Ismét mutyi készült Veresegyházon

A június 14-ei testületi ülés Veresegyházon röviden a következőképpen zajlott le.

Az elején vitatták az előterjesztésekben említett állítólagos tervezettnél nagyobb ingatlaneladásból származó pénz eredetét, vagy az, hogy már bejött-e vagy csak a tervet növelte meg a polgármester testületi döntés nélkül, ám ez nem derült ki. Mindenesetre költségvetést nem módosítottak hiába is erőlködtek egyesek.

Ezután lényegében egyhangúan megszavaztak minden fejlesztési, támogatási kiadást több száz millió Ft értékben a tervezettnél nagyobb ingatlaneladásból származó költségvetési tartalék terhére.

Csak ezután kerültek napirendi pontra a bevételi oldalhoz tartozó ingatlaneladások. Először egy közúti kis terület családi házas telekhez való csatolása miatt négyzetméteréért 8000 Ft körüli értéken. Majd pedig ismét Csiki-Begének akartak kedvezően eladni egy ingatlant.

pályázati felhívás–verzsönegypontnulla, eredeti rilíz by Nemecz Lajos

Korábban a több mint egy milliárd Ft értékű termálfürdőnek kialakítandó részt próbálták térítésmentesen átjátszani a számára, szerencsére sikertelenül.

Most 40 millió Ft-ért szándékoztak odaadni egy ingatlant, amit ha az előbbi 8000 Ft/nm áron számolnánk, akkor kb. 120 milliót érne. Ugyan meg lett hirdetve, de a pályázatról és feltételeiről előzetesen nem a képviselőtestület döntött, hanem Pásztor Béla polgármester szerint a pályázó jelentkezett, és így meghirdetődött kb. a szokásos módon, a város honlapján és a Hivatal folyosói hirdetőtábláján két hétre. Nem is jelentkezett rá más, pedig állítólag a szomszéd vállalkozás korábban már jelezte, hogy megvenné a területet. A jegyző szerint a pályáztatásnak – ami 25 millió Ft értékhatár felett törvényi kötelezettség – ez a módja a testületi rendeletnek megfelel. Ez a rendelet ugyan szerintem nem eléggé szabályozott, ám értékbecslést ír elő, aminek híre-hamvát sem hallottuk.

Pásztor Béla és Nemecz Lajos alpolgármester arról beszélt, hogy örüljünk, hogy végre jelentkezett egy befektető, amely 50 munkahelyet teremt, és a vállalkozását áthozza a 0% iparűzési adójú Csomádról, hogy ide fizethessen.

Tatár Sándor képviselő megjegyezte, hogy a polgármester hol azt mondja, hogy a befektetők keresik Veresegyházat, hol azt, hogy örüljünk, hogy egyáltalán jelentkezett legalább egy befektető. Míg a polgármester azzal szokott érvelni, hogy igaz, hogy el van adósodva a város, (5 milliárd Ft hitel és általában több százmillió Ft ki nem fizetett számla), de a nagy vagyona fedezetet biztosít a fejlesztésekre, addig Eged Sándor képviselő a szóban forgó ingatlaneladást herdálásnak nevezte. Azért hogy ez a „herdálás” még világosabb legyen kiderült az is, hogy a 40 milliós vételárból 20 millióra tehető infrastrukturális beruházást is vállalna az önkormányzat a vevő érdekében. Egy óra küzdelem után sikerült megállapodni, hogy egy későbbi rendkívüli ülésen újra kiírják az ingatlant versenytárgyalásra.

Végezetül Tatár Sándor Környezetvédelmi Bizottság elnökének környezetvédelmi és természetvédelmi rendeleteinek mellékleteit sikerült megfúrnia a polgármesternek és társainak több mint egy órás mellébeszéléssel. Nyilvánvaló, hogy nem a környezet védelme fontos számukra.

eddig a beszámoló…itt pedig az észrevétel…

A 1103/34 hrsz-ú ingatlan értékesítése a Csiki-Bege cégcsoprtba tartozó Auto-Max Kft-nek problémásnak tűnik, mert ugyan az előterjesztés szerint „nyílt pályázaton a helyben szokásos módon az Önkormányzat internetes honlapján, valamint az Önkormányzat hirdetőtábláján közzétették”, ám szerintem nincs még helyben szokásos mód a nyílt pályázatokra, (ugyanis ez az első ilyen, ha ugyan ez annak számít). A honlapra (amennyiben leellenőrizhető) június 15-én került fel, míg a pályázati határidő június 20.

