMX versenyek, gördeszkaversenyek, motoros ügyességi versenyek mind speciális pályát igényelnek. Ezek egy része, mint például egy quad ügyességi pálya persze már zavarná a lakosságot, ahogy a szabadtéri színpad is, úgy hogy komoly egyeztetés kéne arról, hogy mire és hogy adja a helyi lakosság az engedélyt. A felsorolt példák azonban mint a város turizmusát lendítenék előre, és például egy moteltulajdonosnak hasznot hozna (az ő adózása pedig városi bevételt), míg egy multicég a turizmuson és a helyi vállalkozásokon nem sokat lendít.

De gondolhatunk a tenisz, a tollaslabda, az íjászat, a lovak stb. jelenlétére, ha éppen ilyen irányban fektetjük be energiáinkat. Meg kell ismerni a lakosság tűréshatárát, és valaminek lennie kell. Mert miközben ipari parcellázáson agyal néhány teljesen tehetségtelen ember a városban, közben Visegrád kombinált módon halad a teljes kiszolgálás felé. (Lepencén 2011-re tervezik átadni a gyógyfürdőt, és ezzel ott gyakorlatilag egy teljesen komplex turistaparadicsom jön létre ) Amúgy ha Magyarország egészét nézzük, ne gondoljuk azt, hogy Visegrád sikere csökkenti Veresegyház lehetőségeit, épp ellentétesen. Minél több város minél jobb szolgáltatást tud nyújtani, annál inkább fejlődik a külföldi és belföldi túrizmus. De azért mi is lépegethetnénk már előre, természetesen nem a mostani minden kompetenciát nélkülöző városvezetéssel.

Ha volna sok pénz, akkor persze egy ligetet hozhatnánk létre, ami csak önmagáért van, vagy a maga csöndes külső területével egy program utolsó állomásával maximum a triatlon verseny végállomása lenne. Vagy legyen a területen futásíjászat verseny, ahol egyébként gyönyörű őshonos fákat, és gondozott gyepet találhatunk. De sajnos vagy nem sajnos, ennél egy dinamikusabb világra számíthatunk, a szabadidő aktív eltöltéséhez kell a területet kialakítani, és nagy valószínűség szerint úgy, hogy kihasználjuk a terület lankás lejtését, és úgy, hogy nem pusztán egy ötletet gyömöszölünk bele. Éppenséggel egy fedett wellnes és sportcentrum takarhatná el a GE-t. A tömegek kiszolgálása mellett persze még kitűzhetünk nemzetközi célokat. A hagyományőrzés bármilyen nemes is, ma már nem elegendő a modern turizmus igényeinek kielégítéséhez. Persze, ha lenne valaki, aki nemzetközi népitánc fesztivált tudna szervezni, mely a területen felállított színpad fogadna be… Ez esetben alul volna a színpad, és felül a széksorok, és amikor nem népitánc volna, akkor jazz-koncert. De ha nem is akarunk ilyet, valahogy így kellene gondolkodnunk.

Azt hogy miket is szeretnénk persze nekünk közösen kell kitalálni. Olyasmi módon, ahogy azt az IVS program során tettük, csak persze annak semmi értelme nem volt, mert az az Eu felé egy pipát jelentett, és aztán a városvezetés önfejűen továbbment a saját pályáján.

Miután megbeszéljük mik is legyenek írhatnánk ki egy pályázatot, amelyben a meghatározott funkciók tájtervezését és építészeti megvalósíthatóságát kérnénk. Jönnének a jobbnál jobb tervek. (Csodálkoznának, ha azt mondanánk Visegrád kiírt ilyen pályázatot? – Igaz, az a belvárosi épített környezetre vonatkozott, de nem eleve lezsírozott volt minden, mint nálunk az utóbbi idők pályázatai, melyekről az az agyrém szóbeszéd járja még mindig, hogy de ügyes és hasznos is a mi városvezetőnk.)

