Fűtött járda és tükörtojás

„… A növekedés persze nem mentes a nehézségektől. Veresegyház adóssága 2,7 milliárd forint. Az 1200 férőhelyes, 25 méter hosszú úszómedencét és hasonló méretű tornacsarnokot magába foglaló új iskola (amelyben például nyolc első osztály tanul) 1,9 milliárd forintba került. Ebből mindössze 466 millió forint az állami támogatás, a többi önerő és hitel. Fedezet lehet erre az önkormányzat 11-12 milliárd forintot érő mobilizálható vagyona, 1200 hektár földje.” írta 2003-ban a Népszabadság Online

„Másfél évtizeddel ezelőtt hitelből fúrtak termálvízkutat. Az erre épített kis fedetlen medencében egész évben, esőben és hóesésben – s persze napsütésben is – 80 ezer ember fürdik, és ez 6-8 millió forint nyereséget hoz az önkormányzatnak. Ennek a tízszeresére tehető a nagy intézmények termálvizes fűtésével megspórolt összeg.

És ha az új iskola átadásáig leesik az első hó, az oda vezető járdaszakaszon nem kell elsöpörni, mert az is fűtött lesz.

Évente 5-10 hektár erdőt telepítenek Veresegyházon és 5-10 kilométer utat építenek. Az utóbbiból jelentős még a hiány. Korszerűsíteni szeretnék a szennyvíztisztító telepet; legutóbb egy olaszországi technológiát szemrevételeztek. A településfejlesztéshez azonban stabil helyi adóbevételekre van szükség. Az iparűzési adó évi 400-500 millió forint. Biztató, hogy a kilencvenes évek első felében a települést a világpiacra vivő egykori Pharmavit területén most egy 250 új munkahelyet kínáló üzem építésébe kezd a mai tulajdonos Sanofi.” folytatja a cikk

5 év távlatából látható, hogy a hitelállomány több, mint duplájára nőtt, a szennyvíztisztítót nem sikerült korszerűsíteni, és emiatt a tavak minősége jelentősen romlott. A termálkincs hasznosítása még elenyésző. Az iparűzési adó majd megháromszorozódott, ám a költségvetési támogatás helyben maradó SZJA-értéke – a város iparűzési adóerőképessége miatt – kb. évi 300 millióval csökkent, míg a kamatfizetés értéke kb. 400 millió Ft 2008-ban.

Látható tehát, hogy az ipartelepítés nem hozza meg pénzügyileg a hasznát, mert annál több az adóelvonásból és kamatfizetésből a veszteség, valamint a munkahelyteremtés miatt sem igazán éri meg, mert alig dolgoznak veresiek a helyi gyárainkban. Ehhez képest azonban iparvárossá alakulunk, ahelyett, hogy a tavaink és a termálkincs lehetőségeit kihasználva egy kellemes szeglete lennénk az országnak, ahol jó élni és kirándulni.

Az új iskolához (és máshol) vezető járdaszakasz nem fűtött, csak a polgármester szeret nagyokat mondani, és gyaníthatólag az évi 5-10 hektár erdő telepítés is ide tartozik.

Mindemellet a könyvvizsgáló a látványberuházások leállítását szorgalmazza, a költségvetést megvalósíthatatlannak és megalapozatlannak tartja.

A helyzet kezelésére a városvezetés a helyi adók és díjak emeléséről döntött, de az ingatlaértékesítés belterjességéhez ragaszkodik. Soha semely értékesítésnél nem jelent meg pályázat Veresen kívül a nagy nyilvánosság előtt. Ha a törvény szerint valóban nyilvános (országos publicitású) versenytárgyalásokon hirdetnék meg a hitelállomány kiváltására és a fejlesztések pénzügyi fedezetét szolgáló ingatlanokat, akkor a mutyizás és klientúra építés válna nehezebbé.

Nem érzik úgy a választók és képviselőik, hogy tulajdonképpen hazugságokból épül(t)-szépül(t) a város?