Pályázati kiírás verzsönkettőpontnulla, by Pásztor Béla

Tatár Sándor észrevételei az új anyaggal kapcsolatban

Az önkormányzatnak elemi érdeke, hogy a pályázati felhívások minél szélesebb körben ismertek legyen, célszerű országos napilapban, HVG-ben és pályázati értesítőben megjelentetni. A pályázati kiírásban megnevezett vételár – 3310Ft/m2 – elég olcsó ahhoz, hogy kijelentsük, ha rendesen meghirdették volna, akkor többen jelentkeztek volna.  Nyilván a nyilvános ingatlan értékesítési versenypályázatokat is hasonlóképp kell szabályozni mint a közbeszerzési pályázatokat. Ez azonban nem úgy tűnik, hogy akár valami hasonlónak is megfelelne. Nem tudom, hogy a testület korábban döntött-e a szóban forgó telek pályáztatásáról, és annak pályázati feltételeiről, meghirdetésének módjáról. Ha nem akkor ezt most meg kéne ismételni más feltételekkel. Ha éppen így döntött, akkor most már nem igen tud mit csinálni.

Egyébként az Auto-Max Kft. az iparűzési adó-paradicsomi Csomádra van bejegyezve, így az iparűzési adó (eszközarányos) megosztásának tekintetében a cég könyvelőjének jóindulatától (kreatív könyvelésétől) függ a mi bevételünk.

„A Képviselő testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására” szokásos formula elég laza. Ha nem az előkészített adásvételi szerződés bemutatását kéri a testület és ennek függvényében dönt, akkor legalább fogalmazza bele a határozatba, hogy az önkormányzat nem vállal semmilyen közművesítést, tereprendezést és útépítést, azokat a vevőnek a saját költségére kell megvalósítania. „A Mézesvölgyi Általános Iskola főzőkonyhájának kialakításához 12.000.000 Ft azaz tizenkettő millió forintot különít el a költségvetési tartaléka terhére”.

Ezek után csak az a kérdésem, hogy mennyi marad a költségvetés tartalékában. Az Általános Iskola emeletráépítéséhez többletforrást a 2008. évi költségvetési tartalék terhére, a 2008. évi többlet adóbevétel terhére, és a tervezettnél nagyobb ingatlan eladásból származó többlet árbevétel terhére tervez biztosítani. A kérdések:

• ismét az, hogy mennyi marad a költségvetés tartalékában?
• milyen többlet adóbevétel várható reálisan?
• melyek azok a bank által jelzáloggal terheletlen ingatlanok, amelyek egyáltalán a tervezett, és a terven felüli ingatlaneladás bevételét teljesíthetnék? Ugyanis ha terhelve vannak, akkor az a kiadási oldalt is növelik, amiről az előterjesztés nem szól.
• vagy a megnevezett többletbevételek tények? Mert ha nem, akkor a költségvetési tervet kellene módosítani.

Az Önkormányzat a Ligetek térségében közút megnevezésű ingatlan eladási árát 6.500 Ft + ÁFA = 7.800 Ft/nm-ben jelöli meg. Ezt vesd össze Csiki-Bege számára felajánlott 3.310 Ft/nm buttó értékkel.

A vis maior alapból való részesedés mindenféleképpen jó volna, de látni kell, hogy az esőkár a csapadékvíz elvezetés elégtelen megoldása miatt jött létre. Márpedig az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat feladata a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés is. Évtizedeken keresztül a kiparcellázott telkek eladása történt, hogy a bevételből a működés biztosítása és a Pásztor Béla szerinti fejlesztések legyenek, de a kapcsolódó infrastrukturális beruházások elmaradtak a szükségestől, így a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése is.

• A Fabríczius József Általános Iskola számára az 1.636.113 pótelőirányzat biztosítása után mennyi marad a költségvetés tartalék keretben?
• A Kéz a Kézben Óvoda számára a 3.075.000 pótelőirányzat biztosítása után mennyi marad a költségvetés tartalék keretben?
• A Lisznyay Szabó Gábor Zeneiskola számára a 2.137.200 pótelőirányzat biztosítása után mennyi marad a költségvetés tartalék keretben?

A Váci Mihály Művelődési Ház és a hozzátartozó Szabadidős és Gazdasági Innovációs Központ igazgatói állásának betöltésére kiírandó pályázatot célszerű volna máshol is megjelentetni a Kulturális Közlönyön kívül, pl. HVG-ben vagy országos napilapban, mert a Kulturális Közlöny eddig sem tudott megfelelő merítést biztosítani.