Nemzetközi cél lehet mondjuk BMX vagy gördeszka versenyek rendezése, és az ehhez szükséges pálya kialakítása is beleférhetne a területre. Több szabadidőt lekötő funkciót érdemes kitalálni, de ha nem gazdaságossági szempontokat eröltetünk, az is lehet távlatilag hasznos. Mennyivel jobban néz ki egy közlekedési park biciklista gyerekeknek, meg néhány játszótér, mindenki által használható teniszpálya stb., mint felaprózott parcellák üzemekkel? Különösen, ha szembe meg termálstrandot terveznek.

Ugyan miért jönne valaki ide strandra, ha az út másik oldalán ipar van? Ugyan miért örülnénk mi annak, hogy itt élünk, ha ipart telepítenek körénk és belénk?

Miért van az, hogy Visegrádnak sikerül, nekünk meg nem. Nekik még az az erdei játszótér is nagyszerűen sikerült, amit a képen mutatunk, míg a miénket már szétverték. (A játszótér kérdéssel már a korábbiakban részletesen foglalkoztunk.)

A bob pályák jelen pillanatban elég sikeresek és turistacsalogatók. A visegrádi például sokkal inkább, mint a miskolci. Utóbbi egy kicsit drága, és túl messze van Budapesttől. Nyilván a Csonkás fölé olyan pálya, mint az említett kettő nem tervezhető, de csak az nem találja ki a megoldást, aki nem akarja. Bob pálya ügyben, gyepsí ügyben, paintball ügyben és a többiben nem a városnak kell megoldania mindent, az ilyen projekteket magánvállalkozók viszik végbe, a városvezetésnek csak átgondolt javaslatokat kell kialakítani, és kedvező környezetet kell teremteni.

Ha például mi szeretnénk lenni az ország legjobb csapatétpítő tréningjének helyszíne már is elkezdhetnénk dolgozni ezen. Igaz Visegrádtól ez ügyben is van mit tanulni, mert a város már szoros kapcsolatokat ápol egy olyan vállalkozással, amely ilyesmiket szervez. http://www.eventagent.hu/csapatepites.html E sorok írója már vett részt előadóként csapatépítő tréningen, sokan, akik valamilyen multinacionális, avagy szerencsésebb kisebb cégnél dolgoznak szintén tudják miről van szó. Egy felfelé menő iparágról – a vállalkozások az így elköltött pénzüket leírhatják az adójukból -, melynek helyszínéül azokat a településeket szeretik választani, ahol ilyesmire fogadó készek, értjük ez alatt a kényeztető wellness szolgáltatásoktól kezdve például egy olyan területig, amely például mászó oszloptól kezdve a különböző ügyességi feladatokat magába foglaló pályáig több mindent tartalmaz. Talán ilyesminek még a GE is örülne, ha a szomszédságában épülne, és talán – hiszen mindannyiunknak érdeke a jó szomszédság – támogatná is.

Egy szó mint száz, a Csonkás területe érték, amelyre többféle koncepció is kialakítható. Mi úgy gondoljuk, hogy kombináltnak és több lábon állónak kell lennie ennek a területnek, és olyan megoldásokat keresnénk, ami kihasználja a jövő tendenciáit, s amely a lakosság számára is jobb volna, mint az ipartelepítés. A BD-népszavazás óta tudjuk, hogy az itt lakók számára persze minden jobb. A testületben azóta is a lakossági vágyakkal ellentétes munka folyik. Véleményünk szerint ez több, mint a polgármester tanulási képtelensége, ez már kicsinyes és értelmetlen bosszú a részéről, amiért a BD ügyben nevetségessé tettük.

Ha azt gondolják ezzel rágalmazzuk szegény polgármestert, aki valójában egy nagyvonalú, nagyformátumú ember, akkor kérjük nézzék meg milyen ügyben is kellett feljelentenünk legutóbb.

Olvasnivaló: