Veresegyházi Civil Kerekasztal – lakosságszám korlátozás
Két szempont merült fel, az egyik a települési önazonosság törvény alkalmazása, a másik a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szigorítása.
Az általános és konszenzuális javaslat az volt, hogy a HÉSZ az, amiben gondolkodni kell és lehet, a másikat el kell vetni. A HÉSZ-szel kapcsolatban az önkormányzat részéről annyi professzionális ötletet hallottunk, melyek megvalósítását csak támogatni tudtuk és tudjuk a későbbiekben.
A tériinformatikai átvilágítás valószínű tisztább képet ad majd az önkormányzat számára, hol várható még építkezés. Az ÉVE részéről nekem is volt javaslatom milyen lehetőséget karolhat fel egy városvezetés.
Ami az önazonosság törvénnyel kapcsolatos, abba az eszmecserébe szerencsére nem kellett beleszólnom, de amúgy magát a törvényt egészen botrányosnak tartom. Kb. olyan, mintha a helyi rendfenntartáshoz pallósjogot adnának a polgármestereknek. E középkori intézményt Magyarországon hívták „szabad ispánságnak” is. Az önazonosság törvényi ötletért és annak megalkotásáért Navracsics a felelős, és kb. mint a pallósjognál helyi kiskirályok elszabadulását vonhatta volna maga után. Egyfajta kompenzációnak szánhatták más valóban fontos önkormányzati jogok elvételei miatt. Itt se érdemel ez ennél több szót. A polgármesterünk egyébként azt fejtette ki, hogy a törvényben például az elővásárlási jog nem csökkentené a lakosságszám növekedést, mert nincs az a pénz, amivel az eladni készült ingatlanokat mind meg tudná venni, és utóbb se tudja mit kezdjen velük.
Azt majd meglátjuk, hogy a térinformatikai rendszer elkészítése mennyire tud kiterjedni a közüzemi és közlekedési feltételekre, nyilván fenntarthatósági szempontokat már nem fog tartalmazni, ez civil részről merült fel ötletként, elvárásként.
A másik ötlet a tömbrehabilitáció. A IX. kerület sikeres projektjét hoztam példának, ahol zsúfolt lepusztult városrészt vett meg az önkormányzat, ezt levegőssebbé tette, majd az új ingatlanokat eladta. Az akció rentábilis volt és mindenki jól járt vele. Nálunk is kicsiben meg van erre a lehetőség, a vállalkozók ugyanis azt akarják, hogy folyjék építkezés, nehéz tehát olyasmit mondani, hogy új dolgok nem készülhetnek.
Ez az ötlet nem ment át, mármint a tömbrehabilitációs program. Még kicsiben is rengeteg munka és sok kockázat. Egy ilyen ötletbe bele kell szeretnie a városvezetésnek, és ezt nem láttam. Azt viszont megnyugtatóan igen, hogy a mi civil ismereteinken kívül jóval több ötlet van a városvezetés oldalán, hogy fokozatosan milyen HÉSZ módosításokkal lehet a létszámnövekedést korlátozni. A célról magáról nem is volt vita.
Ez megnyugtató volt, különösen azok után, hogy a polgármester bevezetőjében azzal kezdte, hogy Veresegyház 30 ezres várossá fog válni. Szerintem fölösleges ilyen számokat kitűzni, láthatóan eddig sem tudtuk betartani a korábbi kitűzöttet, másfelől meg lehet nem is növekszünk ennyire, ha tényleg a HÉSZ-ben ügyes szabályozások lépnek életbe.
Ismereteink atekintetben is növekedtek, hogy megtanulhattuk, ha például a közlekedés romlik, az elköltözést von maga után, ha pedig javulnak a szolgáltatások és az infrastruktúra, az növekedést vált ki. Például, ha a vonatközlekedés jobb lesz. Ebből azonban nem következik, hogy nem kell javítani, s megint csak visszatértünk a HÉSZ lehetőségeihez. Elképesztő dolgok mennek egyébként az agglomerációban ott, ahol nem figyel oda az önkormányzat. Például teljesen jó állapotban lévő családi házat megvesz a vállalkozó, azt lebontja és társasházat épít a helyére. Ez tulajdonképpen a IX. kerületi projekt ellentéte. Ott a zsúfoltságot cserélték élhető környezetre, ezek a spontán folyamatok élhető területeket cserélnek zsúfoltságra.