Közmeghallgatás 2015 + 8 kérdés

A 2015-ös közmeghallgatás legfontosabb üzenete – már akinek volt rá füle -, hogy pénzügyi és törvényességi problémák tornyosulnak. Annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy az eladósítás sem menne törvényes keretek között. Ha a történet vége a törvénytelenséget megszavazó képviselők bíróság elé kerülése volna, hát mi azon sem csodálkoznánk.

Az alábbiakban olyan a közmeghallgatáson elhangzó szempontokat idézünk, melyek lényegiek, és melyekről még nem számoltunk be.

  1. Egy hozzászóló az ügyeletes patikát hiányolta. Miért kell Gödöllőre, Budapestre menni ügyeleti időn kívül, ha Veresen 4 gyógyszertár van? A válasz szerint: mindenkinek van kocsija, el tud menni. Véleményünk szerint ebből a válaszból hiányzik a szociális érzékenység, de mintha emlékeink szerint történt volna ígéret arra is, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni fognak.
  2. Furcsább válasz érkezett a hozzászóló középiskolát firtató kérdésére: megépítik, de valójában nem nagyon van rá szükség, mert mindenhol úgy kell vadászni a középiskolába jelentkező fiatalokat. A polgármester válaszában keveredtek a dolgok. Lényeg, hogy nálunk nem több a középiskola a kelleténél, és ez alól a probléma alól nem is lehet kitérni.
  3. Az Álomhegyi tóval kapcsolatban olyan kérdést kapott, hogy milyen funkciói lesznek. Nagyon nem mindegy, hogy a szennyvíztelepről esetlegesen túlfolyó szennyvíz ülepítésére, horgászatra vagy rekreációs célra tervezik. Sajnos nem lettünk okosabbak. Volt válasz, de katyvasz volt, valószínűleg mert az önkormányzat sem tudja még.
  4. Többmilliárdos fejlesztés lesz a gyógyfürdő-építés. Az ÉVE ilyen irányú ötleteit a polgármester éveken keresztül lesöpörte. Örülünk, hogy beért az ötlet, még ha más kedvéért is, ám e körül is nagyon sok a zavar, az érthetetlen pénzkiáramlás és a ködszurkálás, a fedezethiány. Komolytalannak tűntek a válaszok is.
  5. A bérlakásépítések száma és üteme problémás. Erre a mintegy 1,3 milliárd forintos kiadásra valójában semmi szüksége nincs a városnak (a Veresen albérlet, ház kiadásában érdekelt magánszemélyek ennél valószínűleg cifrábbakat is mondanának). A válasz szerint minden településnek bérlakásokat kéne építeni, mert sok a rászoruló. Szerintünk itt sem a jószándék és a humanitás van a háttérben, hanem sokkal inkább valami olyasmi, amire nem lehetnének büszkék.
  6. A polgármester úr viccesen próbált reagálni a turistautakkal kapcsolatos kérdésre. Ezzel kapcsolatban kérjük kedves olvasóinkat, küldjenek képet Veresegyházon fényképezett Mária-út jelzésről – áthúzott középső szárú, piros kis m betű. Annyit segítünk, hogy a térképek szerint a Csokonai utcán, majd a Fő utcán halad.
  7. Nem volt ennyire vicces a Nagy István képviselő úrhoz intézett kérdésre kapott válasz. A kérdések a következőek voltak, miután a kérdező felolvasta a Stabilitási törvény 10. §-át:
  • Tisztában van-e a képviselő úr azzal, hogy az idézett jogszabály alapján a Képviselő-testület nem szavazhat meg kormányzati engedély nélkül sem éven túli hitelfelvételt, sem kezességvállalást?
  • Ha igen, miért szavazták meg mégis?
  • Milyen veresegyházi érdeket szolgál az, hogy ennek ellenére piaci vállalkozásoknak kezességvállalást biztosítanak?
  • Az elmúlt időszakban több esetben előfordult, hogy megfelelő garanciák nélkül nyújtottak hitelt (elhangzott a NóvuszImmo, a Hajdú-Épker neve). Vállalnak-e ilyen esetekben a képviselők személyes anyagi felelősséget?

Érdemi válasz e kérdésekre sem érkezett, legfeljebb annyit sikerült érvként felhozni, hogy az önkormányzat sok állami feladatot átvállal, ezért kellett a hitelfelvétel, és egyébként is utólag megkérték az engedélyt, csak nem kapták meg. (Ez nem is csoda, nem azért vállalta át az állam az önkormányzatok hiteleit, hogy azok nulláról kezdjék az eladósodást. Ráadásul milyen társadalmi szolidaritás az, ha éppen az ország egyik leggazdagabb településének fejlesztését támogatná az állam?)

  1. Arra, hogy mi szükség volt magánvállalkozások támogatására (a Gábor Csaba holdudvarába tartozó cégek támogatása maga az abszurditás), és miért vállal kezességet az önkormányzat egy magánvállalkozásnak, nem kaptunk választ. Valamint arra sem, hogy vállalnak-e anyagi felelősséget a képviselők döntéseik után.

Végezetül hadd hívjuk fel képviselőink figyelmét egy furcsaságra. Polgármester úr többször hangsúlyozta, hogy nem lehet lejjebb vinni a korábbi években a maximumra emelt adókat, mert a lakosságnak is hozzá kell járulni a fejlesztésekhez. Tehát elvárják (jogosan, tesszük hozzá), hogy a lakosság tiszteletben tartsa a jogszabályokat, de a törvényeket ugyanakkor ők minden további nélkül megszeghetik.

Felhívnánk képviselőink szíves figyelmét az októberben letett képviselői esküjük egy mondatára.

„Magyarország jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom.”

Október nem volt olyan rég, illene rá emlékezni.

  1. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról

10.§ (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.